Árnyékban lopakodó nindzsák, kik az éj leple alatt végeznek áldozataikkal. Bérgyilkosok ők, vagy az ősi japán harcművészetek egyik válfaját képviselik? Számos anime, manga és japán, illetve hollywoodi film alapját adták évtizedek óta e megfoghatatlan, gyakran akrobatikus mozgásokkal bíró alakok, kiket rejtély és titok leng körül. Mariko Oi, a BBC japán tudósítója két, magát az utolsó nindzsának nevező nagymestert interjúvolt meg.
Egy harcművészet a turizmus és a szórakoztatóipar kenyerén élve
A BBC japán tudósítója, először a 80 éves Masaaki Hatsumi nagymestert kereste fel, aki a világon ma 300.000 követőt tudhat magának. Ő alapította a világhírű Bujinkan Szervezetet 1978-ban, ami a mai napig kilenc különféle harcművészeti stílust tanít, ezek közül három a ninjutsuból vezethető le. (Érdekesség, hogy ennek az irányzatnak Szegeden is van „iskolája”. Volt szerencsém a szegediBujinkan Fudoshin Dojo egyik tagjával interjút készíteni, akinek elmondása alapján Magyarországon is rendeznek szemináriumokat a ninjutsu elsajátítása kapcsán, sőt, Japánba is kiutaznak bizonyos időközönként akár Hatsumi mester szemináriumaira is.) A mester Tokiótól mindössze kétórányi távolságra lévő gyakorlótermében fogadja nemcsak japán, hanem külföldi tanítványait is, akik közül sokan katonai, vagy éppen rendőri kiképzésük mellett sajátítják el a ninjutsu rejtelmeit. A mester elmondása szerint az ősi nindzsa technikák, amelyek egészen a 15. századig vezethetőek vissza, ma ezeken a területeken lehetnek a leginkább hasznosak.
Vele szemben, a vidéken élő, 63 éves Jinichi Kawakami a tanítás helyett inkább a nindzsa technikák elavultságát és régimódiságát emeli ki, amely szerinte ma már nem veheti fel a versenyt a különféle fegyverek, gyógyszerek, valamint az internet erejével. Kawakami-szan egyébként a Ban nindzsa klán utolsó sarja, amelynek gyökerei egészen 500 évig visszavezethetőek. A férfi a klán utolsó nagymestere, aki 6 éves korától kezdve sajátította el előző mesterének tanításait. Ő a ninjutsu valódi technikáit a sírba viszi magával.
A nindzsák eredetileg nem a nyüzsgő, sógunoktól és szamurájoktól övezett városi negyedekben éltek, hanem kietlen területeken, többnyire hegyvidékeken. A két leghíresebb klán, az Iga és Kōga fontos szerepet játszottak a polgárháborús időkben. Kémkedni, gyilkolni fogadták fel e többnyire feketébe öltözött és különleges fegyvereket hordozó embereket. Az Iga és a Kōga klán animés, mangás megjelenése közül a legismertebb a Basilisk című alkotás, amely live-action adaptációt is kapott Shinobi: Heart Under Blade (2005) címen. (Magyar DVD-én is megjelentek.) Sokak pedig a Naruto kapcsán is találkozhattak a nindzsákkal.
A nindzsákat shinobiként is nevezik gyakran, a harcművészeten túl pedig a stratégia, a rejtőzködés és a hadviselés különböző formáinak mesterei ők. A nindzsa technikáknak rengeteg modern változata van, amit ninjutsu néven tanítanak világszerte, de ezeknek valódi történelmi gyökerei a mai napig vitatottak. A nindzsák ideje lehet, hogy leáldozóban van, hiszen tényleges tudásukat ma már nem lehet kihasználni a technikai fejlettségnek köszönhetően, de a szórakoztatóipar és a turizmus is adhat lehetőséget arra, hogy eme ősi technikák, ha csak részben is, de továbbéljenek. (Ezt érzékelteti leginkább a BBC videóján látható utolsó jelenet, ahol kisiskolások néznek egy nindzsa-bemutatót). A nindzsák iránt érdeklődők figyelmébe ajánlom a magyar nyelven is olvasható Ashida Kimtől A láthatatlan ököl (2005) című művet, Stephen Turnbull-tól a Nindzsa – Japán titokzatos harci kultuszának hiteles történetét (1994), valamint Gy. Horváth Lászlótól a Nindzsák (1988) című könyvet.
Források: Interjú Masaaki Hatsumival, Interjú Jinichi Kawakami, Wikipedia: Ninjutsu, Wikipedia: Modern Schools of Ninjutsu
