Shotaro Ishinomori: Gilgamesh (TV-sorozat; 2003-2004) – kitekintőm Mondóból

A végső pusztulás filozófiája (kitekintőm a Mondóból)

Shotaro Ishinomori: Gilgamesh (TV-sorozat; 2003-2004)
Gilgamesh (TV-sorozat; 2003-2004)

Állj meg egy pillanatra, s nézz fel az égre! A lágy kékségbe olvadó, hófehér pelyhekkel festett messzeségben gyönyörű fény csillog. Egy fény, amely szívünk legsötétebb titkait fürkészi, majd enyészetbe taszítja bűnös lelkünket. Lehetünk Istenek, tudósok, a modern technika rabjai, de milliónyi, vagy akár egyetlen ember önző akarata mindent megsemmisíthet egyetlen pillanat alatt. (Megjelent: Mondo Magazin 2011. novemberi szám / V. évfolyam 11. szám 25. oldal)

Istenek és Hősök

Ishimori Shotaroklasszikus mangáját, a Gilgamesht, dolgozta át animévé Murata Masahiko csapata 2003 és 2004 között. Az eredetileg a ’70-es években futó shōnen széria az európai kultúrkörből merítve ötvözi a középiskolai irodalom óráinkról ismert Gilgamesh eposz történetét, így a sumér-akkád mitológiát, a görög, keresztény világ anekdotáival, jelképeivel kiegészítve. Az apokaliptikus, igazi dark fantasy történet így nemcsak a világvégét szemlélteti. Lassan kibontakozó cselekményében lépésről-lépésre elevenedik fel az emberiséget sújtó tragédiák láncolatának kezdő pillanata, amely az érzelmeinek fogságában vergődő embert ábrázolja. Az apró morzsákból építkező sorozat során újabb ismeretek birtokában ismerhetjük meg, nemcsak egy zseniális mangaka emberi léttel kapcsolatos filozófiáját, hanem az érzelmi kapcsolatok sokszínűségét is, egy sci-fi háttér elé vetítve.

Két tűz között

Minden a mezopotámiai Uruk városában kezdődött. A tudomány és emberi jóság megtestesítője, Terumichi Madoka, a világ legnagyobb terror cselekményét követte el itt. Az Uruk városában épült kutatókomplexumnak, a Mennyek Kapujának felrobbantásával, és egy éppen felfedezett természetfeletti jelenséggel, a TEAR-rel, romba döntötte több évszázados fejlődés technikai vívmányát, megszüntetve ezzel a mobil kommunikációt, az internetet. A káoszba és fejetlenségbe visszarántott emberiséget még a gyönyörű kék égtől is megfosztotta, amelynek helyén a földfelszínt visszatükröző jelenség alakult ki. Tettét követően Enkidu néven folytatta megvilágosodása során kapott küldetését: a világ megtisztítását.

15 évvel később gyermekei sanyarú sorsát ismerhetjük meg. A 17 éves Kiyoko, és a 14 éves Tatsuya halott édesanyjuk felhalmozott adóssága miattéppen ayakuzák elől menekülnek, amikor váratlan segítséget kapnak egy Gilgamesh nevű fiú csapattól. A szüleiket megvető, csak egymásban bízó fiatalok kételkedve fogadják e jótékony cselekedetet, ám a mentőcsapat valódi kiléte hamar menekülésre készteti őket. A Gilgameshek ugyanis félig emberek, félig szörnyszülöttek, akik Enkidu harcosai. Ám nemcsak terrorista édesapjuk veszi fel velük a kapcsolatot. Egy titokzatos özvegy, Werdenberg grófnő is beleavatkozik életükbe, és apjuk ellen hívja őket harcolni. Kiyoko és Tatsuya választás elé kerülnek: évekig gyűlölt édesapjuk oldalán hozzák el az apokalipszist, vagy a furcsa grófnő irányítása alatt mentsék meg a világot, amiben eddig csak szenvedés volt az osztályrészük.

Amikor minden kicsúszik az ember kezei közül

A 26 részes anime sorozat sejtelmes mondanivalója mellett különös hangsúlyt fektet az emberi kontroll fokozatos elvesztésére. A modern civilizáció bölcsőjében is jelen lévő emberi akarat kezdetektől fogva uralkodik, ami a természet kizsákmányolásához, a tudomány fejlődéséhez, az ember, mint tökéletes, mindent ismerő és irányító lény formálódásához vezet. Tökéletességünknek azonban van gyenge pontja: az érzelmeink. A szeretet, szerelem ellenpólusaként ott a gyűlölet, a féltékenység, a bosszú. Enkidu pont ezek miatt a negatív érzelmek miatt látja úgy, hogy a háborúba, gyilkolásba süllyedt utókoron csak a teljes megsemmisülés segíthet, ami egy fejlettebb, tökéletesebb emberi faj születését eredményezi. Tatsuya és Kiyoko ezt az elméletet elvetik. A lány azért, mert értelmetlennek tartja a vérrontást az amúgy is lassan megsemmisülő környezetében (az anime különleges jelensége, hogy az épületek maguktól omlanak össze), Tatsuya pedig tini fejjel az élni akarást, a világot megismerni vágyó fiút képviseli.

A fiatalok barátságokat, szerelmeket, közös sorsokat, az emberi klónozás során született gyerekek fájdalmát élhetik át. Ezek mellett különleges hangulatot teremt az egyedi rajzolású animében a Krisztus születését és halálát ábrázoló festmények megjelenése. A tipikusan középkori, reneszánszkori alkotások kiegészítőjeként európai zenetörténeti mesterművek hallhatóak Beethoventől Franz Lehártig. Ezzel a kulturális remixeléssel is jelzik a történet alkotói, hogy az anime üzenete nemcsak Japánra korlátozható, hanem az egész világot átöleli.

Adatok
  • Japán cím:ギルガメッシュ/ Girugamesshu
  • Angol cím: Gilgamesh
  • Eredeti történet: Shotaro Ishinomori
  • Rendezte: Masahiko Murata
  • Írta: Akio Satsukawa, Sadayuki Murai, Yasuko Kobayashi
  • Zene: Kaoru Wada
  • Megjelenés éve: 2003 – 2004
  • Típus: TV-sorozat
  • Terjedelem: 26 epizód
  • Műfaj: sci-fi, akció, dráma, horror, természetfeletti
  • Stúdió: Group TAC, Japan Vistec
  • Közreműködtek (animáció): Animal-ya, Plum, SHAFT, Studio Izena, Sunshine Corporation
  • HivatkozásokANN (eng),  Wikipédia (eng), Anime Addicts (hun); Baka-Updates Manga (eng); Shotaro Ishinomori (eng); Gilgames-eposz (hun)
(Visited 87 times, 1 visits today)

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .