Sokszor mondják, hogy a népszerűség nem egyenlő a minőséggel. Ám a Kyōto Animation erre sorozatosan rácáfol. A Free!, a Nichijō, a K-ON! és a Suzumiya Haruhi című sorozatokat készítő stúdió minden évben, sőt, lassan minden évszakban kreál valami ütőset, ráadásul olyan témákban, amik önmagukban egyáltalán nem lennének közkedveltek. Mégis mi lehet a titkuk? Az alábbiakban a stúdió egyik szokatlan detektív sztoriját, a Hyōkát tesszem nagyító alá, hogy a válasz közelébe juthassak.
Cuki moe lány, mint az „új” szeximbólum
Az első, ami szemet szúrhat a Hyōka című, 2012-es animesorozat kapcsán, az a karakterdizájn. Ugyanis itt a Kyōto Animation mára védjegyévé vált pisze orrú, kerekarcú és végtelenül aranyos kislányai a főszereplők – pontosan kettő és melléjük jön még két, szintén kawaii legény. Önmagában ez még nem garantálná a sikert, hiszen Japánban bármit el lehet adni a cukisággal – legyen az virágföld ízű cukor, vagy egy zöldtea ízű Kitkat. De hogy ez Japánon kívül is sikerüljön az elsősorban szexiségre fókuszáló tömegkultúránkban, az már nagy szó.
Itt nem a Hyōka rajongóinak a száma a fontos, hanem az a jelenség, hogy a nyugati nézők szó szerint olvadoznak a képernyőn megjelenő karakterektől. A KyoAni pedig vérprofin képes ezt epizódról-epizódra kiváltani. Milyen eszközökkel? A képi világgal és a hangulattal. A sorozat animációjában mindig ügyelnek arra, hogy a karaktereket, azok jellegzetes mimikáját, apróbb gesztusait, még a szokásosnál is jobban kihangsúlyozzák. Mindezt music video esztétikával fejelik meg, ami egyszerre teszi menővé és ellenállhatatlanná az openingben/endingben megjelenő karaktereket, és teremt egy olyan minőséget, amit nehéz felülmúlni.
Különösen kiemelkedő az, ahogy a szereplők elvárásait szimbolizálják, például amikor az ingaóra nyele hirtelen szív alakú lesz, mert a főszereplő szerelmi vallomást vár, emellett megkapóan igéző az, ahogy a fanservice-t a legklasszikusabb szintre szorítják vissza. Nincs itt pucérkodás, vagy bugyi villantás. Csak sejtetés és olyan női testrészek finom fókuszba helyezése, mint a nyak, a leomló hosszú haj és a vékony karok.
Persze, hiába ér el valaki egy Shinkai Makoto színvonalat animében, ha nincs hozzá kellően jó története. A Hyōka esetében ez is jól működik, még ha nem is dolgozik „tiszta” műfajokkal.
Rejtélyfejtés az iskolában és azután?
A Hyōkát legtöbbször a detektívtörténetek közé sorolják be, pedig nem teljesen az. Igaz, hogy Sherlock Holmes képességeivel bíró főszereplője, Oreki Hōtarō, a középiskolájának kisebb-nagyobb rejtélyeit oldja meg, de történetében éppen ebből fakadóan ott a dráma, a romantika és a slice-of-life is. Ez a sokszínűség nemcsak a stúdió újabb sajátossága, hanem az anime alapjául szolgáló ifjúsági regényé is, ami a tinik keserédes pillanatait akarja megragadni. Így olyan kérdésekkel is foglalkozik, mint hogy hogyan nézzünk szembe a minket ért kritikákkal, hogyan találjuk meg önmagunkat, miként lépjünk azon túl, ha más tehetségesebb nálunk és így tovább.
Ezért tudja a Hyōka nemcsak a nyomozós cselekményt kedvelőket megfogni. Az említett kérdések nyomán pont a karaktereit és az azok közötti dinamikát teszi a középpontba, és nem a rejtélyek megoldása lendíti előre a történetet, hanem a szereplők fejlődése és tettei. Sajnos, emiatt érheti olyan kritika a sorozatot, hogy az lassú és monoton, mivel a slice-of-life előtérbe kerülésével többet látunk bele az iskolai életbe, például akár egy sportnap eseményeit is igen hosszan elnyújthatják. De ezt ellensúlyozandó van a képben a detektív szál, amit én ugyan másodrangúnak érzek, de a sorozat szempontjából mégis fontos.
Eleve ott a számtalan utalás Sherlock Holmes-ra, vagy Agatha Christie-re az animében, de a 22 epizód alatt bemutatják azt is, hogy vajon az emberek miért szeretik a detektívregényeket, milyen szabályok szerint kell elkészíteni azokat és a legfontosabb, milyen a jó detektív maga.
Ezt az utolsót frappánsan szemléltetik az alkotók, mert négy fő tulajdonsággal ruházzák fel a négy főszereplőt. A már említett Orekinél van a legerősebb „fegyver”, a zseni halálpontos következtetése és a kirakós darabkákat összetevő leleményessége. Legjobb barátja, a folyvást mókázó Fukube Satoshi a mindentudó adatbank, a rejtélyektől izgalomba jövő és kíváncsiskodó Chitanda Eru a szenvedélyt és az érzelmeket képviseli, míg a mangakának készülő Ibara Mayaka a közönség nézőpontjából kérdőjelezi meg a felállított elméleteket.
A fenti kartertípusok egy-egy rejtély megoldása közben hosszú párbeszédekbe bonyolódnak, van, hogy az egész epizód alatt csak egy teremben ülnek és a képzeletükben pörgetik végig az eseményeket. Ilyenkor nemcsak az animáció, hanem a szellemes ugratások is kellenek a figyelem fenntartásához.
Könnyen fogyasztható, már-már néha banális?
Részben igen. Azzal, hogy az anime rejtélyei egy be nem fejezett suli film végének kitalálásával, vagy egy tanár rossz kedvének okával foglalkoznak – túl hétköznapiak. De egy középiskolás a valóságban sem eredhet a bűnözők nyomába. A sorozat nem is akarja elénk tárni az évszázad talányát, ami nem baj. Ha talányokra vágyunk, épp eléggé csigázhatja az a gondolatainkat az, hogy vajon Oreki és Chitanda szerelmes egymásba? Mayaka és Satoshi járni fognak?
Tény, hogy a KyoAni a Hyōkával nem ért legnépszerűbb sorozata, a Suzumiya Haruhi nyomába – van aki derékba tört Haruhi 2.0-nak nevezi a Hyōkát. De a detektívsztorik világába tagadhatatlanul egy új színfoltot vitt azzal, hogy története csak első ránézésre szól a megfejtendő rejtélyekről. Az igazi rejtélyeket a szereplőkben lezajló érzelmi változások, a körülöttük elrejtett vizuális szimbólumok megtalálása jelentik, és a sztoikos nemtörődömségbe süllyedt főhős kivirágzásának a folyamata. Hogy e mellé még képileg is vonzó, csak tovább emelheti az élményt. Most már csak az a kérdés, hogy Te szeretnél-e vele próbát tenni?
A detektívtörténetek 10 alapelve (Kiegészítés)
A Hyōkában bemutatják egy Ronald Knox (1888-1957) nevű angol író 10 parancsolatát, amit a detektívregények alapelveiként használ a műfaj. Mangát vagy történetet írni vágyóknak, jó manuként szolgálhat ez a lista:
- A tettest mutasd be a történet elején, de ne áruld el!
- A természetfeletti jelenségeket gyorsan zárd ki a gyilkosság megoldásából!
- Egynél több titkos szobát, vagy folyosót ne használj!
- Fel nem fedezett mérgekre és tudományos magyarázatokra ne fecséreld az időt!
- Ne szerepeltess kínaiakat!
- Sem baleset, vagy véletlen egybeesés nem oldhatja meg a gyilkosságot!
- A detektív maga nem lehet a tettes!
- A detektívnek minden nyomot be kell mutatnia, amit talált!
- A detektív segítői nem rejthetik el a gondolataikat, de az intelligenciájuk egy átlagos olvasóé legyen!
- Ne szerepeltess ikreket, hacsak a történet meg nem magyarázza a jelenlétük szükségességét!
Hyōka
Ifjúsági regény, 2001
Írta: Yonezawa Honobu
Animesorozat, 2012
Eredeti regény: Yonezawa Honobu
Rendezte: Takemoto Yasuhiro
Forgatókönyvíró: Gatoh Shoji
Terjedelem: 22 x 22 perc + OVA
Stúdió: Kyōto Animation
Manga, 2012
Eredeti regény: Yonezawa Honobu
Írja és rajzolja: Ohna Task
Megjelent kötetek száma: 6 kötet
