Mangaka: Kaori Yuki
Yuki Kaori december 18-án született Tokiotóban (Tokió egyik körzetében). A vércsoportja: B. Az „álneve”(ugyanis az igazi neve nem Yuki Kaori), Yuki Saitou nevéből született meg, innen a Yuki vezetéknevet vette át, valamint a saját igazi keresztneve, ami Kaori, tevődik össze. Általános iskolás kora óta, eltökélt célja volt az, hogy egyszer híres mangaka lesz. Szereti: a cicákat, a túróspitét, a kávét. Szeret sokat aludni, filmeket nézni, moziba járni, a napos helyeket, a holdat. Kedvenc rajzfilmje az Alice csodaországban. Valamint szereti a J-rock együtteseket is. 1987-ben vált „hivatásos” mangakává, amikor megnyert egy országos versenyt. Saját magát szeszélyesnek, feledékenynek, és fegyelmezettnek írja le. Nem igazán szereti a nyilvánosságot, így túl sok információval nem rendelkezünk személyével kapcsolatban, így olyan pletyka is kering róla, hogy szinte remete életet él.
Már nagyon fiatalon el kezdett tanulni rajzolni, és az első munkája (mielőtt még hivatásos mangaka lett volna), a „Vampire’s Love” volt. Az utolsó ilyen munkája, melyet debütálása előtt készített, s mellyel bejutott a fentiekben említett országos verseny döntőjébe, a „Love Hunt” címet viselte. (Ezzel a történettel úgy gondolta, hogy nem fog semmit elérni, és nem tud majd vele nyerni, de szerencsére tévedett). Debütáló munkája a „Natsufuku no Erie” volt, mely a Hana to Yume’s Monthly nevű magazinban jelent meg. Ezután kisebb, rövidebb történeteket kezdett el készíteni (pl.: Cruel Fairytales, Neji, Gravel Kingdom stb.) , és elkezdte építgetni az ő egyéni stílusát. Rajztechnikáját nagyban befolyásolták a nyugati festmények és zenék, melyekkel főiskolás korában ismerkedett meg. A történeteiben nem lehet elkülöníteni a jót a rossztól, és e két dolog között a főszereplő szabadon választhat.
A rajz stílusa szerintem nagyon különleges és gyönyörű. Minden karaktere nagy aprólékossággal van kidolgozva. Szereplőire a báj, elegancia, lélegzetelállító és érzelmekkel teli szemek jellemzőek. Figurái között nincs tipikus jó, vagy gonosz szereplő. Mindegyikük rendelkezik hibákkal, hoz téves döntéseket, s néha még a legtaszítóbb szereplőt is megsajnálja az olvasó. Hőseinek hosszú, viszontagságokkal teli utat kell megtenniük, mely során figyelemmel követhetjük jellembeli fejlődésüket.
Mangái nyíltak, s megjelenik bennük egy kis brutalitás, misztikum, vallásos illetve legendákon alapuló motívumok. Művei tartalmaznak egy kis kiber-punkos beütést is, mint pl.: különböző „drót szörnyek”, jövőbeli víziók, stb. , emellett a romantika, a tragikus, tiltott szerelmi szálak, a horror, thiller és a fantasy is helyet kap bennük. Legelterjedtebb, és egyetlen műve (ismereteim szerint), amiből animét is készítettek, az az Angel Sanctuary, mely élete talán egyik legnagyobb volumenű alkotása, a maga körülbelül 200 fejezetével. Ebben a történetében ügyesen ötvözi a kiber-punkos jegyeket, a keresztény és görög mitológiával egyetemben. Képpregényei mindezek mellett fordulatokban gazdagok, izgalmasak, s gyakran tragikus végkifejlettel rendelkeznek.
Mangái olvasása során, sosem lehetsz abban biztos, hogy a főhős túléli-e azokat a megpróbáltatásokat, melyeket a sors elé állított. Yuki Kaori történetei elég komolyak, s nem egy könnyű olvasmányok, emellett erőszakos jeleneteikkel, a valóságban nem igazán tolerált kapcsolataikkal (pl.: testvérek közötti, vagy azonos neműek közötti szerelem), a fiatalabb manga kedvelőknek nem igazán ajánlanám, inkább 16-17 év felettiek számára. A történetei kicsit bonyolultak, több szálon futóak, összetettek.
Nálunk is ismert mangái pl.:
- Agnel Sanctuary (Angyal menedék),
- Blood Hound,
- Gravel Kingdom,
- Cain,
- Boys Next Door,
- Cruel Fairytales (Kegyetlen tündérmesék),
- Ludwig Kakumei.
Mindenesetre a mangakák közül egyik nagy-nagy kedvencem a mai napig, s nagy csodálója vagyok mind rajz stílusának, mind képzelőerejének, hogy ilyen lehengerlő, monumentális műveket képes alkotni. Igazi nagy hírnévnek is örvend ezáltal saját hazájában, Japánban is.
