Milyenek a világmárkák Japánban?

02

Japán érdekes hely. Mondják sokan. Különösen a médiatermékei a figyelemre méltók, legyen szó animékről, mangákról, vagy filmekről. Európai szemmel is kiszúrhatjuk, hogy mi ezeknek a legjellegzetesebb vonása. Az, hogy mennyivel érzelmesebbek a mi saját médiatermékeinkhez képest.

Nos, a világmárkák is felfigyeltek erre, és ha már a mondás úgy szól, hogy „Ha Rómában vagy, tégy úgy, mint a rómaiak!”, akkor a marketingesek is alkalmazzák ezt a jó példát a japán piacra. Ezért már nem is annyira meglepő, hogy a következő három reklám miért úgy szólítja meg a japán nőket, ahogyan.

Miért jó Japánban nőnek lenni?

Ritkán kezdődik ezzel a kérdéssel egy hír, ha Japánról van szó. Inkább a nőkkel szembeni hátrányos megkülönböztetésekről, a munkahelyi atrocitásokról és azokról a társadalmi nyomásokról olvashatunk, amit egy japán nőnek nap mint nap el kell viselnie (a gyilkos tinilányokról már nem is beszélve).

Ám bármennyire is más lehet egy magyar nő életéhez képest egy japáné, azért egy valamiben mégis közös a kettő: Japánban is ugyanúgy a nőt illeti a családi kassza joga, és így annak elköltésének a módja.

Erre kutatásokat is végzhetett az a három márka, ami a következőképpen akar a japán nő szívébe, majd azon át a pénztárcájába férkőzni hosszabbtávra:

#1. Törődj magaddal, mert megérdemled (Dove)

Dove-reklám. Nekem rögtön egy érzékien fürdő és természetesen gyönyörű nő képe villan be, ha a Dove-ra gondolok. Mindegy, hogy zuhanyozik, vagy egy vízesés alatt áll. A lényeg, hogy a nőiesség, a lágyság és az örök szépség ígéretét hordozza.

Azért nehéz minket átverni azzal, hogy egy tusfürdőtől leszünk igéző múzsák. Én ilyenkor szoktam elkapcsolni a tévét. 

A Dove japán változatában nem egy abszurd ideált akarnak eladni nekünk (végre), hanem „önmagunkat”. Furcsa olvasni, ugye? Pedig ezt annyira nyílt és megdöbbentően realista (és hiteles!) eszközökkel tették, hogy ha járna Oscar-díj a televíziós reklámoknak, hát én rögtön nekik ítélném oda.

#2. Ne feledkezz meg a papáról, ha esküvőd van (Tosando)

Nem is tudom, hogy mi lehet az esküvőnél kommerszebb fogás a reklámpiacon? Mondjuk a gyerek, a kutya és a szex hármasa?

Ebben a japán reklámban, mégsem tűnik zavarónak. Mármint az esküvő téma.

Ahelyett, hogy az ifjú pár, vagy az anya-lánya viszonyáról szólna a fáma, a Tosando készítői úgy gondolták, hogy apa-lánya kapcsolatát helyezik a középpontba. Jól tették. 

Kiegészítés: A Tosando kilóg a sorból, mert japán cég, nem világmárka. A cég hangszerek, kották, könyvek forgalmazásával és zeneórák tartásával foglalkozik. A videóhoz nincs angol felirat, de érthető lehet így is, miről van szó benne. A története röviden: az esküvőn felkérik a menyasszony édesapját, hogy tartson beszédet. Ám beszéd helyett, zongorázni kezd.

#3. Nemcsak a gyermeked, hanem Te is számítasz (Pampers)

Szemfüles kutatók már biztos megtalálták azt az átlag életkort, amitől a világ összes nője kikerekedett szemmel áradozik, ha kisbabát lát. (Én tini korra tenném a „Jaj, de cuki!” felkiáltás szaporodásának kezdetét. Előtte még könnyen lehet féltékeny valaki, ha nem ő áll a középpontban.)

Pelenka-reklámokból éppen ezért sem lehet elhagyni a kötelező kellékként szereplő kisbabát. Bár tény, hogy hajlamos az ember lánya vizuálisan immunissá válni a túl sok totyogós látványára egy idő után. 

Ezért mit csinált a Pampers? Megtartotta a kis pelenkásokat, de a hangsúlyt az anyukára tette. Mert a gyermek születésnapja, a nő anyává válásának is a születésnapja. Okos.

Mit mondhatnak ezek a reklámok?

Hogy a szépség és a cukiság helyett több kell ahhoz, hogy megfogják rideg szívünket ebben a reklámokkal agyonzsúfolt világban. Mi könnyeket, embereket és valódi érzelmeket akarunk. Szívesebben is vásárolunk (még öntudatlanul) is egy olyan márkától, ami ezt tudja adni nekünk. 

Dove, a Pampers és a Tosando ügyesen csinálta. Magát törődőnek, nem tolakodónak mutatta be, hiszen csak úgy mellékesen villantotta be a videók végén, hogy: „Hmmm. Tudod, ezt én szponzoráltam.” És már látom magam előtt, ahogy pirulva süti le a szemét a marketinges, aki kitalálta.

A marketing egyik alapfogása is az érzelmekre való hatás (mellette van még pl. észre hatás, amivel általában a bankok kísérleteznek sikertelenül) és filmes eszközökkel ezt meglepően jól vitelezték ki a fenti készítők. 

Azért hatásvadászok, nem? 

Igen. De igazán kőszívűnek kell lennie annak, aki legalább egy könnycseppet nem morzsolt el akkor, amikor megnézte őket.

Ha már a könnyeknél tartunk. 

Tudtok olyan animét, mangát, vagy filmet, amiben egyszer sem sírt a főhős? A válaszok jöhetnek kommentbe!

ForrásMom’s 1st BirthdayDove’s “Real Beauty” commercial a big hit in JapanTouching commercial pulls off a hat-trick to hit us right in the feels once again

(Visited 220 times, 1 visits today)

2 thoughts on “Milyenek a világmárkák Japánban?

  1. Nagyon szép, érzelmes reklámok. Viszont egy sokkal eltérőbb kép él bennem a televíziós reklámok szempontjából. Harsány, élénk színekkel, magas hangokkal, kiabálással, rengeteg bluebox megoldással, stb. Gyanítom, hogy nagy tömegben ezek juthatnak el a fogyasztókhoz, nem az ilyen 3 percnél tovább tartó reklámok. Eddig azt gondoltam, hogy egyszerűen túl sokba kerülne egy hosszú és a reklámozott termékkel ilyen kis arányban foglalkozó reklám levetítése egy reklámblokkban. Nem tudod véletlenül, hogy ezeket élő adásban is levetítették, vagy csak netes reklámvideókról van szó?

    Meg mondjuk nem csak ezen a piacon használnak hasonló eszközöket. Itt van például a Microsoft 2014-es Super Bowl reklámja, ami sok kis apró részlettel dolgozik. (Meg az se elhanyagolható, hogy elvileg 111.5 millióan láthatták egyszerre, és kb. 8 millió dollárt fizethettek érte a Foxnak.) De közben megtaláltam egyes részleteket a reklámból: pl. a gyakorlatilag siket hölgy teljes microsoftos reklámját is. https://www.youtube.com/watch?v=ikrsjFTfn1w Nehezen tudnám rámondani, hogy nem érzelmes. Van egy emberi sors, ami a legtöbb ember számára ismeretlen és igazi csapásként könyvelik el. Önmagában, ahogy elmondja ezt Sarah Churman, nem annyira megható, kapott egy eszközt; jó. De aztán bevágják, ahogy elsőnek bekapcsolták a készüléket. Jönnek a gyerekei is később, hogy végre hallja őket. Ezt is tartom legalább annyira érzelmes reklámnak, csak egy picit más szemszögből. Nem tudom rámondani, hogy mekkora k*cs*g MS, mert sérült emberekkel reklámoztat, mert az érzelmeken keresztül reklámoztatja magát, meg amúgy is k*cs*g multi. Egyszerűen örülök, hogy költenek ilyenre is, még ha csak 1 reklám erejéig is.

    1. Persze, televízióba ilyen hosszú reklámokat képtelenség elképzelni, hogy leadjanak, a reklámidő is méregdrága és a reklámok megkülönböztető jelzése miatt, amiket írtál is, nagy az esélye, hogy elkapcsolnak az emberek. Azt tudom, hogy a Tosandonak volt az eskűvős reklámból egy rövidített változata, ami televízióban is ment (bár nem tudom elképzelni, hogy ki tudta-e váltani ugyanazt a hatást.)

      A Dove-reklám egy világkampány része volt, minden nyelven megcsinálták kb ugyanezt. Inkább az érdekes az volt, hogy a japán netezők mennyire oda voltak a fenti videókért. Szerintem ezeket eleve is az internetre szánták, bár erről nincs biztos infóm.

      Az érzelmekkel való manipulálás bennük van, ezekben is és a Microsoftosban is. De nehéz rájuk ferde szemmel nézni, mert az üzenetet nem tudja megtagadni a néző.

      Az érzelmesség mellett nekem azért voltak ezek érdekesek, mert nem tűnnek műnek.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .