Kakumeiki Valvrave (TV-sorozat; 2013; 12/7 epizód)

Vámpírcsóktól édes testcsere, dalos, megtört ex-idolok, ének a majdnem esőben, kusza érzelmi szálak, lázadó tinik és Hegylakó vírus mechába zárva. Többnyire ilyen kulcsszavakkal tudnám jellemezni az idei év legjobb mecha-klón sorozatát, ami a Code Geass kiötlőjének elméjéből, és a Sunrise csillogó stúdiójából pattant ki 2013 tavaszán. A Kakumeiki Valvrave ugyanis ötvözi a műfaj összes kliséjét történetében, de ezt olyan szórakoztató és ultra komolytalan módon teszi, hogy az Escaflowne, az Aquarion EVOL, vagy a Star Driver is megirigyelhetné komikusan nyerő szövegkönyvét, valamint rágógumira emlékeztető, rózsaszínnel kevert neonzöldes látványvilágát.

Tömegpusztító fegyverek tinik kezében

Az alcímben említett high conceptet már számtalan komoly és drámai sorozatban ellőtték, ami tényleg a mecha-sci-fi-háború triumvirátusának krémjében foglal ma helyet, legyen szó a Gundam-univerzumról, a Bokuranóról, vagy a már említett Code Geass-ről. Ezt a jól bevált alapot keverte össze Ōkouchi Ichirō a Kakumeiki Valvrave-ben, amelyben kötelező kiegészítőként az emberiség 70%-a a Föld helyett már az űrben él. Vett tehát Ōkouchi egy tucat tinit gyerekkori traumákkal, lázadó korszakkal, dühtől és bosszúvágytól fűtve, majd leültette őket egy szupermodern űrbázisban (lényegében egy mesterséges városba telepítette őket, ahol két felnőttön kívül, csak tinédzserek lebzselnek). E fiatalok ráadásul egy idegen technológiából menesztett mecha arzenálon élik mindennapjaikat (erről természetesen semmit sem tudnak), miközben a felnőttek manipulatív játékszereiként táncolnak. Ezt megspékeli egy alapvetően is paprikás hangulatú háborús konfliktus, ami a JIOR, a DORSSIA és az ARUS nevű államok között feszül. ARUS egy kereskedelemből és egyezményekből feketén jól meggazdagodott birodalom, amely katonái helyett, inkább a bendők tömésére, valamint a Janus-arcú keringőre specializálódott. Mellette ott feszít a világuralomra törő militarista DORSSIA (egységes üdvözlésük: „Blitzendegen!”), amely leigázó szándékkal támadja meg a semleges JIOR ártatlan lakosságát. (JIOR az említett két mamutbirodalom árnyékában húzza meg magát kellemes gazdasági alapjaiból építkezve.)

A dorssiai hadsereg ráadásul pont jiori főhőseink akadémiai „városát”, a 77-es modult veszi tűz alá. Egy különleges dorssiai katonai egység célja ugyanis az, hogy a helyi középiskola mélyén rejtegetett titokzatos Valvrave nevű fegyvert (valójában mechát) megkaparintsa. Tervüket egy érzelmileg elszabadult helybéli akadályozza meg, név szerint Tokishima Haruto (Ohsaka Ryota), aki véletlenül pont e keresett mechába pottyan, majd váratlanul semmivé aprítja vele az ellenséget. Közben megölik, feltámad, majd egy vámpírharapás után más testben ébredve szembesül sebezhetetlen halhatatlanságának tudatával. A bökkenő, hogy nem egy hétköznapi fiú testébe bújt. Haruto az eltökélt, egyszemélyes hadseregként emlegetett, hideg és számító próféciáiról híres L-elf (Kimura Ryōhei) bőrében landol átmenetileg. Ez a „találkozás” pedig sorsfordító változást idéz elő mindkettejük életében. Haruto lényegében két lábon járó fegyverré válva L-elf birodalomdöntő terveihez kerül felhasználásra. L-elf pedig nem kispályás: manipulatív árulóként sosem lehet tudni, hogy valójában mit is forgat a fejében. Haruto sorsát pedig további két lány fogja még befolyásolni: gyerekkori szívszerelme, a mindig életvidám Shōko (Seto Asami), valamint a hűvös, de megértő idol, Rukino Saki (Tomatsu Haruka).

A humoros és fanservice-szel teli középiskolai élet sem marad ki a fentiekben kibontott összeesküvés elméletből, amit a hárem motívum, az elszabadult hormonok és a képtelen, mégis jól tálalt jelenetek tesznek mókássá. Hiszen egy horda gyerek nemcsak egy lényegében legyőzhetetlen fegyverrel kezd el játszadozni L-elf sunyi mesterkedési mellett, hanem élik tovább tini életüket: szerelmesek lesznek, rivalizálnak, néha verekednek. Így ismerünk meg további tipikus karaktereket, a következő jiori születésű diákok személyében:

– Sashinami Shōko (Seto Asami): Haruto gyerekkori barátja és egyben szerelme. A lány JIOR miniszterelnökének csemetéje, így nagyon jó diplomáciai érzékkel van megverve. Főszereplő hímegyedünkkel leginkább heves szócsatákat vív percenként (érzelmeiket nem vallják be egymásnak), folyton elpirul, ráadásul már-már sablonosan túl jó és ártatlan, igazáért azonban mindenre képes. Legtöbbször kissé perverz és felvágott nyelvű barátnőjével, Nobi Marie-vel (Fukuen, Misato) lehet együtt látni, aki rendszerint zavarba hozza Shōkót, mivel titkolt érzelmeit mindig a szemére veti.

– Rukino Saki (Tomatsu Haruka): megkeseredett ex-idol, aki mindig a helyzet magaslatán áll. A kemény lány nem rest kimondani a véleményét, igazi tsunderének tűnik, aki Harutót igen hamar megkörnyékezi. Gyermekkori bántalmazások és fájdalmak miatt igen ambivalens a személyisége, nem riad vissza az erőszaktól sem. Míg Shōko az álmodó idealista prototípusa, addig ő a hűvös realistáé. Haruto szívét szívesen elrabolná, ha Shōko nem lenne vele olyan kedves és jó.

– Inuzuka Kyuuma (Ono Yuuki): Haruto és Shōko egyik legjobb barátja. A sorozatban egyre fontosabb szerephez jut majd a későbbiekben, főleg azután, hogy egy személyes tragédiát is át kell élnie. Bizalmi jó barátja egy számára nagyon is fontos lánynak, Sakurai Ainának (Kayano Ai) – a lány titokban szerelmes Harutóba.

– Kibukawa Takumi (Hatano Wataru): egy laza fizika tanár, aki a diákok oldalán maradva próbál rájönni a Valvrave titkára.

– Nanami Rion (Horie Yui): nagymellű és kissé buta tanárnő az iskolában, aki túl sok vizet nem zavar, de kell a történetbe egy olyan édesen nyavalygó nő, mint ő.

– Renbokōji Akira (Yuuki Aoi): egy bunkerbe zárkózott kocka lány, aki a Robotics; Notes Furugoori Konájához hasonlóan nem érintkezik senkivel, kicsit hisztérikus és paranoiás.  Társai életét kamerákon keresztül monitorozza, ha kell, virtuális segítséget is ad.

– Renbokōji Satomi (Namikawa Daisuke): Akira bátyja, a diáktanács elnöke. Kötözködő és nagyképű természete ellenére igen jópofa karakter (nem, nemcsak azért, mert bishi). Könnyen zavarba lehet hozni, amit az iskola hercegnője, Ninomiya Takahi rendszeresen meg is tesz.

– Ninomiya Takahi (Kotobuki Minako): a tipikus nagyszájú hercegkisasszony, aki mindig megmondja a tutit, miközben hidegen hagyja mások baja. Szeret parancsolgatni, valamint visszaélni hódolói kedvességével.

– Otamaya Yuusuke (Yoshino, Hiroyuki): egy vérbeli otaku, aki minden katonai fegyvert, harci kocsit imád. Szereti kilesni a lányok intim pillanatait, gyávasága ellenére pedig kellő ösztönzés mellett igen jó hasznát lehet venni.

– Yamada Raizō (Nakamura Yuuichi): a nagyszájú kemény legény, kinek legjobb barátja életét vesztette a dorssiai flotta inváziója során. Minden vágya így, hogy éles bevetésen bosszút állhasson az ellenségen.

Ügyeletes rosszfiúk: A dorssiai hadsereg elitje

A dorssiai rosszfiúk, L-elffel (L-tizenegy) az élen, a már animékben milliószor ellőtt németes, hatásvadász nevek súlya alatt próbálnak kitörni sablonos szerepkörükből, ami kimerül a bajtársi heccelődésben, vérfürdő rendezésben és a barátság illúziójának őrültségében. Rettentően nagy kreativitásra nyújt bizonyítékot így a latin abc és a német számnevek összeolvadásából született A-drei (A-három), H-neun (H-kilenc), X-eins (X-egy), Q-vier (Q-négy) karaktere, valamint a Bibliából menesztett Cain (Káin) parancsnok szerepeltetése. A srácok mechákba ülnek, irtó ügyetlen ellentámadásokat vezetnek harcedzett, rideg katonákként is, egy rakás tapasztalatlan civil ellen.  Azon kívül, hogy az eddigi hét epizód alatt gonoszan vigyorogtak és embereket mészároltak, valamint a rendszeres, legyőzendő ellenfeleket adták, nem alakítottak nagyot. A spártai neveltetésükön, és az A-drei által L-elf iránt prezentált, már-már a kelleténél is melegebb érzelmein kívül nem sok mindent mutattak meg magukból. Erről az oldalról elsősorban L-elf az érdekes, aki  bizonyos titkokat rejtegetve játszotta a történet harmadik epizódjáig a tökéletes és rettenthetetlen dorssiai hazafit, majd egy gyors pálfordulás után, de továbbra is sötét szándékoktól vezérelve, kezdett bele személyes gerillaháborújába. Aranyosak, gonoszak, helyesek ezek a figurák – több nem is kell talán a fangirlöknek.

Kritikus vélemény, avagy kinek ajánlom?

Olyanoknak, akik mindenképpen szórakozásra vágynak, és nem akarják komolyan venni ezt a véresen komolynak tűnő sztorit. Az Anime Addicts fordítói csapatának köszönhetően rendkívül szellemes és élvezhető magyar fordításban érdemes nekiülni ennek az animének, ami garantált nevetőgörcsöket generál a képtelen és klisés szituációk ellenére. Azért a fekete-fehér, azaz gyáva anyaszomorító versus tökösen tökéletes katona, valamint a gyengéden önfeláldozó szűz és a kemény domina ellentétes archetípusainak szerepeltetésén túl, van kifejezetten pozitív oldala is az animének. Egyrészt, az epizódok mindegyike pörgős cselekménnyel bír, így a sablonos, de ugyanakkor a mecha körítésben újonnan alkalmazott fogások (vámpírok, testcsere) jól működnek. Az eddigi hét epizód alatt nem volt unalomra alkalmat adó pillanat, persze valakinél a cinikus kifakadások generálhatják ezt (az én esetem is ilyen), valakinél a puszta rajongás.

Valljuk be, csak minőségi animációval ellátott sztorit raktak le elénk az asztalra: a karakterek gyönyörűek, kellemes és fülbemászó zenéket hallhatunk végig (Mizuki Nana és a T.M. Revolution, valamint Angela és ELISA mindig nyerő opening/ending választások). A színek káprázatosan szépek, élénkek, az idolos/énekes betétek szórakoztatóak és egyben meglepően poénos helyeken szerepelnek. A harcok dinamikusak, bár az aranyban pompázó és harakiriző mechákból, valamint a rózsaszín robbanásokból lassan kiábrándulok. Ezt ellensúlyozza a drámai pillanatokra jellemző, különlegesen részletes és esztétikusan kidolgozott animáció, ami kész orgazmust kínál vizuális szenzorainknak. A szereplők közötti dinamika is következetes, mozgalmas, és azok a plusz poénok, amiket bevetnek – sokszor késztethetnek nevetésre. Mindenesetre olyan képtelenségeken már ne akadjunk fel ezek után, hogy szereplőink miként lélegeznek az űrben, vagy hogy a Power Rangers fog valószínűleg újjáéledni a későbbiekben (mivel Haruto kap további szörnyszülött társakat). Az pedig, hogy a mechák operációs rendszerében egy gyönyörű és alulöltözött szőkeség ajánlj neked örök életet, vagy azonnali, fájdalmas halált, egész morbid a maga módján. Mindent összevetve, a Kakumeiki Valvrave mókás és szép sorozat. Logikát nem kell benne keresni, a sötét, emberiséget mélyen érintő problémák, mint a háború, bűn, gyilkosság, családon belüli erőszak, szegénység, politikai intrikák, alkoholizmus – többnyire a felszínen maradnak, inkább a karakterek motivációit adják meg ezek a toposzok. Mélyebb összefüggéseket az eddigi 7 epizód alapján nem igen kell keresni, de bízom abban, hogy az ősszel újabb 12 epizóddal jelentkező folytatásban Ōkouchi Ichirō író-forgatókönyvíró felmutat majd valami izgalmas fordulatot. A Code Geass  történetének írójától elvárnék valami nagy durranást, mivel olyan jó sztorik forgatókönyvét írta korábban, mint a Planetes, a Shigofumi, a Berserk Golden Age Arc I: Egg of the Supreme Ruler, valamint a Guilty Crownon is munkálkodott (bár ez utóbbi lehet, hogy inkább rossz, mintsem jó referencia). Ōkouchi írt egyébként a szimbólumoktól hemzsegő Revolutionary Girl Utena univerzumában játszódó történeteket 1998-ban, ezzel magyarázom azt, hogy a Kakumeiki Valvrave a romantikus, teátrális érzelmekben, a könnyes drámákban igen gazdag, csak nem ütnek olyan elementáris erővel, mint más művekben. Hatásvadászatban azonban még így is nyert ügye van ennek a sorozatnak.

Pillanatképek / Screenshots [nggallery id=328]

Anime adatok

• Japán cím: Kakumeiki Valvrave / 革命機ヴァルヴレイヴ
• Angol cím: Valvrave the Liberator
• Rendezte: Matsō Kō
• Forgatókönyv: Ōkouchi Ichirō
• Eredeti karakterdizájn: Hoshino Katsura
• Karakterdizájn: Suzuki Tatsuya
• Zene: Senju Akira
• Megjelenés: 2013
• Típus: tv-sorozat
• Terjedelem: 12 epizód (második évad elvileg 2013 őszén indul)
• Műfaj: akció, mecha, iskolai élet, romantikus, sci-fi
• Stúdió: Sunrise
• Hivatkozások: ANN (eng); AniDB.net (eng);  MyAnimelist (eng); Hivatalos honlap (jp); Wikipedia (eng); Anime Addicts (epizódok magyar felirattal)