Murakami Haruki: Kafka a tengerparton / 海辺のカフカ (könyv; 2002)

Murakami Haruki: Kafka a tengerparton / 海辺のカフカ (könyv; 2002)

Murakami Haruki: Kafka a tengerparton / 海辺のカフカ (könyv; 2002)
Murakami Haruki: Kafka a tengerparton / 海辺のカフカ (könyv; 2002)

Ha a freudi tudatalatti vágyak és Szophoklész vérfertőző története találkozik egy modern regényben, akkor elég különös alkotást sejtetnek e utalások. És ha ezt a regényt történetesen Murakami Haruki írta, a kortárs japán irodalom egyik különc figurája, akkor biztosak lehetünk benne: megint egy szokatlan irományt tartunk a kezünkben.

Varjú a nemiség útján

Murakami Harukitól a Kafka a tengerpartont már jó ideje terveztem elolvasni, és végre beszereztem házi könyvtáram egyik kellemes darabjaként. Elöljáróban annyit fűznék hozzá, hogy Murakami egyik legmozgalmasabb regénye ez, talán emiatt is aratott olyan nagy nemzetközi elismerést. Ha pár dolgot kellene még kiemelni a könyvből, akkor két erős, egyrészről érzelmi, másrészről testi töltetet említenék meg:  1) a nyílt utazást a tragédiába, minimális feloldozással, illetve 2) a felfokozott férfiúi nemiséget.

Már maga a történetvezetés is elég szokatlan az írótól, mivel a fejezetekre osztott könyv páros „felvonásaiban” egy teljesen más szereplő tűnik fel. A páratlan fejezetek hőse a 15 éves félárva fiú, aki apja baljós jóslata elől szökik el otthonról. A magányban felcseperedett fiú, Tamura Kafka igazi édesanyját és nővérét indul megkeresni hosszú útja során, ám édesapja oidipuszi átka nem hagyja nyugodni. A páratlan fejezetek alatt pedig egy furcsa katonai vizsgálattal induló, a krimi és misztikum jegyében játszódó történet veszi kezdetét: egy értelmi fogyatékos öregember, Nakata Úr különös körülmények között vesztette el olvasási és felfogási képességét a távoli hegyekben. A második világháborúig visszanyúló életutat hátborzongató szemtanúi jelentések, és különös képességek kavalkádja tetőzi be. A két hős élete a legváratlanabb és legelvontabb formában keresztezi egymásét. A regény első pár oldala után elragadja az olvasót a történet, hiszen üresjáratok alig cseppennek-csurrannak benne, sőt, még a Murakamira jellemző semmittevések több száz oldalnyi leírása is hiányzik a cselekményből.

Egy zseniális mű kompozíciója

A könyv főszálát adó történet, Tamura Kafka tini szökése is elég megbotránkoztató alap gondolatból és tettek sűrű hálójából indul ki. Egy fiú, aki az apai rosszindulatú jóslat szerint közösülni fog a saját édesanyjával, majd a nővérével? Már maga a tény is elég bizarr, és az oidipuszi tragédiát sejteti, de itt merül fel az első óriási különbség az antik irodalom nagyja és kortárs írónk műve között: míg Oidipusz teljesen tudtán kívül követte el ezt a bűnt, addig szinte még gyermek hősünk mindvégig tudatában volt tettének. A sok talánok, és titkok között ott van az igazság, és a hősünket elragadó szenvedély, az első szerelem és az anyai szeretet utáni vágy egybeolvadása ragadtatta el. De másrészről nyíltan nem mond ki semmit az író, szinte ránk, olvasókra hagyja, hogy döntsük el magunk, hogy tényleg megtörtént ez a vérfertőző aktus. E elég letaglózó tényhez jön még Nakata Úr megható, de szomorkás története, aki egy furcsa gyilkosság elkövetőjévé válik. De a látszólag ártalmatlan öregúr személye sok furcsaságot rejt, hiszen nem sok ember monhdatja el magáról, hogy érti a macskák nyelvét, és kóbor cicák felkutatásával keresi kenyerét.

A regényben nagyon erős a misztikum, melybe teljesen egyedi, sőt, újszerű elemeket is belekever csodás varázs főzetébe Murakami, melyhez ezúttal Bach és a süketté vált, bensőséges magányt képviselő Beethoven szolgáltat háttérmuzsikát. A klasszikus zene andalító, ugyanakkor filozofikus hangulatba ringató dallamai mellett érik egy fiú férfivá, alig pár hónap leforgása alatt tapasztalva meg a férfi-női kapcsolatok rejtelmeit. Az ő útját egészíti ki, és egyben segíti is, a kissé dadogó öregúr, Nakata, és a nemi identitását kereső Ósima. A nagy drámai fordulatok színhelye pedig egy varázslatos könyvtár lesz, ahol nemcsak egy édes szerelem emléke feszül a romos falak között, hanem egy élet utolsó kétségbeesett, magányos sikolya is visszhangzik a halálért. Murakami ismét egy letehetetlen regényt alkotott, bármennyire is megrázó, és polgár pukkasztó a fő téma, talán pszichénk legrejtettebb devianciáit tárja a felszínre a szokatlan szerelmi viszonyok és sérült lelkű fiatalok személyes tragédiáján át.

*A 2002-ben megírt regényért Murakami megkapta a Franz Kafka Díjat is 2006-ban.

Adatok
  • Eredeti cím: 海辺のカフカ / Umibe no Kafuka
  • Angol cím: Kafka on the Shore
  • Magyar cím: Kafka a tengerparton
  • Japán kiadás éve: 2002
  • Angol kiadás éve: 2005
  • Magyar kiadó: Geopen
  • LinkekWikipedia (eng); Az író hivatalos honlapja (eng)
(Visited 626 times, 1 visits today)

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .