Kate Morton: Felszáll a köd / The Shifting Fog (könyv; 2012)
Megmerevedett testem nyögve tűri az egész napos semmittevést, míg korom társadalmi szabályainak és családom iránti kötelezettségeimnek alárendelve tűrök. Tekintetem a távolba réved. Egy huszadik századi Bovarynéként ülök a sötétben, egyedül és magányosan. Oly titkokról, csodás álmokról szövöm képzelgéseimet, amelyek Jane Eyre-hez hasonló hősnők kalandjaiban íródtak. Lelkem szárnyalása e képzelt illúziókban azonban nem nyújtja azt a boldogságot, azt az önfeledt eksztázist, amelyre igazából vágyom. Belül haldoklom. – Kinevethetsz, gúnyt űzhetsz belőlem. Már ez sem érinti meg rideg bensőmet. Az érzéketlenség némasága kebelezte be szívemet. Mi korábban dalra fakasztott, ma sivár hallgatásba taszít. Mi régebben megnevettetett, ma fanyar mosolyt csal véres ajkaimra. Nem beszélek többé. Pillantásom követi gúzsba kötött lelkem utolsó rángatózásait a társtalan űrben, s mint egy áldozatára leső gyilkos, várok. Várom, hogy egy utolsó döféssel véget vethessek annak az üresen mosolygó színjátéknak, annak a semmitmondó entitásnak, amelyet énemnek tekintek. Mit neked önsajnálat, mit neked szerelem? Ma a Halál diadalát ünneplem! Azt a Halált, amely megszabadít az élet nyűgétől, és megsemmisítő erejével ragad magával egy olyan nászra, ahol nincs értelem és érzelem, nincsenek kimondatlan szavak, amelyek bűnbánattól terhesen lebegnek a magasban. Búcsúzóul mit is mondhatnék még? Légy boldogabb, bátrabb. Tanulj ezen értéktelen ember hiábavalóságaiból, az elszalasztott pillanatok feletti bánatából. Mert élni csak egyszer élsz, szeretni is csak egyszer szerethetsz. S élj úgy, hogy utolsó napodon, – ha üt az óra, és e giccses máz felrémlik előtted, – Te elégedetten tekints majd vissza múltadra, hiszen megtettél mindent a Saját Boldogságodért. (Ihlette: Kate Morton, Felszáll a köd című regényének hősnője, Hannah.)
Két külön világ: cselédek és úrnőik
Régen akadtam egy olyan mindenemet megmozgató alkotásra (ez ihlette a fenti írásomat is, ami tökéletesen tükrözi Kate Morton főhősnőjének lelkét), amely a századelő hanyatló brit arisztokráciájának végnapjait idézi fel egy romantikus történet keretei között. A Kate Morton alkotta Felszáll a köd (The Shifting Fog) című alkotásról nem gondoltam elsőre, hogy ennyire szívhez szóló és klasszikusokat idéző lesz. A cselekmény egy modernkori Jane Austen világot sejtet, a jellegzetes milordok és cselédek kellékeivel kiegészülve, kik egy komédiamentes légkört teremtenek. Így idéződött fel bennem a Csengetett, Mylord? angol humortól fűszeres, 1988-as televíziós sorozata, amelyből komikum híján a képek ismerősek Kate Morton tragédiáktól és drámáktól kísért művében. Az általam „Titanic-effektusként” elkeresztelt eszközt, pedig élvezetesen használja az írónő a filmszerűen megírt könyvében. Ez abban merül ki, hogy egy 98 éves asszony meséli el jelenünkből kiindulva azt a múltat, amelyet az első, majd a második világháború alatt átélt, azokat a titkokat, amiket egy emberöltőn át őrzött a szívében. Akár a Titanic című, 1997-es filmben, ahol Rose visszafiatalodva mutatja be nekünk a hajó végzetes kimenetelű első útját, és a nő Jackhez fűződő szerelmét. A halálos ágyában fekvő Grace is bűntudattal vegyes memoárját tárja elénk egy olyan korszakról, amiben az angol társadalmi osztályok közötti szakadék lassan eltűnik. Grace ugyanis 14 évesen cselédlány lett Rivertonban, az egyik legnemesebb angol család házánál. Itt ismerkedik meg a család gyöngyszemeként dédelgetett három testvérrel: Daviddel, Hannah-val és Emmelinnel. Először a cselédfertály láthatatlan alkalmazottjaként tevékenykedik a lány, majd Hannah komornájaként szemtanúja lesz annak, amint 1925-ben a kor legnagyobb költője és háborús veteránja öngyilkosságot követ el Rivertonban. A haláleset örökre elválasztja egymástól a két nővért, Emmelinet és Hannah-t, de csak Grace tudja, hogy mi történt valójában azon a végzetes estén.
Félreértések, reménytelen szerelem, féltékenység és a végnapjait járó angol arisztokrácia szigorú szabályai miatt szenvednek a regény főszereplői. Mindeközben 1999-ben látjuk azt, amint az egyre gyengébb Grace találkozik újra múltja kísérteteivel, azokkal, akiktől egész életében menekült. E kettős, összetett történetben egyszerre jelenik meg a múlt és a jelen, egyszerre élünk Grace-szel egy fényűző kúriában, és egyszerre látjuk e kúriát a múlt megcsonkított maradványaként, amit tönkretettek az évszázadok és a társadalmi viharok. Ugyan Kate Morton terjedelmes művében igen korán felfedi a fordulatokat, mégis mesterien fokozza az izgalmakat további nem várt titkok leleplezésével. Megindító történetet ad Nekünk az életről, halálról és egy rég eltűnt kor embereinek mindennapjairól, amikor a professzionális cselédek munkájuk oltárán feláldozták boldogságukat, amikor az irigyelt lordok valójában keservesen sínylődtek a pénz, a kötelezettségek, a hatalom és a család béklyóiban. Grace története egyben ezeknek a jellegzetes drámáknak ad kibontakozást, miközben öntudatlanul (cseppet sem szándékosan, sőt, jóindulattól és félreértésektől vezérelve) is bosszút áll azokon a kiváltságosokon, kik tönkretették édesanyját. Csinos dámák, ragyogóan fényes étkészletek és a charleston zene ritmusai kalauzolják el az olvasót 600 oldalnyi könny és boldogság, majd bűntudat és feloldozás szomorúságán át. Letehetetlen és maradandó élményt nyújtó alkotás ez, amelyet a szegedi Könyvmolyképző adott ki újra 2012-ben, Kate Morton művének 2006-os eredeti megjelenését követve. A romantikus és történelmi regények szerelmesei így újabb mesterművel találkozhatnak a Felszáll a köd személyében.
Linkek: Könyvmolyképző Kiadó honlapja; Kate Morton hivatalos weboldala