Hétköznapi Sherlock [Mondo 2014/08]

chitanda_and_oreki__by_daydreaam-d6al3hv

Sokszor mondják, hogy a népszerűség nem egyenlő a minőséggel. Ám a Kyōto Animation erre sorozatosan rácáfol. A Free!, a Nichijō, a K-ON! és a Suzumiya Haruhi című sorozatokat készítő stúdió minden évben, sőt, lassan minden évszakban kreál valami ütőset, ráadásul olyan témákban, amik önmagukban egyáltalán nem lennének közkedveltek. Mégis mi lehet a titkuk? Az alábbiakban a stúdió egyik szokatlan detektív sztoriját, a Hyōkát tesszem nagyító alá, hogy a válasz közelébe juthassak.

 Cuki moe lány, mint az „új” szeximbólum

hyoka
Ki a legszexibb lány a vidéken?

Az első, ami szemet szúrhat a Hyōka című, 2012-es animesorozat kapcsán, az a karakterdizájn. Ugyanis itt a Kyōto Animation mára védjegyévé vált pisze orrú, kerekarcú és végtelenül aranyos kislányai a főszereplők – pontosan kettő és melléjük jön még két, szintén kawaii legény. Önmagában ez még nem garantálná a sikert, hiszen Japánban bármit el lehet adni a cukisággal – legyen az virágföld ízű cukor, vagy egy zöldtea ízű Kitkat. De hogy ez Japánon kívül is sikerüljön az elsősorban szexiségre fókuszáló tömegkultúránkban, az már nagy szó.

Itt nem a Hyōka rajongóinak a száma a fontos, hanem az a jelenség, hogy a nyugati nézők szó szerint olvadoznak a képernyőn megjelenő karakterektől. A KyoAni pedig vérprofin képes ezt epizódról-epizódra kiváltani. Milyen eszközökkel? A képi világgal és a hangulattal. A sorozat animációjában mindig ügyelnek arra, hogy a karaktereket, azok jellegzetes mimikáját, apróbb gesztusait, még a szokásosnál is jobban kihangsúlyozzák. Mindezt music video esztétikával fejelik meg, ami egyszerre teszi menővé és ellenállhatatlanná az openingben/endingben megjelenő karaktereket, és teremt egy olyan minőséget, amit nehéz felülmúlni.

Különösen kiemelkedő az, ahogy a szereplők elvárásait szimbolizálják, például amikor az ingaóra nyele hirtelen szív alakú lesz, mert a főszereplő szerelmi vallomást vár, emellett megkapóan igéző az, ahogy a fanservice-t a legklasszikusabb szintre szorítják vissza. Nincs itt pucérkodás, vagy bugyi villantás. Csak sejtetés és olyan női testrészek finom fókuszba helyezése, mint a nyak, a leomló hosszú haj és a vékony karok.

Persze, hiába ér el valaki egy Shinkai Makoto színvonalat animében, ha nincs hozzá kellően jó története. A Hyōka esetében ez is jól működik, még ha nem is dolgozik „tiszta” műfajokkal.

Rejtélyfejtés az iskolában és azután?

kerdes
Te melyiket választanád?

A Hyōkát legtöbbször a detektívtörténetek közé sorolják be, pedig nem teljesen az. Igaz, hogy Sherlock Holmes képességeivel bíró főszereplője, Oreki Hōtarō, a középiskolájának kisebb-nagyobb rejtélyeit oldja meg, de történetében éppen ebből fakadóan ott a dráma, a romantika és a slice-of-life is. Ez a sokszínűség nemcsak a stúdió újabb sajátossága, hanem az anime alapjául szolgáló ifjúsági regényé is, ami a tinik keserédes pillanatait akarja megragadni. Így olyan kérdésekkel is foglalkozik, mint hogy hogyan nézzünk szembe a minket ért kritikákkal, hogyan találjuk meg önmagunkat, miként lépjünk azon túl, ha más tehetségesebb nálunk és így tovább.

Ezért tudja a Hyōka nemcsak a nyomozós cselekményt kedvelőket megfogni. Az említett kérdések nyomán pont a karaktereit és az azok közötti dinamikát teszi a középpontba, és nem a rejtélyek megoldása lendíti előre a történetet, hanem a szereplők fejlődése és tettei. Sajnos, emiatt érheti olyan kritika a sorozatot, hogy az lassú és monoton, mivel a slice-of-life előtérbe kerülésével többet látunk bele az iskolai életbe, például akár egy sportnap eseményeit is igen hosszan elnyújthatják. De ezt ellensúlyozandó van a képben a detektív szál, amit én ugyan másodrangúnak érzek, de a sorozat szempontjából mégis fontos.

20120803102737512
Mindenki lélekben magánnyomozó.

Eleve ott a számtalan utalás Sherlock Holmes-ra, vagy Agatha Christie-re az animében, de a 22 epizód alatt bemutatják azt is, hogy vajon az emberek miért szeretik a detektívregényeket, milyen szabályok szerint kell elkészíteni azokat és a legfontosabb, milyen a jó detektív maga.

Ezt az utolsót frappánsan szemléltetik az alkotók, mert négy fő tulajdonsággal ruházzák fel a négy főszereplőt. A már említett Orekinél van a legerősebb „fegyver”, a zseni halálpontos következtetése és a kirakós darabkákat összetevő leleményessége. Legjobb barátja, a folyvást mókázó Fukube Satoshi a mindentudó adatbank, a rejtélyektől izgalomba jövő és kíváncsiskodó Chitanda Eru a szenvedélyt és az érzelmeket képviseli, míg a mangakának készülő Ibara Mayaka a közönség nézőpontjából kérdőjelezi meg a felállított elméleteket.

A fenti kartertípusok egy-egy rejtély megoldása közben hosszú párbeszédekbe bonyolódnak, van, hogy az egész epizód alatt csak egy teremben ülnek és a képzeletükben pörgetik végig az eseményeket. Ilyenkor nemcsak az animáció, hanem a szellemes ugratások is kellenek a figyelem fenntartásához.

Könnyen fogyasztható, már-már néha banális?

lovers
Lehetséges párok az animében.

Részben igen. Azzal, hogy az anime rejtélyei egy be nem fejezett suli film végének kitalálásával, vagy egy tanár rossz kedvének okával foglalkoznak – túl hétköznapiak. De egy középiskolás a valóságban sem eredhet a bűnözők nyomába. A sorozat nem is akarja elénk tárni az évszázad talányát, ami nem baj. Ha talányokra vágyunk, épp eléggé csigázhatja az a gondolatainkat az, hogy vajon Oreki és Chitanda szerelmes egymásba? Mayaka és Satoshi járni fognak?

Tény, hogy a KyoAni a Hyōkával nem ért legnépszerűbb sorozata, a  Suzumiya Haruhi nyomába – van aki derékba tört Haruhi 2.0-nak nevezi a Hyōkát. De a detektívsztorik világába tagadhatatlanul egy új színfoltot vitt azzal, hogy története csak első ránézésre szól a megfejtendő rejtélyekről. Az igazi rejtélyeket a szereplőkben lezajló érzelmi változások, a körülöttük elrejtett vizuális szimbólumok megtalálása jelentik, és a sztoikos nemtörődömségbe süllyedt főhős kivirágzásának a folyamata. Hogy e mellé még képileg is vonzó, csak tovább emelheti az élményt. Most már csak az a kérdés, hogy Te szeretnél-e vele próbát tenni?

A detektívtörténetek 10 alapelve (Kiegészítés)

A Hyōkában bemutatják egy Ronald Knox (1888-1957) nevű angol író 10 parancsolatát, amit a detektívregények alapelveiként használ a műfaj. Mangát vagy történetet írni vágyóknak, jó manuként szolgálhat ez a lista:

  1. A tettest mutasd be a történet elején, de ne áruld el!
  2. A természetfeletti jelenségeket gyorsan zárd ki a gyilkosság megoldásából!
  3. Egynél több titkos szobát, vagy folyosót ne használj!
  4. Fel nem fedezett mérgekre és tudományos magyarázatokra ne fecséreld az időt!
  5. Ne szerepeltess kínaiakat!
  6. Sem baleset, vagy véletlen egybeesés nem oldhatja meg a gyilkosságot!
  7. A detektív maga nem lehet a tettes!
  8. A detektívnek minden nyomot be kell mutatnia, amit talált!
  9. A detektív segítői nem rejthetik el a gondolataikat, de az intelligenciájuk egy átlagos olvasóé legyen!
  10. Ne szerepeltess ikreket, hacsak a történet meg nem magyarázza a jelenlétük szükségességét!

cikk

Hyōka

Ifjúsági regény, 2001
Írta: Yonezawa Honobu

Animesorozat, 2012
Eredeti regény: Yonezawa Honobu
Rendezte: Takemoto Yasuhiro
Forgatókönyvíró: Gatoh Shoji
Terjedelem: 22 x 22 perc + OVA
Stúdió: Kyōto Animation

Manga, 2012
Eredeti regény: Yonezawa Honobu
Írja és rajzolja: Ohna Task
Megjelent kötetek száma: 6 kötet

(Visited 331 times, 1 visits today)

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .