Nao Tsukiji (Green Glass / Enji Kusawara) mangaka művei, stílusa

Nao Tsukiji aka Green Glass mangaka bemutatása

Nao Tsukiji / Green Glass mangaka
Nao Tsukiji aka Green Glass mangaka

A Minitokyo.net-es óriási és minőségi anime-manga kép adatbázisban már évek óta csorgattam a nyálam a Green Glass nevű mangaka képein – vannak eredeti képei, de főleg a doujinshi alkotásai népszerűek. A stílusa nagyon egyedi, egyesek szerint giccses, de szokatlan módon keveri az európai / nyugati művészi stílusirányzatokat – mint szecesszió, pop art, gótikus stílus – vagy tipikus reneszánsz kori teátrális pózokat is használ pl.: angyalok – szűzanya, de ugyanúgy megjelenik nála az európai horoszkóp, angolszász (polgárosodásbeli) divat, vagy érdekesen használja kicsit szirupos képeiben a steampunk gépes elemeit, a fantasy alkotásairól nem is beszélve. Erre kiderül, hogy 2007-ben már mangakaként is debütált (korábban csak illusztrátornak hittem), és a neten két mangája is olvasható, az egyik egy shoujo one-shot, a másik egy máig futó yaoi csoda.

Régi kedvenc most már mangában is megtalálva

Ma láttam meg, hogy MangaFox-on is, TenMangán is felkerült tőle egy one-shot manga, a Haikyou Shoujo. A rajzstílus volt először ismerős, de mivel nem Green Glass név alatt tüntették fel a mangát, hanem Nao Tsukiji nevén, így elsőre furcsa volt a hasonlóság. Ezen felbuzdulva utánanéztem Baka-Updatesen, és kiderült, hogy a kettő ugyanaz a személy, sőt, még további művész neveken is ismert a hölgyemény pl.: Enji Kusawara, Zatsuno Shirou és Zatsuno Yonrou. A mangái közül pedig egy yaoi alkotás, az Adekan is olvasható már régebb óta a neten, úgyhogy először a frisebb one-shotot zsebeltem be, utána a yaoit. (Lentebb ismertetem majd őket.) A mangaka egyébként március 11-én született, tehát halak a csillagjegye. Hobbija az olvasás, a filmezés, macskázás és rajzolgatás. Szereti a cicákat és a hörcsögöket, szeret utazni, kedveli a zöld színt, a régiségeket (ez látszik is a “festményein”). Rajzoláshoz vízfestéket, akril festéket is használ, de jól bánik (nagyon jól bánik) a Photoshoppal és a Painterrel. A gépe pedig Mac.

Doujinshik / más original képek a mangakától [nggallery id=203]
Nao Tsukiji mangái

Ennyi személyes infó után jöjjön egy kis manga ízelítő (a két általan olvasott portékát leszámítva): a Haikyou Shoujo-hoz hasonlóan 2010-ben jelent meg egy 1 kötetes történelmi, romantikus-dráma műfajú mangája Kiniro Kishi (Golden Knights/Tales) címmel. A történet egy Shiro nevű felügyelőről szól, akit vidékre helyeznek át. Itt a dögunalom, és elszabadult lovak hajkurászása, valamint öreg nénik kimentése a tóból vár rá, meg még más is. A rövid sztorikból álló kötet másik főszereplője Anzu, aki a Kanamori Hime történetben jelenik meg. A lány a vészjelző harang kongatója, amellyel a banditák érkezésére figyelmezteti a falusiakat. De egy barbár alak megváltoztatja a lány előítéleteit a banditákkal szemben. A Zakka ni umoreta Otome történetben pedig egy szerelem elvesztése, és egy új születése kerül a középpontba. A manga a Shinshokan kiadó Wings magazinjában jelent meg. (Info forrás: Baka-Updates)

Ezen kívül egy másik ismeretlenség homályába burkolózó mangája van fenn Baka-Updates-en, ez a Ongaku ga Mieru Otoko – Haikyo Meikyuu Series (音楽が見える男). Annyit tudni róla, hogy a Kodansha kiadó Aria című magazinjában jelent meg. (Info forrás: Baka-Updates) Most pedig jöjjenek a mai friss szerzeményeim Nao Tsukiji-től:


Haikyou Shoujo / Tansu Shoujo / 廃墟少女 (one-shot manga; 2010)
Haikyou Shoujo / Tansu Shoujo / 廃墟少女 (one-shot manga; 2010)
Haikyou Shoujo / 廃墟少女 (one-shot manga; 2010)

Az első manga Nao Tsukijitól amire felfigyeltem ma, az egy 2010-es one-shot története. A grafikája nekem nagyon bejön, gyönyörűen kidolgozott képek jellemzik, egy kis steampunk háttérrel, gótikus karakter dizájnnal és szecessziós képbeállításokkal. A szögletes panelek helyett sokszor lekerekített, egymásba ágyazódó kerek képregény panelek használ, minden oldalon van valami a középpontban, ami a legapróbb részletekig ki van dolgozva, legyen az egy tárgy, épület részlet, vagy egy gépezet. Már a manga oldalakon is látszik az európai művészeti hatás, például klasszikusan európai festményekre jellemző kifeszített testtartás, vagy már “giccsbe” hajló aprólékosság jelenik meg. A karakterei arca meseszépek, aranyosak, mintha egy tündérmeséből léptek volna elő, mégis valahol ott van bennük egy kis vadság, durvaság. (Maga a történet is hordoz magán egy kis tragikus élt.) Eszméletlenül gyönyörű, csak ennyit tudok rá mondani.

A Haikyou Shoujo néven jelent meg ma ez a mangája az interneten, amely romantikus-shoujo történet mindössze 40 oldalban. A történet két főszereplője Yuri és Kaze. Kazet pár évvel ezelőtt egy férfi öt napig a fogságában tartotta egy lerobbant gyártelepen, de a lánynak végül sikerült elszöknie onnan. Hogy mi történt az alatt az öt nap alatt, teljesen kiesett a sokk miatt a lány emlékezetéből. Az eset óta azonban mindenki kerüli, pletykálnak róla, egyedül Yuri barátnője kedves vele továbbra is. Yuri azonban nagyon beteg, sokat kell kórházban lennie, ám Kaze mindig észreveszi azt a hátborzongatóan kegyetlen pillantást a tekintetében. Yuri egy nap elhívja magához Kazet egy kis játékra. Kaze mit sem sejtve siet hozzá, mikor Yuri hátulról leüti a lányt. Amikor Kaze magához tér, azon a bizonyos gyártelepen találja magát megkötözve. Yuri pedig kedves, de vérfagyasztó mosollyal közli vele, hogy három nap múlva lerombolják a gyárat, Kazenak ennyi idő alatt kell emlékeznie arra, hogy mi történet vele ezen a helyen. Ha nem sikerül minden részletre visszaemlékeznie, akkor együtt fognak meghalni a robbantás során… Kaze halálra rémülve, és megdöbbenve Yuri viselkedésén, kétségbeesetten próbál visszaemlékezni a történtekre, és a dolgok egyre furcsább fordulatot vesznek, míg Yuri valami nagyon fontos dolgot akar megtalálni.

A történet egyébként nem valami egyedi, csak az a jó benne, hogy grafikailag csillagos ötös, meg azért 40 oldalba sikerül egy bonyodalmas és kusza történetet szőnie a mangakának, amiben még flashbackek is olvashatóak a fiatalok múltjával kapcsolatban. Olyan keserédes romantikus sztori kerekedik belőle, ami elég szentimentális, mégis nagyon bájos. Egyetlen percét sem lehet unni a képregénynek, de nem is túl gyors, logikusan követik egymást a panelek, nincs váratlan ugrás, vagy ha történik is, azt a dialógusok során megmagyarázzák. Annyira nem lett megható sem, mint maga a történet adja elő magát, de édeskés csemegének tökéletes, és ilyen rajzolatú mangát mindig olvasnék. Ez a kis rövid csoda 2010-ben jelent megKodansha kiadó Aria című magazinjában.

Linkek: Baka-Updates Manga (eng); MAL (eng); TenManga (eng); MangaFox (eng) [nggallery id=204]


Adekan / アデカン (yaoi manga; 2008; 4 kötet – folyamatban)
Adekan / アデカン (yaoi manga; 2008; 4 kötet - folyamatban)
Adekan (yaoi manga; 2008; 4 kötet – folyamatban)

Adekan. Lenyűgöző grafika, kínai harcművészet pici késekkel, és a legelvetemültebb viccek egy rakáson. Mintha Yuki Kaorit Ludwigját összekeverték volna egy yaoi paródiával. Eszméletlenül jó disznó poénok vannak benne, ebből a mangából kell még több! Kár hogy licenszelték angolul, nem véletlenül fut még (4. kötetnél tart). 2008-ban indult, és nagyon elvetemült, ennyire jó vígjátékot már rég olvastam, és még az sem baj, hogy epizodikus jellegű. 😀

A történet: Kojima rendőrtiszt a 19. század végén Japánban. Éppen egy furcsa sorozatgyilkosság ügyében nyomoz, amikor betéved egy bazárba, és megismerkedik a lányosan gyönyörű Yoshiwara Shiro-kunnal. A srác a bizsuktól kezdve ernyőkig árul mindent, de magáról nem képes gondoskodni, még öltözködni se tud (főleg az alsó gatya okoz neki gondot), az ételkészítésről nem is beszélve. Meleg szívű rendőrünk úgy dönt a lányos fiút pártfogásába veszi, de nem tudja mire szánta el magát. Shiro mocskos szájú, nagy étvágyú, perverz, minden lében kanál kis pimasz mitugrász, ráadásul egy tiltott harcművészet mestere. Lassan összekovácsolódnak, és a bűnügyek után együtt nyomoznak, általában Kojiro Shirot akarja megmenteni, holott a srác csak kíváncsiságból keveredik bele a balhékba, egyébként simán leteper bárkit.

Vannak itt yakuzák által kivitelezett csecsemő gyilkosságok, egy szerencsétlen ikerpár körül zajló sorozatgyilkosságok, és egy démoni kutya, amely embereket öl. A humor kavalkádból kiveszi részét Kojiro kishuga, Aguri, aki mindig kompromittáló pillanatokban nyit rá Kojirora és Shirora lásd: mikor Kojiro az alsónemű felkötését tanítja a srácnak, és totál meztelenül állnak egymás mögött, vagy éppen a fiút beakarja fűzni rendőrnek, mert hogy olyan erős, és a saját egyenruháját akarja rápasszírozni. Eszméletlen, mivel Shiro utálja az alsóneműket, ezért Kojiro mindig észreveszi hogy kikandikál neki az a bizonyos szerszám a kimonója alól (egyszer véletlen meg is fogta, de csihi-puhi lett a vége:D), és mindig visszaöltözteti. A másik poén forrás Kojiro “vértestvére” a gyáva, de gazdag Saborouta, aki idióta módon féltékeny “öcsikéjére”, mert az erős, bátor (hát Kojiro elég hülye ahhoz, hogy egy csapat yakuzával egyedül szálljon szembe). Mikor ők hárman együtt vannak, akkor kő kövön nem marad. 😀 Főleg ha Kojiro alkoholt iszik, és azt képzeli, hogy Saborouta a felesége, Shiro pedig a gyerekük, és a szigorú apát játszva egrecéroztatja őket, amire Shiro még rá is játszik ezerrel. Lám, a komoly és kötelességtudó Kojirót ilyennek is lehet látni.

Emellett majd Shiro múltjából felbukkan a saját vértestvére is, Yoshiwara Arui, aki bérgyilkos, ugyanolyan végzetes mint Shiro, de Kojiróval való első találkozásán meglepődik, mert a kemény rendőrkénk túléli a dolgot, sőt még ládon állva hadonászik pár lábnyiszalós jelenet után.

Arui, Kojiro és Shiro
Arui, Kojiro és Shiro

A grafika mint mondtam eszméletlenül jó, tele van fanservice-szel (férfi pantsu-shottal is Shironál, láttatok már ilyet :D?), a harcművészeti jelenetek is látványosak, a csajok nagyon édesek, ám általában gonoszak XD. Szóval egy velejéig romlott világban vagyunk, amiben Kojiro a tökéletes hős, ritka mint a fehér holló, és mindenki szereti, aki nem az meg próbálja ölni.

Imádtam minden pillanatát a mangának. Kojiro és Shiro eszméletlenül vicces páros, az egyik mint egy anya (Kojiro) gondoskodik a másikról, amaz meg incselkedik vele (Shiro). Ilyen nagy kacagásoktól dőlős mangát utoljára Yoshihara Yukinál olvastam. A képregény egyébként a Shinshokan kiadó Wings magazinjában fut. Tök poén, hogy a második kötetét meg lehet rendelni német nyelven Bookline-on. De sztem én szét nézek máshol is. Nekem ebből kell folytatás! Már most kedvenc. Ajánlom minden kacagásra vágyó hölgyeménynek. Ilyen dögös pasik, és ennyire hülyék, vááá. 😀 Azért a tömény komolytalanság mellett van benne pár pszichológiai-romantikus-drámai jelenet, úgyhogy könnyekre is lehet számítani (mármint a szereplők részéről).

Linkek: Baka-Updates Manga (eng); MAL (eng); Bookline (német nyelvű); MangaFox (eng); MangaReader (eng); MangaHere (eng); Manga-go (eng)

Képek a mangából [nggallery id=205]
(Visited 122 times, 1 visits today)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.