A cosplay Magyarországon
Miután a cosplay globális jelenségként is elterjedt, nem kellett sok ahhoz, hogy az interneten működő otaku közösségek, fankultúrák révén Magyarorszgáon is megjelenjen az anime-manga szubkultúrához tartozó rendezvényeken:
Solti Antal, a 2008-as őszi Animecon szervezője és sajtófőnöke nyilatkozta azt az Index újságírójának, hogy az első hazai cosplayversenyt már 2005 őszén megrendezték. (Anime-ősrobbanás a Petőfi Csarnokban, 2008) Ezt Lévai Balázs, a hazai cosplayes közösséget összegyűjtő cosplay.hu főszerkesztője, valamint animeconok főszervezője is megerősítette: „a 2005-ös őszi Anime Party-n volt először cosplayverseny és egyben cosplayes összejövetel. Előtte a „cosplay” mint olyan nem nagyon létezett, max néhány egyén megpróbált hasonlóan öltözni, mint a kedvenc karakterük”. Mára pedig a cosplay művelőinek száma a 14-35 éves korosztályban évről-évre gyarapodik, Bittner Anett magyar cosplayes elmondása szerint. (Mokka, 2012) – Garai Tímea: A cosplay világa (szakdolgozat)
A kezdetekkor maguk a szervezők is farsangi mulatságként tekintettek a cosplayre, azonban később a cosplayesek gondoskodtak arról, hogy meghonosítsák a legújabb külföldi trendeket, ezzel téve egyre színvonalasabbá a hazai versenyeket. Kiegészítésként tenném hozzá, hogy a cosplayeseket egy skála mentén Winge nyomán a következő képpen lehet elhelyezni: vannak az alkalmi cosplayesek, akik nem törekednek a tökéletes „utánzásra” és azonosulásra választott karakterükkel, nem is indulnak versenyeken és vannak a profik, akik hónapokig készítik saját kezűleg a jelmezüket, céljuk pedig a tökéletes hasonlóság és azonosulás, kosztümjeiket pedig versenyeken is megmérettetik. Természetesen a két véglet között van átmenet. Ezeken a versenyeken itthon egyénileg és csoportosan is részt vehetnek a fanok, mégpedig a performance (előadással egybekötött jelmezverseny, ahol nem annyira fontos, hogy a cosplayes ruháját saját maga készítse) és a craftmanship (csak jelmezverseny, ahol már nagyon fontos, hogy a jelmez részleteit minél pontosabban és alaposabban dolgozza ki a cosplayes) fő kategóriákban.
Ezekre a versenyekre Magyarországon a következő nagyobb rendezvényeken van lehetőség indulni: a Magyar Anime Társaság szervezte AnimeConon, a MondoConon, a HoldfényConon és a CosplayerExpon. Az országos rendezvények mellett azonban már a vidéki meetek is teret adnak a beöltözésnek, mind verseny, mind a közös időtöltés révén, például a Szegedi Anime Függő Társaságban is van erre lehetőség.
Ugyanakkor a cosplayben megbújik a rajongásnál és az ideálokkal való azonosulásnál, a versenyeknél egy sokkal összetettebb jelentés is. Hiszen a cosplayesek között akadnak olyanok, akik nemcsak a rendezvények, összejövetelek idejére szórítják le beöltözésüket, hanem a cosplay egy alternatív divat- és öltözködési stílusként van jelen a mindennapjaikban.
Mások szemében mi a cosplay?
Számtalan fiatallal (14-35) és kutatóval folytatott beszélgetések során, amiket 2013-as szakdolgozatom kapcsán izzítottam be, majd 2014 februárjában újraélesztettem, három típusba soroltam azokat a „Mi a cosplay?” kérdésemre adott válaszokat, amiket kaptam (ezeket kiegészítem a közelmúltban nyilvános fórumokon közzé tett véleményekkel is):
Szexi, ciki, gyerekes és a többi…
Az anime-manga szubkultúrát messziről szemlélők, a kívülállók többnyire nem értik mi ez. Parádénak, „infantilis hülyeségnek” (Kárász Róbert a Mokka, 2012 novemberi adásában mondta ezt) bélyegzik meg, majd a hálószoba zárt falai közé száműznék legszívesebben, mivel a pornóban oly népszerű szerepjáték gondolata villan fel asszociatív képzeletükben. Ha innen nézzük, nem feltétlenül alaptalan ez az előfeltételezés. Sok cosplayesnek, főleg a lányok testét, gyakran alig takarja ruha, kifejezetten erotikus így a megjelenésük, amire van, hogy szándékosan is törekednek a népszerűség kedvéért.
Valaki a léggittárhoz hasonlította értelmetlensége miatt a cosplayt, más a műségét emelte ki, hogy a cosplayesek már annyira tökéletesek, annyira nem valódiak (színes parókák, kontaktlencsék, photo shoppolt képeik miatt), hogy az taszító. Volt aki a gyerekkességét hangsúlyozta, vagy éppen erőszakosnak ítélte meg, hiszen „az animék is tök erőszakosak” alapon. Mindezek ellenére miért lehet az, hogy az RTL Klub 2013. novemberében olyan videót tett közzé, amiben az animefanok és köztük a cosplayesek segítségét kérte?
Az RTL Klub a Barátok közt Facebook oldalán tette közzé egy videómontázsban azokat a képeket, amiket animefanok küldtek be a fenti felhívásra. A feladat annyi volt, hogy a „Hanna bocsáss meg Péternek” szavakat kellett papírlapokon felmútatniuk, lehetőleg minél animésebb miliőben, akár cosplayben is, majd erről fotót készíteniük. A videóhóz beérkezett kommentekből kiolvasható, hogy kettős megítélése volt ennek: valaki örült, hogy az RTL Klub megint foglalkozik az animésekkel (régen itt ment a Dragon Ball, a Sailor Moon, a Pokemon, az Inuyasha és még számtalan, rajongókat kitermelő sorozat, így a csatornának van egyfajta kultikus, nosztalgikus státusza a kereskedelmi jellege ellenére a közösségben), más elítélte azt, ha valaki szerepet vállalt benne (e mögött az is meghúzódhat, hogy a rajongók döntő többsége negatívan ítéli meg a kereskedelmi médiát és annak termékeit).
Még visszább menve az időben, az X-faktor előválogatóján egy cosplaybe öltözött lány vett le mindenkit a lábáról fantasy hangulatot sugalló, sárkány szárnyas jelmezével, miközben az Anasztázia (1997) betétdalát énekelte – tévesen Disney mesének titulált, de valójában a Fox Animation Studios és a Fox Family Films stúdiójából kikerült rajzfilm, terjesztője a 20th Century Fox.
A lánynak óriási sikere volt, hiszen nemcsak kiváló és aprólékos jelmezben tűnt fel, amivel a 2013-as tavaszi MondoConon helyezést is ért el, hanem még szépen is énekelt. Itt a kívülállók részéről ragadnék ki egy-egy kommentet, egyesek szerint ugyanis, idézem:
„Minek kellett ez a jelmez? Senki nem foglalkozna vele, ha nem lett volna rajta.”
„Ez a lány holt szimpatikus, jó szövege van, a hangja kedves és tud énekelni… De az, hogy a színpadon billegett a jelmezével felejthetetlen. Rossz értelemben. Nem tudom komolyan venni, főleg ilyen erős mezőnyben nem, ahol már most tobzódom a kedvencekben 🙂 Ő a sárkányos lány, aztán kész. Valaki elárulná, miért pont sárkány?„
„Megdöbbenve olvasom a hozzászólásokat. Szerintem ez a produkció szánalmas volt. Egy énekversenyben nem azzal kell kitűnni, hogy sárkánynak öltözünk, sokkal inkább a hanggal, egyediséggel. Sajnos én itt egyiket sem látom, hallom. Tudjátok mit látok? Szemfényvesztést, de abból baromi nagyot. Persze nekem is van fülem, nem énekel rosszul, sőt, de azért a jótól is nagyon messze van. És nagyon idegesítő, hogy nem artikulál.„
Forrás: az RTL KLUB oldala
A kommenteket átolvasva azért a negatív kritikák még is elenyésző arányban voltak, hiszen sok pozitív kommentet kapott a lány, olyanoktól is, akiknek az írásából feltételezhetjük, hogy nem fanok és így nem ismerik a cosplayt:
„Ha jól hallottam Ő csinálta a jelmezét tehát nagyon jó a kézügyessége mint kiderült nagyon gyönyörű a hangja és mégis takarító hát milyen világban élünk !!!!”
„hát ez valami gyönyörű.mondom jéé megint egy idióta erre valami tündéri hangja van.a hideg is kirázott:$$$:DDDDD”
„Engem teljesen elvarázsolt. Gyönyörű hangja van, és remek dalt választott hozzá. Szerintem is nagyon édes, de nem úgy ahogy Alföldi jellemezte, hanem a lehető legjobb értelemben édes. És a jelmez… hát nagyon szexi volt benne :)”
Forrás: az RTL KLUB oldala
A két esetet összehasonlítva a következő feltételezésekkel élek: A Barátok közt esetében valószínűleg gazdasági és/vagy trendi döntés volt az RTL Klub részéről, hogy egy sokszor deviánsnak tekinthető, de mindenesetre a magyar társadalom körében már egyre inkább elterjedt és felismerhető jelenséget emelt be szappanoperájának kontextusába. Hiszen amióta Peti és Hanna szerepelnek a sorozatban (Peti 2009-ben tűnt fel először, Hanna 2010-ben), mindkettejükről tudjuk, hogy képregény- és mangarajongók, lelkesen rajzolnak képregényeket (ezek körülbelül ilyen sorrendben derültek ki). A sorozatban inkább alternatív identitásuk domborodik ki, de emellett ugyanolyan „hétköznapi” karakterek, mint a többiek, csak éppen többet lógnak a neten, kreatív hobbikat űznek.
Ugyanakkor az X-faktorban feltűnt cosplayes lány saját akartából csillogtatta meg a nézők előtt tehetségét, ami nagy bátorságra vall, hiszen egy újabb színtéren vállalta fanidentitását és kreativitását, ahol éles kritikák és támadások is érhetik. Az animefanok éppen ezért érezhetik dicsérendőnek a tettét, és kelhettek védelmére, ha éppen támadások érték. Ezzel szemben a Barátok közt mint műsor, a szappanoperák világához tartozik, amihez, mint korábban említettem, negatív attitűddel viszonyulnak a fanok:
„a rajongók szerint egy anime sokkal kreatívabb, fantáziadúsabb, mint a televízióban vetített bármely sorozat, vagy reality show. […] Ugyanakkor a relizy show-kat, a szappanoperákat és komplexen a magyar médiát elítélő attitűdök is felfedezhetők az adott válaszokban, főleg a kereskedelmi televíziós csatornák műsoraival szemben, míg az anime az újdonság illúzióját keltve, pozitív, oktató szerepben tűnik fel.” – Garai Tímea: Anime-Manga a digitális kultúrában (kiadatlan szakdolgozat, 2011)
