Shōjo, josei mangák kedvelt jelenete, amikor a szerelemtől bezsongott tini lányok kíváncsiságtól hajtva kutatják a kiszemelt fiú vércsoportját. Hogy miért? Hogy kiderüljön kompatibilisek-e a kiszemelt áldozattal, hiszen a vércsoport a japánok szerint, meghatározza személyiségünket, későbbi döntéseinket. A vércsoport iránti megszállottság azonban olyan alaptalan tézisekre épít, ami miatt nemcsak egy jövendő párkapcsolat, de akár egy karrier is tönkre mehet.
A, B, AB vagy 0? – Véres beskatulyázás mesterfokon
A vámpírok kényes ízlését félretéve, nézzünk utána mire alapozzák a japánok a vércsoport, mint személyiséget döntően meghatározó mivoltát, ami az egyének életére, a szerelemre, de még a munkára is kihat. Hátborzongatóan visszatérő kérdés Japánban akár párválasztásnál, de akár állásinterjúnál is, hogy mi a vércsoportod. Egy népszerű nézet szerint a legkedveltebbek az A vércsoporttal rendelkezők minden szempontból, akik kiváló csapatjátékosok, érzékenyek a körülöttük lévők lelkivilágára, míg a 0-sok nagyon kíváncsiak, de makacsak. Az AB-sek kiszámíthatatlanok, titokzatosak, míg a B-sek vidámak, különcök, egyedülállók és önzőek. Elemzések szerint a japán társadalom 40%-a a kedvelt A csoportba tartozik, 30%-a 0-ás, 20%-a B-és, míg csupán 10%-a AB-s.Ez a nem kívánt diszkriminatív megkülönböztetés tényleges tudományos alap nélkül annyira beépült a köztudatba, hogy reggeli televízió műsorok foglalkoznak vele a Horoszkóp melletti szekcióban, női magazinok adnak instrukciókat a különféle vércsoportú hím delikvensek meghódításához, sőt, a vércsoportra egy olyan erős franchise épült, hogy milliószámra adnak el könyveket a témával kapcsolatban. Arról nem is beszélve, hogy bármely japán hírességről szóló adatbázist ha böngészünk, egyből láthatjuk a vércsoportját is. Felmerül a kérdés, hogy honnan indult mindez?
A vércsoport fanatizmus eredete
1901-ben Nobel-díjjal jutalmazták az osztrák Karl Landsteinert, aki elkülönítette az ABO rendszert a vércsoportok terén. A tudósnak köszönhetően vált biztonságosabbá és hatékonyabbá a vérátömlesztés. Később e teóriát a náci Németországban már más szempontok mentén használták újra, melynek célja a többnyire A-s és 0-ás vércsoporttal megáldott németek felsőbbrendűségének megerősítése volt. Japánban ennek hatására 1926-ban publikált közösen egy cikket Rin Hirano ésTomita Yashima, a vércsoport és a biológiai adottságok közötti összefüggés kapcsán, amit a rasszizmus motivált statisztikai adatok híján. Az ötlet felkapottságát végül Takeji Furukawaprofesszor indította be 1927-ben. Egy későbbi tanulmányában olyan messzire ment például, hogy a tajvani és a Hokkaidōn élő ainu népcsoport vércsoportjának összehasonlítása alapján próbálta igazolni azt, hogy a tajvaniak miért olyan ellenségesek a megszálló japánokkal szemben. Ezt az ellenségességet pedig szerinte a tajvaniak 0-s vércsoportjából adódó kegyetlen és lázadó természetük okozta.
Az 1930-as évekre köddé vált ez a teória, egészen az 1970-es évekig, amikor is egy anekdotákkal teli könyvet publikált Masahiko Nomi, és elindította a megszállottság mai napig tartó hullámát. A pusztán ügyvédi és közvetítői végzettséggel bíró férfi állításait mind a mai napig vitatják a pszichológusok, ám az általa elindított könyv-sorozatok bestselleré váltak Japánban, amit később fia is továbbnépszerűsített. Elmondásuk szerint a céljuk nem az emberek beskatulyázása, hanem az emberi kapcsolatok javítása és a tehetség kibontakozásának segítése. A jelenség egyébként Ázsia más országaiban is megfigyelhető, többek között Koreában is jellemző.
Megdöbbentő esetek és fantázia a hétköznapokban
2011 júliusában, az Újjáépítési miniszter, Ryu Matsumoto, lemondott, miután kritika érte érzéketlen megjegyzéseiért, amiket a fukushimai katasztrófa területén élőkre tett. Lemondása során a vércsoportját okolta hibájáért, azaz, arra hivatkozott, hogy B-s vércsoportja miatt könnyen ingerlékennyé, indulatossá válik, ami megakadályozza abban, hogy valódi szándékait kifejezze. A vércsoportot még az olimpiai játékok csapatösszetételében is figyelembe veszik, a diétáról és megfelelő edzésekről nem is beszélve. Ez alapján íme néhány jellemző tulajdonság vércsoportokra bontva:
„A” („Földművesek”)
— megfontolt, kedves, jó vendéglátó, könnyen megérti mások érzéseit, konfliktuskerülő, óvatos, tisztaságkedvelő, megőrzi a higgadtságát bármilyen szituációban, felelősséget vállaló, szorgalmas dolgozó, biztonságos autóvezető, igényes, túl őszinte, makacs, feszült
„B” („Vadász”)
— szeret a saját feje után menni, mások érzelmeit figyelmen kívül hagyva cselekszik, szeret szabályt szegni, optimista, barátságos, fél egyedül maradni, rugalmas gondolkodó, szeret játszani, fesztiválokra járni, sokszor szerelmes, nem törik össze könnyen a szíve, önző, felelőtlen, könyörtelen, kiszámíthatatlan
„AB” („Humanista”)
— hűvös, racionális, barátságos, alkalmazkodó, kritikus, határozatlan, feledékeny, felelőtlen, érzékeny, könnyen megsérthetik, komplikált személyiség, álmokat és ideálokat üldöz, magánélet nagyon fontos a számára, kreatív, egyedi ötletekkel bír, könyvmoly, egyenes és nyugodt a párkapcsolatban, nem hétköznapi hobbija van
„O” („Harcos”)
— munkamániás, magabiztos, önmeghatározó, optimista, erős akaratú, intuitív, énközpontú, hideg, kétes, kiszámíthatatlan, realisztikus, jó gazdasági ötletei vannak, törtető, romantikus, gyorsan akar meggazdagodni, vezéregyéniség, szeret fiatalokról gondoskodni
Források: BBC, Xiaolongimnida, Wikipedia, Japan Today, sheelanava, Asian Otaku
