Független anime nemcsak japánoknak

unnamed2

Lassan egy hónapja zsong a nyugati animés közösség egy Kickstarter kezdeményezéstől. Tehetséges animekészítők kérnek segítséget egy eredeti alkotás, az Under the dog animációs film elkészítéséhez. A cél minimum 580 ezer dollár (körülbelül 137 millió forint) gyűjtése szeptember 7-ig, amiből egy 24 perces animét készítenének – ha több összejön, lehet ez akár két rész, vagy akár egy mozifilm is.

Amit ígérnek a támogatásunkért cserébe: olyan látványvilág, amit televíziós sorozatokban nem kapnánk, olyan tartalom, amibe sem a cenzúra, sem a szponzorok nem szólhatnak bele; és egy olyan „érett” sci-fi, amiben az akció és a thriller kifinomult egyvelege érvényesülhet. Ilyet talán a Caananban láthattunk utoljára – nem is véletlen a párhuzam, hiszen ugyanazok az alkotók állnak a két alkotás mögött. Ráadásul a tényleges támogatók exkluzív termékeket/lehetőségeket (pl.: Blu-ray, poszterek, CD-k, találkozás a szinkronszínészekkel, letöltési lehetőség stb.) kaphatnak a felajánlott pénzükért cserébe.

Miért pont a Kickstarter?

Merülhet fel jogosan a kérdés, hiszen látszólag az animeipar virágzik, miért akarnánk egy ilyen sztorit? Az aktuális nyári szezonos anime lista is csak úgy hemzseg a jobbnál jobb címektől. De az is igaz, hogy a japán televíziókba került sorozatok üzleti döntések eredményei, és így szükségszerűen az eladhatóságra játszanak rá.

Hiszen az animék Japánban két meghatározó piacon és módon termelhetnek bevételt:

Mivel nyugaton még mindig nincs olyan átütő bevételerejük az anime-manga produkcióknak – talán többek között az USA, Kanada és Franciaország lehet ez alól kivétel -; ezért a japánok a hazai piacra fókuszálnak. Azon belül is két rétegre: a tömegekre és a niche piacokra.

Sok anime bukott már bele abba, hogy tömegeket akart megfogni, és hiába fektettek csillagászati összeget az elkészítésébe, végül az eladási listákon megbukott. Pl. nem keltek a hozzá kiadott DVD-k, Blu-rayek stb.

A tömegeket megszólító művek azok a gyermekeknek és fiatal fiúknak szóló történetek, amik egy széles – mondhatni uniszex – rajongótábort fognak meg. Ennek tagjai elkötelezett nézői lesznek a sorozatoknak, majd vásárlói az egyes animékhez kiadott fancuccoknak. Jó példa erre a One Piece, és általában minden a klasszikus értelemben vett shōnen műfajából, illetve Japánban tipikusan ide sorolhatók azok a családi sorozatok is, amik nyugaton nem értek el sikereket. Ilyen például a Sazae-san.

A fanoknak készült termékek értékesítése (angolul merchandising) mellett a bevételek másik forrását a reklámok adják. Az adott sorozat vetítési ideje alatt minél nagyobb a nézettség, annál több reklámbevételt termel, mivel promóciós anyagokat vetíthetnek a szponzorok és más cégek az aktuális rész előtt, közben és után.

Ám a tömegeket nehéz megfogni, éppen ezért van egy biztosabb terep az animegyárosok számára: a niche piacok. Itt kimondottan a merchansidingra fektetik a hangsúlyt, illetve az adaptációkra. Ami már egyszer befutott mangaként, ligh novelként, vagy videojátékként, az valószínűleg animeként is kap fogyasztókat.

Nem feltétlenül kell ezekre a folyamatokra rosszallóan tekinteni. Ahhoz, hogy egy anime elkészüljön, kellenek emberek, akik dolgoznak rajta. Ha pedig dolgoznak, akkor szükséges honorálni a gyártásba fektetett idejüket, energiájukat és kreativitásukat, hiszen valamiből meg kell élniük. Ráadásul Japánban az egyik legalulfizetettebb állás az animátori munka, ezért szokták az animációt kiadni más nemzetiségűeknek pl. koreaiaknak. Ha tehát több bevételt akarnak az animekészítők, akkor gyakran fel kell áldozniuk az elhivatottságot és az egyediséget a kereskedelmi érdekekért, főleg, hogy nagy a verseny is a nézők figyelméért.

Az anime végső soron egy populáris tömegtermék, ahol a szponzorok és befektetők csak olyan történeteket hajlandóak finanszírozni, amiből biztos lesz nyereségük.

Ellenpélda: Amikor az egyediség kifizetődő

A Ghibli például több évig dolgozott egyedi alkotásokon, akár az anyagi csődöt is vállalva, elhatárolódva a kereskedelmi logikától. Ez volt a sikerének a titka. Ám Miyazaki visszavonulásával nem biztos, hogy lesz még egy olyan zseniális elméjük, akinek az alkotásainak sikere garantálja a stúdió fennmaradását. Ezért nem véletlen, hogy a stúdió átszervezi magát, sőt, átmenetileg szünetelteti a munkálatokat. Ezt a folyamatot bizonyítja az is, hogy Miyazaki Szél támadját leszámítva a Ghibli két utolsó filmje – a Kaguya-hime no Monogatari és az Omoide no Marnie; – veszteséges volt, egyik sem hozta vissza az előállításukba fektetett összeget és nem is Miyazaki dolgozott rajtuk.

↑ A Ghibli utolsó három filmjének költségvetése és az általuk termelt bevétel. A The Wind Rises mondható egyedül nyereségesnek a művek közül, hiszen 3,1 milliárdból több mint a négyszeresét hozta vissza. Forrás: BoxofficeMojo, Filmbiz Asia.

A rajongók felelőssége?

Ráadásul mi rajongók sem teszünk azért, hogy ez a kommersz tendencia lelassuljon és az „értékes” művek megmeneküljenek. Az illegális letöltésekkel lehetetlenné válik az, hogy az eredeti japán alkotók a munkájukért cserébe kapjanak is valamit – ezért jött ki az új japán szerzői jogi törvény, legyen az bármennyire is abszurd a tartalmát tekintve.

mangaguards
A japán stúdiók az animék Japán határain túli illegális letöltések megszüntetésének érdekében egy közös videóval erősítették az új törvényt. A video a következő linken tekinthető meg: http://manga-anime-here.com/guardians

Magyarországon hivatkozhatunk arra, hogy nincs lehetőségünk fizetni az animékért. Az is kellemetlen, hogy a nagy amerikai oldalakon pl. Crunchyroll, ahol akár $6.95 dollárért, az az mindössze havi 1500! forintért lehetne a streamelt sorozatokat szinte a japán vetítéssel egy időben nézni; földrajzi elhelyezkedéstől függően teszik korlátozottan elérhetővé a szolgáltatásukat.

Plusz, azok az animék, amik nálunk a legtöbb rajongót kitermelik, elsősorban a tinédzser és ebből kifolyólag fizetésképtelen korosztályt találják meg. Ráadásul az anime még mindig egy alulértékelt műfaj a filmekhez, de még az amerikai tv-sorozatokhoz képest is.

Többek között ezek az okok állnak a magyar anime dvd-kiadás megszűnésének a hátterében is. Hiszen nincs közönség aki fizessen érte, így nem is éri meg sem a japánoknak, sem a magyar vállalkozóknak önköltséggel és veszteséggel forgalmazni itthon ezeket a műveket.

A magyar piac jellegzetességei pedig többnyire nemzetközileg is érvényesülnek. A japán animekészítők lehet, hogy nyitnának a külföldi piacokra, és gyártanának olyan műveket, amik egy érettebb és így szélesebb közönségnek szólnak, de a helyi viszonyok ezt továbbra sem teszik lehetővé. Így azok, akik az eddigiek ellenére hajlanak az eredeti tartalom előállítására két dolgot tehetnekKövethetik a Madhosue alapítójának, Maruyama Masaonak a példáját és igazi szuperhősként maguk alapítanak saját tőkéből egy független stúdiót, ami csak egyedi produkciók készítésére szakosodik. Ilyen a Maruyama Masao alapította Mappa stúdió, aminek a Terror in Resonance animét is köszönhetjük. Vagy a kreatív projectek közösségi finanszírozására alapított Kickstartert hívhatják segítségül. Így készítette el a Trigger stúdió a Little Witch Academia című animét, vagy Yuasa Masaaki a Kick-Heartöt, és az Under the dog producerei is ezt az utat választották az ötletük megvalósításához.

Senki se finanszírozná, hogy megcsinálják.

Az Under the dog projekt kitalálói még 14 napig kampányolnak Kickstarteren a fanok támogatásáért, mert úgy vélik, hogy a jelenlegi anime piacon sosem kapnák meg azt a büdzsét, amiből az általuk elképzelt látványvilágot és történetet megvalósíthatnák.

Miért kérik pont a rajongókat a finanszírozásra? Miért nem keresnek szponzorokat?

Az anime műfajából kifolyólag inkább egy szűk metszetnek szólna, semmint egy szélesebb közönségnek, így egyáltalán nem biztos, hogy nyereséges lenne. Ilyen ingoványos terepre pedig nem szívesen adnának ki milliárdokat a befektetők. Másrészt, a japán animeipar belföldi célcsoportja helyett a készítők globálisan gondolkoznak. Nem a japán animerajongóknak készítenék a művet, hanem a világ összes animerajongójának. Ezért indult a kampány csak angol nyelven, az elkészült animét pedig régiókódtól függetlenül bármilyen országban élő támogató megkapja majd kiváló minőségben.

Végezetül, az Under the dog valóra fogja váltani a hozzá fűzött reményeket?

Az előzetes kellően vonzó, a kőkemény sci-fi rajongókat motiválhatja arra, hogy 25-től akár 10 ezer dollárig (kb. 5000 forinttól 2 millióig) ajánljanak fel támogatást az epizód elkészítésére.

Az anime teljes büdzséjének a 40%-át tenné ki csak az animáció költsége, míg 30%-át azok a fancuccok, amiket a támogatók kapnak a project elindulása után. A fancuccok értéke pedig a befizetett összegtől függ.
Az anime teljes büdzséjének a 40%-át tenné ki csak az animáció költsége, míg 30%-át azok a fancuccok, amiket a támogatók kapnak a project elindulása után. A fancuccok értéke pedig a befizetett összegtől függ.

A készítők mindenesetre garanciát jelenthetnek a sikerre, mivel Ando Masahiro rendezi az animét, aki a Canaan, a Hanasaku Iroha, a Sword of  the Stranger és a Zetsuen no Tempest animéket rendezte korábban. Ha ő a láthatáron van, abban biztosak lehetünk, hogy az akciójelenetek jól koreografáltak és kellően látványosak lesznek.

A karakterdizájnt Kozaki Yūsuke készíti, aki a No More Heroes és a Fire Emblem Awakening videojátékokkal hívta fel magára a figyelmet. A videojátékos hátszél nem merül ki egy főben, mivel az igen sikeres Ishii Jiro is ott van a csapatban. A nevéhez olyan művek fűződnek, mint a 428: In the Blocked City, Shibuya, ami a későbbi Caanan animének volt az alapja. Dolgozott a Level 5 nevű független videojáték gyártónál (a Dragon Quest és a Professor Layton a legismertebb alkotásai a cégnek) és már 1997-ben írt videojáték sztorikat. Az animáció elkészítésére a Kinema Citrust és az Orange Co.-t bérelnék fel. A Kinema Citrust egykori Production I.G munkatársak alapították, a 3D animációért felelős Orange Co. olyan kiemelkedő látványvilágon dolgozott korábban, mint amit a Macross Frontier, a Last Exile és az új Evangelion filmekben láthattunk. A csapathoz Yura Hiroaki csatlakozik még erősítésként. Ő a Steins; Gate, a Project Phoenix és a Haruhi Suzumiya animékről ismert, itt pedig a gyártási folyamatokat felügyelné producerként.

Under-The-Dog-anime-staff
Az alkotók mondták: “Szerintem egy lenyűgöző filmet készítünk… ő már korábban is rajzolt harcoló lányokat… ahol a készítők teljes szabadságot kapnak az alkotói folyamat során… a főbb karakterek kiutat keresnek egy kilátástalan helyzetből…”

Az író, Ishii-szan, a következőképpen mesél a történetről: „Ha hibázol, a túszul ejtett családod és barátaid meghalnak. Ha te meghalsz, ők meghalnak. Ha te elszöksz, ők meghalnak. Ilyen sarokba szorított helyzetben mit tennél? Ha embereket kell ölnöd azért, hogy a szeretteid életben maradhassanak. Hogyan élnéd tovább az életedet? Ha csak a halál lehet az egyetlen választásod, hogyan halnál meg? […]”

Az Ishii-szan által felvázolt sztori igen komornak és egyúttal tipikusnak is mondható, de azért a részletek még hordozhatnak meglepetéseket. A pontos leírás szerint az Under the dog 2025-ben fog játszódni, öt évvel a Tokiói Olimpiai játékok után, ami egy terrorista támadás miatt káoszba torkollott. Most egy speciális egység vadászik a terroristákra. A vadászokat nagy potenciállal bíró középiskolásokból képezik ki, közülük egy a projekt szóróanyagain is látható Anthea. Ő egy svéd származású lány, aki bérgyilkosként dolgozik a látszólagos jó ügyért.

Rajtunk a sor?

Az biztos, hogy a minden részletére kiterjedő animáció a sci-fi és a thriller zsánerével együtt talán egy olyan érett hangvételű animét eredményezhet, ami az utóbbi években alig látott napvilágot. Az eddigiek alapján még a Ghost in the shell Arise-t is könnyűszerrel verheti az Under the dog – bár tegyük hozzá, hogy nem lenne nehéz dolga.

Hogy mi vevők vagyunk-e erre, és érzünk magunkban annyi tiszteletet az anime és annak készítői iránt, hogy támogatnánk a projekt megvalósulását egy jelképes összeggel – már csak személyes ízlés kérdése. De ha nem is áldozunk az anyagiak szent oltárán, legalább annyit elmondhatunk, hogy egy kicsit jobban beleláttunk az animeipar működésébe.

Lelepleződhettek olyan folyamatok, amiket már részben, vagy teljes egészében ismertünk mi is. Talán segített abban is, hogy rajongásunk tárgyát jobban értékeljük, hogy úgy döntsünk, kedvenceinket akármilyen kis összeggel is, de a jövőben támogassuk a fennmaradásukban.

Mert az anime jó dolog, de csak akkor tud „jó” maradni, ha mi is teszünk érte valamit.

↑ Kritikus szemmel nézve az anime nem tűnik annyira egyedinek, bár a látványvilág messzemenően a legigényesebbnek ígérkezik, az akciójelenetekről nem is beszélve.


 

Felhasznált források:

(Visited 179 times, 1 visits today)

4 thoughts on “Független anime nemcsak japánoknak

  1. Jól összeszedted, bár mondjuk én a szakdolgozatomban megírtam (és a tavaszi előadáson szóba is hoztam), hogy a szerzői jogi törvények szigorítása sosem vezet eredményre, a szigorítás a kalózkodást erősíti és itt alapvetően másféle üzleti struktúrát kéne használni, hogy kifizetődő is legyen, meg jó is. Igaz, én magyar szinten néztem, de világszerte igaz. Már vannak olyasmik, mint a Netflix, ami hivatalos, relatív olcsó bérlésű tagsággal korlátlan mennyiséget nézhetsz egy hónapig. Alapvetően a hazai régióban egy probléma van, és az a közönség elhelyezkedésének Venn-metszete: aki szívesen gamerkedik, az nem fog az animés beszerzésre pénzt költeni pluszba. De ugyanez igaz azokra, akik hasonlóan láncdohányosok, vagy partiarcok. Minimális az esélye, hogy valaki itt hivatalosan is önerőből tudjon valamit állni a megszokott életvitele mellett, kapjon csak ünnepekkor zsebpénzt, vagy havi szinten. Aki már felnőttebb, máshonnan szerzi a rendszeres forrásait, mint diákmunka, részmunka (ösztöndíj nem számít, néha az az összeg nevetséges, hogy mikor és hogy érkezik, főképp a Bursa Hungarica). Szóval alapvetően hazai szinten ezzel van a gond, globálisan többrétű a tényező.
    De ha meg is valósul olyasmi, mint a Netflix (Amarával karöltve, azért gondoljunk arra is, hogy az újlatin nyelveknek mekkora felvásárló piaca van elterjedtségük okán), csak animére-mangára, az se fog sokat javítani a helyzeten. Addig meg ezek a szigorítások és akciók annyit fognak érni, mint vaknak a némafilm. Csak hát így is ott az alap rész, hogy üzletpolitikán kellene változtatnia a japánoknak, hogy ne legyenek a szellemi termékeikkel annyira xenofóbok, hogy főleg csak Amerikával szerződnek. Az EU-val is tudnának, és akkor lehetne részesülni a javakból az Unió mind a 28 országának. Csak még mindig és megint: hiú ábránd.

    A Kickstarter meg remélem összejön, üde színfolt lenne.

  2. Szívesen. Amúgy nem tudom. Nem szívesen mennék bele az előadói irányvonalba, de ha felkérnek, vagy szeretnék, akkor nem utasítom vissza. Amúgy nem tavaly volt, hanem most tavasszal, a CosplayTV fel is vette (és kinn is van a Tube-on). 😀

    1. Ajj, igen, idei tavaszi conra gondoltam :D, de tavasz óta annyi minden történt, mintha egy éve lett volna XD. Na, megnézem akkor a videót!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.