Megjött a Madhouse új üdvöskéje, a Mahōka Kōkō no Rettōsei, ami egész szép, bár a színek kicsit elmosódottak benne, az első részbe pedig beletettek minden átlagos, de egyúttal dögös elemet, ami valakinek vagy bejön, vagy nem. Engem nem győzött meg, bár potenciál, azért elismerem, van benne. A sztorit eddig pár szóban tudnám összefoglalni: háború, incest (magyarul: vérfertőző szerelem gyanúja az otakuk nyálcsorgatásának beindítására), harcművészet, varázslat, high-tech cuccok és rasszizmus. A főszerepben egy Hei (a Darken than Black főhőse) ismertetőjegyekkel bíró, titkos ügynök aurával beburkolt szépfiú, aki azért Kōgami (a Psycho-Pass dögös zsaruja) nyomdokaiba még nem ér fel. Az anime egy Japánban kiemelten népszerű light novel adaptációja, így annyira túlfűtött hype fogadta eddig, mint mondjuk a Sword Art Online-t anno.
Lassú előkészítés és monumentális szereplőgárda
A sztori az első epizódban még nem tárta fel igazán magát, bár benyomásokkal sikerült gyarapítania az életemet – kérdés, hogy az unalom mennyire minősül pozitív kezdésnek? Meg a tipikus karaktergárda, ami annyira steril, hogy semmit se mozgatott meg bennem, még a cukiság se fogott meg (annyira). Pedig maga a cselekmény még jó lehet. Ugyanis ez a sci-fibe csomagolt varázsló gurus cucc egész komolynak állítja be magát:
Kitört a 3. világháború, ami 20 évig gondoskodott a túlnépesedési probléma megoldásáról, történetünk jelenében pedig a varázserő nem a tündérmesék és a túlvilági lények sajátja, hanem kőkeményen a tudomány révén előállított fegyver. Ilyen körülmények között ismerjük meg a potenciális szexualitással és a kisajátításig fajuló szeretettel egymáson csüngő főhőseinket: Shiba Miyukit (Hayami Saori) és Shiba Tatsuyát (Nakamura Yuuichi). Igen, ők testvérek. Miyuki a tipikus oni-chan komplexusban vergődő kislány, aki abnormális viselkedését teljesen normálisnak véli, az se tűnik fel neki, mikor hűvösen titokzatos dolgokat rejtegető bátyja kedvesen simogatja az arcát, majd a buksiját és mellé a shōjo mangák szerelemittas pillanatait idézve bambulják egymás szemét órákig. Félretéve ezeket a bennem irritáló érzéseket kiváltó jeleneteket, nézzük mi van még.
Testvérpárunk felvételt nyer egy eminens középiskolába, ahol a Harry Potteres varázslótanoncok két csoportra oszlanak: vannak a kiváló mágusok, közéjük kerül Miyuki, és vannak a mágia területén alacsonyan teljesítő „feláldozhatók”, ide kerül Tatsuya. Miyuki rétegét a bloomok, míg Tatsuyáét a weedek névvel illetik. A két csoport között erős a megkülönböztetés, nyilvánvalóan a weedek rovására, így nem ritka, ha a bloomok lenéző mondatfűzérekben nyilatkoznak róluk. A képet árnyalja, hogy az epizód egy katonai bevetéssel indul, amin Tatsuyát látjuk a harcmezőn menőn akciózni, majd később egy nindzsával méri össze lenyűgöző (és tényleg látványos!) harcművészeti tudását. Tatsuya felett ezért nem érdemes csak úgy átsiklani. Sőt, az első részből ő tűnt nekem az egyetlen értékelhető karakternek, aki végre nem olyan, mint a nagy átlag. Hiszen nem egy lúzer, igen komoly képzettséggel bír, komolyan is viselkedik. Olyan, mintha a középiskolában valami után kutatna, mintha talán Miyuki védelme érdekében tervezne valamit tenni. Ez meg kell hagyni zseniális húzás volt a készítők részéről, hogy kérdések százát indították be a nézőben. Mondjuk ilyen is akadt közöttük, hogy „mit keres egy futurisztikus animében egy 19. századi kávédaráló” ? Ha már a modernségnél tartunk, nekem is kell olyan ruha, ami varázslatra öntisztul!
Az első résznél cövekeljünk még le egy picit. Egyelőre feltérképeztük az akadémiát, Tatsuya ki nem mondott monológjait, amik folyamatosan sejtetnek valami baljóslatot, ami a hú de szép látszat mögött húzódik meg. Közben új karaktereket is megismertünk – különös Aquarion Evolos életérzés tört rám, amikor megláttam, hogy még rajtuk kívül mennyi új karakter lesz! Van így szép diáktanácselnök, aki mindenkivel barátkozni akar, van pattogó mellű megane csaj, aki többet tud, mint amennyit mutat magából, van heves vérmérsékletű rosszfiú, aki mindig akkor pattog, amikor nem kellene és van a felvágott nyelvű csajszi, aki nem kíméli kimondani a gondolatait, ha kell. Elég sablonos karakterek, de mindegyik sejteti, hogy valami több húzódik meg a közös iskolai életük mögött. Hogy ez valami tényleg nagy durranás lesz-e? Majd eldől, de nálam ez a nyitány marad 6/10.
Ui.: Az animét Ono Manabu rendezte, aki viszonylag kevés, bár annál újabb animékhez adta eddig a nevét, mint pédául a Dragonaut – The Resonance, a Horizon in the Middle of Nowhere és a Saki. Az openinget LiSA énekli, ami nagyon jó, és a zenei betétekért a mostanában közkedvelt Iwasaki Taku felel (korábbi munkái: Black Butler, C – Control – The Money and Soul of Possibility, Katanagatari, Noragami). A karakterdizájnt az az Ishida Kana készítette, aki az Aquarion Evolon is dolgozott! Hát ezért volt bennem, hogy mennyire hasonlít a kettő! Azért kíváncsi vagyok a folytatásra, végülis van 26 rész arra, hogy maradandót alkossanak a készítők.
Pillanatképek / Screenshots
[nggallery id=352]
Adatok
- Cím: Mahōka Kōkō no Rettōsei / The irregular at magic high school
- Stúdió: Madhouse
- Műfaj: sci-fi, romantikus, iskolai élet, varázslat
- Rendezte: Ono Manabu
- Mangaka (eredeti alkotó): Satō Tsutomu (szerző), Ishida Kana (rajz)
- TV-sugárzás: 2014. április 5.
- Linkek: MAL, ANN, Hivatalos honlap, AniDB
