Higashi no Eden (TV-sorozat, mozifilmek)

Terrorizmus, mobiltelefonos gyilkos játék, szerelem, valamint a világ megmentésére irányuló halálos küldetés. Ez az összetétel egyedinek minősülhet még a Mirai Nikki ellenére is, de a 2009-ben megjelent Higashi no Eden nemcsak a felsorolt elemek miatt lehet szórakoztató sokak számára. E vérbeli noitaminA animét ugyanis a Ghost in the Shell S.A.C. sorozatok írója és rendezője álmodta meg, aki Japán gazdasági és politikai problémáit egy rakétarobbanásoktól kísért játszmával próbálja megoldani, egy nem is akármilyen főhős vezényletével. (Megjelent: Mondo Magazin 2013 áprilisi számában.)

Pucér terrorista mentőakcióban

A történet Washington DC-ben indul, a híres-neves Fehér Ház előtt, ahol naiv főhősnőnk, Morimi Saki (Hayami Saori), egy merész tettel vonja magára a rend őreinek rosszalló tekintetét. Kínos helyzetét tovább fokozza egy meztelen, fegyverrel a kezében hadonászó fiú feltűnése, aki hős megmentőként libben a jelenetbe. Miközben egy cseles manőverrel lerázzák a zsarukat, Saki hálája jeléül felöltözteti az ádámkosztümben lazán feszítő idegent, majd búcsút intve neki indul a repülőtérre, hogy visszatérjen Japánba. Az út során azonban riadtan eszmél arra, hogy útlevele a titokzatos fiúhoz került, így csapot-papot hátrahagyva veszi üldözőbe a női ruhában is igen nagy feltűnést keltő „hőst”. A rohanás végén kiderül, hogy megmentőjének neve Takizawa Akira (Kimura Ryōhei), aki szintén Japánba tart, így együtt utaznak haza. Akira azonban amnéziában szenved, így nem tudja, hogy ki is ő valójában. Első emléke az, amikor a Fehér Ház előtt tért magához meztelenül, ám ezután egyre furcsább dolgokra bukkan maga körül. Lakása egy kész fegyverarzenált rejt, több útleve is van, valamint hightech mobiltelefonján egy Juiz nevű asszisztens kedves hangja és 8,2 billiárd jen várja. Akira lassan rájön, hogy ő egy seleção nevű csoport tagja, aminek küldetése Japán megmentése. Az ismeretlen Mr Outside őt és még 11 társát választotta e szent feladatra, mindegyiküknek eredetileg 10 billiárd jenes költőpénzt adva. Ez a kitüntetés azonban nem gyerekjáték, a résztvevőknek szigorúan be kell tartaniuk Mr Outside szabályait, különben egy Supporter nevű alak végez velük. A 12 kiválasztott között akad rideg bürokrata, pszichopata, sorozatgyilkos – így mindegyiküknek más elképzelése van a jobb jövő felé vezető útról. A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy Japánban katasztrofális állapotok uralkodnak. 2010. november 22-től az országot eddig több rakétatámadás érte. A történet jelenéig 10 ilyen terroristatámadás történt, amit a média és a politikusok a titokzatos seleção tevékenységének vélnek. Akira igazi dilemma elé kerül: vajon ő a felelős e terrorista akciókért, vagy magányos hősként a jók oldalán áll? E kérdés megválaszolásához az iránta romantikus érzelmeket tápláló Saki és annak NEET barátai segítségét kéri.

Társadalmi problémák a komédia és románc hálójában

A 11 részes sorozatban a romantika és a chibikkel színesített vígjáték dominál az aranyos rajzairól ismert Umino Chika (Hachimitsu to Clover) eredeti tervei nyomán, de az általa sugallt ártatlanság és könnyed hangulat megtévesztő. A gyönyörű animációt, amiben a művészi festményszerűség keveredik az aprólékos ábrázolással az openingben felcsendülő Oasis dal, a „Falling Down” egészíti ki, ami előre sugallja azt, hogy egy hétköznapi szerelmi-drámánál összetettebb, komolyabb történettel lesz dolgunk.

Mindemellett a noitaminA animék között a Higashi no Eden volt az első olyan sorozat, amely bármilyen manga, light novel, vagy játék előzmény nélkül látott napvilágot. A Production I.G gyártotta anime egyediségét a történet terén Kamiyama Kenji biztosítja, akinek nevét a Ghost in the Shell S.A.C. sorozatok révén ismerhetik sokan. Kamiyama kreativitását pedig igen gyümölcsözően vetette be, mivel aktuális gazdasági és politikai problémákat ötvözött a sci-fi elemekkel, miközben a nyugati kultúrából is importált elemeket. A problémák kereszttüzébe végül két társadalmi réteget ültetett bele: a NEET-eket és a baby boomereket. A baby boomerek a II. világháborút követő népességrobbanás szülöttjei, a gazdasági fellendülés végrehajtói. Azonban a 2000-es évekre világszerte gondot jelent az a jelenség, hogy 60. életéve betöltésével kivonul ez a korosztály a munkaerőpiacról. A születések számának drasztikus csökkenésével nincs a helyükre utánpótlás, azaz nincs olyan generáció, aki követné és eltartaná őket a munkaerőpiacon való helytállásával. Ez gazdasági és politikai válságban csúcsosodik ki, amit Kamiyama továbbárnyal a Japán és az USA között feszülő alá-fölérendeltségi viszonnyal. Az animében azonban ötletes csavar, hogy a gondok megoldói a NEET-ek közül kerülnek ki, akik 15 és 34 év közötti munkanélküliek. A NEET elnevezés angolszász területekről származik, és azokat a fiatalokat illetik vele, akik munkanélküliek, nem vesznek részt iskolai oktatásban és egyéb képzésekben. Japánban egy olyan radikálisan új generáció az övék, akik az egyéni szórakozást fontosabbnak tartják a stresszel járó karrierépítésnél, nem is kívánnak tartós állást vállalni. Bizonyos tagjaik a felnőtté válást is elutasítják, ezért társadalmi megítélésük igen negatív.

Útban egy tökéletes anime felé?

Kivitelezését tekintve a Higashi no Eden egy rendkívül kiemelkedő alkotás. Animációját és történetét tekintve is egyedi motívumokat vonultat fel, a zenei aláfestése is egy modern és felnőttes hangvételű sorozat ígéretét hordozza Kawai Kenji zenei kompozíciónak hála. Ám a forgatókönyv így is tartalmaz apróbb hibákat, amik felett könnyen átugorhatunk, de figyelmen kívül hagyni őket nehéz lenne. A 11 részes sorozat lezárását hiába követte két, hasonlóan magas színvonalú mozifilm (a King of Eden és a Paradise Lost a sorozat közvetlen folytatásai, az Air Communication alcímmel ellátott változat a sorozat történetének összefoglalója csupán), mégsem tudott kielégítő választ adni végül a sztori által felvetett problémák megoldására. Ráadásul a sok, több esetben később feleslegesnek ígérkező karakter nem tudott kibontakozni, hiszen még a seleção tagjairól sem kapunk pontos jellemábrázolást, valamint tetteiknek mozgatórugóit sem fedik fel igazán az alkotók. A komolyan induló történet a megható pillanatok, Akira és Saki joseihangulatú szerelme ellenére sem ad egy izgalmas politikai krimit végül. Végeredményben a problémák a felszínen maradnak és egy meseszerű végkifejlet után, a főszereplők érzelmei maradnak a középpontban, ami a sci-fi és romantikus műfaj kedvelőinek kellemes perceket szerezhet, de az összeesküvés elméletek rajongóit nem feltétlenül mozgatja meg.

Kiegészítő érdekességek

1. Akira mobiltelefonján, amely ugyanolyan, mint 11 játékostársáé, több felirat is olvasható. Az egyik egy Shakespeare idézet a Julius Ceaserból: „A nagyság visszaél Hatalmával, midőn azt elszakítja a lelkiismerettől.” (Vörösmarty Mihály fordítása), a másik egy 18. századi francia mondás, a „Noblesse oblige”, azaz „a nemesség kötelez”. Mindkettő a hatalommal rendelkezők számára hangsúlyozza az igazságosság és önzetlenség erényét.
2. A telefonokon látható szimbólumok, mint a mérleg és a kard, a római mitológia világában Jusztíciának, az erkölcsi erő és igazság istennőjének jelképei közé tartozik. A kard a bűnös megbüntetését, míg a mérleg a bíráskodást jelenti.
3. Portugál kifejezések is elhangzanak az animében, amelyek Mr Outside brazil foci szeretetéhez kapcsolódnak. Ilyen a seleção, ami magyarul kiválasztást jelent, valamint a Juiz, ami bírót.
4. Az animében többször történik utalás a 2001. szeptember 11-i terrortámadásra, amely a New York-i Világkereskedelmi Központot sújtotta, sőt, vizuálisan is utalnak rá. Kamiyama így fogalmazhatta meg terrorizmusellenes érzéseit.
5. Akira egy filmőrült az animében, aki amnéziája ellenére kedvenc jeleneteire tökéletesen emlékszik. Így megemlíti többek között a Holtak hajnala (1978) című zombis filmet, amelyből egy kihalt bevásárlóközpont ötlete nyomán választ bizarrul otthont, vagy a Kvadrofóniát (1979), amiben a NEET-ekkel párhuzamba állítható lázadó generáció tűnik fel, kik nem fogadják el szüleik normáit. A legfontosabb alkotás ezek közül a Kate és Leopold (2001) című amerikai film Meg Ryannel és Hugh Jackmannel a főszerepben. A filmhez hasonlóan szerelmes főhőseink, Akira és Saki számára is a Brooklyn híd lesz fontos összekötőkapocs. (ugyanúgy elválasztott szerelmesek lesznek, idő, stb)
6. Végül az anime alapszituációja kísértetiesen hasonlít egy Philip K. Dick írta novella filmes adaptációjára. Ez Az emlékmás (1990, 2012), amelynek főhőse szintén amnéziás, és emlékei után kutatva azon vívódik, hogy terrorista-e. A film címe egyébként a fénykép memóriára reflektál, ami Akira esetében szintén érvényes, mivel a filmjelenetekre emlékszik vissza.

Garai Tímea (Fullmoon)

Pillanatképek / Screenshots [nggallery id=323]

Adatok

Higashi no Eden
(anime, 2009)
Írta és rendezte: Kamiyama Kenji
Stúdió: Production I.G
Hossza: 11 x 22 perc

Higashi no Eden Sōshū-hen Air Communication
(mozifilm, 2009)
Írta és rendezte: Kamiyama Kenji
Stúdió: Production I.G
Hossza: 123 perc

Higashi no Eden Gekijōban I: The King of Eden
(mozifilm, 2009)
Írta és rendezte: Kamiyama Kenji
Stúdió: Production I.G
Hossza: 82 perc

Higashi no Eden Gekijōban II: Paradise Lost
(mozifilm, 2010)
Írta és rendezte: Kamiyama Kenji
Stúdió: Production I.G
Hossza: 93 perc