Nana (2005)
Sose gondoltam volna, hogy valaha is megnézek egy animéből készült élőszereplős filmet! (A live-action egy olyan élőszereplős film ugyanis, melyet egy anime, vagy manga alapján készítenek a szintén japán alkotók. Általában a történet teljes mértékben követi az eredeti sztorit – ami a mangában/animében volt, s a szereplőket is úgy igyekeznek kiválogatni, hogy azok külsőleg minél jobban hasonlítsanak az eredeti, kitalált, rajzolt figurákhoz.) Na, az első live-actionöm a NANA című manga/anime alapján készült mozifilm volt (az eredeti történetet Ai Yazawa készítette).
Érdekes volt végig nézni, hogy az Ai Yazawa által megalkotott szereplők, az animéből is kilépve, valóságos fiatalokká váltak. A filmbeli szereplők mind 18-20 év körüli, viszonylag híres japán színészek voltak (főbb szereplők: Nana Komatsut – Aoi Miyazaki, Nana Oosakit -Mika Nakashima alakította). A film tulajdonképpen felöleli a teljes manga történetét, de persze minden apró részlet nem fért volna bele abba a 114 percbe, így apróbb jelenetek ki maradtak belőle, de ettől függetlenül nagyon élvezetes volt.
A történetet, mivel az anime változatot jobban ismerem, mint a mangát, így a filmet az animével fogom összehasonlítani. Mivel azonban az anime, éppen most fut (eddig csupán a 4. epizódja érhető el torrenten), így a film megnézésével tulajdonképpen megtudtam, hogy mi lesz a történet vége. ^^
A film ugyanúgy, ugyanazokkal a párbeszédekkel, jelenetekkel indul, mint az animében. Megismerjük először Oosaki Nanát, egy komoly, eltökélt, határozott 20 éves lányt, aki egy rock bandában énekel, a Black Stones-ban. Közben történetünk másik főhősnője is színre lép: Komatsu Nana, a naiv, de jószívű, kicsit butuska, tipikus ügyetlenke természetével. E két lány, akik teljesen ellentétei egymásnak, mégis a sors úgy hozza, hogy Tokióban, egy albérletben kénytelen együtt lakni.
A történet folyamán, mindketten tanulnak a másiktól valami újat, ugyanakkor segítik is egymást problémájuk megoldásában, így végül igazi barátnőkké válnak. Persze nemcsak a zene és az élet nehézségeivel kell szembenézniük, amivel a legtöbb fiatal lánynak meg kell birkóznia, hanem ott van, az a bizonyos mindent elsöprő szerelem. Ám a két lány, ehhez a témához is máshogy viszonyul:
Nana Komatsu, mindenáron ragaszkodik kedveséhez, igazi kis síró baba, mindig kisebb hisztit csap, ha nem kapja meg, amit akar, vagy ha elront valamit. Ezzel szemben, Nana Oosaki képes feladni szerelmét azért, hogy álmait valóra válthassa, s sokkal büszkébb annál, minthogy egyetlen fiú előtt is megalázkodjon. A történet során, a kettejük közötti nagy ellentét mégsem vezet konfliktushoz. Az egész film, így e két lány életéről, megpróbáltatásairól, álmairól szól, mely során szembe kell nézniük kudarcaikkal, téves döntéseikkel, hibáikkal. Mindenkinek ajánlom, aki szereti a kissé romantikus, drámai történeteket, átlagos szereplőkkel.
A film kezdetben természetesen, lehet hogy valakinek furcsának, idegennek, szokatlannak tűnhet, mivel a szereplők viselkedési módja, felfogása teljesen eltér a nálunk megszokott normáktól, mégis az első fél óra után, annyira magával ragadja az embert a történet, hogy nem is képes fel kelni majd a képernyő elől. Igazán szórakoztató kis film, s nem lehet kibírni nevetés nélkül. A szereplők (főleg Komatsu Nanát alakító Aoi Miyazaki) nagyon jól lettek kiválasztva, nekem talán Souji (Komatsu Nana mangabeli szerelme) volt egy kicsit furcsa, őt Yuuta Hiraoka játszotta. Mellesleg a film alatt nagyon jó kis J-rock számok hallhatók a Black Stones-tól (Nana Oosaki bandája), valamint a Trapnestől.
Most bővebben a történetről (aki nem akarja megtudni, hogy mi lesz a Nana című anime/manga vége, az ne olvassa tovább, mert most megtudhatja a végkifejletet):
A végkifejlettel kapcsolatban megjegyezném azt először is, hogy Ai Yazawa korábbi műveihez képest, egész pozitív hangvétellel zárul a történet (bár ez nem minden szereplőre igaz.) Akkor kezdjük az elején. A történet, az animétől eltérően, nem Komatsu Nanával indul, hanem Oosaki Nanával, akinek épp egyik koncertjét láthatjuk. Megismerjük bandája tadjait: Nobut, a kicsit hangoskodó, kicsit lökött gitárost, akit Hiroki Narimiya játszott, Yasushit, a dobost, aki ügyvédnek készül (őt Tomoki Marumaya alakította), valamint a basszusgitárost, Rent, aki Nana Oosaki szerelme is egyben (őt Ryuuhei Matsuda játszotta).
Ez tulajdonképpen, Nana O. visszaemlékezései azelőttről, hogy Tokióba utazott volna. Közben azért pörögnek az események, előre ugrunk az időben egy kicsit, s már a két Nanát láthatjuk a vonaton, ahogy megismerkednek egymással. A történet teljesen úgy van felépítve, hogy Nana O. visszaemlékezései folyamatosan tűnnek fel, a jelen eseményei között, ahol inkább Nana K. a főszereplő. Egyébként Nana Komatsunak az eddigi életéről nem tudunk meg túl sokat, az animével ellentétben, még azt se mutatják be, hogy hogyan jött össze Shoujival. A történet elsőfele így néz ki: a jelenben vagyunk, ahol, Nana K. a főszereplő, majd párhuzamosan visszatekintünk a jelen eseményeivel, Nana O. múltjára. Ez azért is van így, mert Nana K. egyébként is sokat szeret beszélni, kicsit önző is ebből a szempontból, mert mindig magáról, vagy a fiújáról beszél. Ezzel szemben, Nana O. sose beszél magáról, így semmit se tudnánk meg róla, he nem lenne ez a visszaemlékezéses dolog. (megjegyzem, ez egyáltalán nem ütött ki rosszul, szerintem így még jobb is a történet bonyolítása).
Először nézzük Oosaki Nanát. Nana 18-19 éves korában szakít Rennel, aki Tokióba utazik, hogy professzionális zenész lehessen. Nana azonban nem tart vele, mert mellette az ő álmait nem tudná megvalósítani. Így, miután elég pénzt szedett össze, maga is Tokióba utazik, hogy szerencsét próbáljon. Persze mindez idő alatt, szíve mélyén szenved Ren miatt, de hát a büszkesége győz, s nem lép kapcsolatba egyáltalán a fiúval. Ren pedig híres zenésszé vált, a Trapness nevű együttesben ez idő közben, ami szintén fáj Nanának. Nana a vonaton találkozik először, Nana K.-val, s kezdettől fogva kedves, barátságos, a kissé élén, hóbortos leányzóval. Hogy a véletlen egy fedél alá söpri őket, azon se ütközik meg. Nana K.-nak nyújt támaszt, megvigasztalja, bátorítja. Ő maga pedig fokozatosan építi zenész karrierjét. Közben felbukkannak régi bandatársai, akik ismét össze akarnak állni vele, s nagy nehezen sikerül rávenniük Nanát, hogy kezdjenek el koncertezni Tokióban.
Közben, Nana O. munkakeresési kísérleteit követhetjük nyomon, ugyanis a barátja ultimátumot adott neki: vagy keres egy rendes állást, vagy szakít a lánnyal. Nana persze megpróbálja a legjobb formáját hozni, azonban a legtöbb helyen, ahol eddig próbálkozott, kiderült, csak a külseje miatt alkalmazták. De szegény Nana, bármennyire is szereti Shoujit, s úgy tűnt, hogy vele végleg megtalálta a boldogságát, mégis folyamatosan hidegül el tőle a fiú. Ennek pedig egy oka van: egy Saeko (Sachiko Kawamura)nevű lány, aki nemcsak Shoujival jár egy fakra az egyetemen, de egy étteremben dolgoznak, s lassan összemelegednek. És igen, bekövetkezik a tragédia, Nana meglátja őket szerelmesen évődni az utcán, s végleg szakítanak. Nana O. hiába próbálja megvigasztalni, szegénykém nagyon maga alatt lesz. De Nana O. bandája segítségével, mivel közös lakásuk állandó törzshelyükké vált, sikerül felvidítaniuk, s elfelejtetni vele átmenetileg csalódását. Nana O. bandájába egyébként új tagot vesznek fel ren helyére, mégpedig Shint, a csendes, de egyébként vicces fiút (Kenichi Matsuyama).
Mindeközben kiderül, hogy Nana K. nagy Trapness rajongó, s hát senki se mondta el neki eddig, hogy a többiek nem nagyon vannak oda értük, mivel régi csapattársuk, Ren zenél velük. S amikor Nana K. szüleitől kap 2 jegyet a koncertjükre, kicsit csodálkozik, hogy miért nem akar vele senki elmenni. Végül elmesélik neki az egész Nana O. kontra Ren ügyet, s mindent megért. Végül csak sikerül Nana K.nak (egyébként Nana O. őt mindig Hachinak becézi, ami egy nagyon gyakori kutyanév japánban. Azért adta ezt a nevet Nana K.-nak mert egy kiskutyához tette hasonlatossá, mert mindig követ valakit, nagyon ragaszkodó, stb. Ezentúl így is nevezem Nana K.-át, ne kelljen mindig így kiírogatnom ^^.) Így a két Nana elindul Hatchi szülői házába, mert kis városkájában lesz a koncert, s eltöltenek pár napot odahaza. Itt nyílik meg először Nana Hatchinak, elmondja tragikus gyerekkorát, meg renről is mesél neki. Elmennek a koncertre is, ahol Nana a kezdés után pár perccel mer csak belépni. Ez a film csúcspontja! Ren észreveszi Nanát a színpadról, s teljesen kiborul. Sőt, még a játékát is elrontja. S mikor egy nagyon szép, szerelmse számot adnak elő, a két Nana könnyezve hallgatja azt. A koncert után, Nana találkozik Rennel, s végleg szakítani akar vele, de végül is egy ágyban kötnek ki, s kibékülnek. Innen már nincs is sok hátra. Nana élete rendeződött, visszakapja szerelmét, Rent, aki továbbra is a Trapnessben játszik, de most már ő is állandó vendég Nanáék lakásán. Csak szegény Hatchinak kellene rendezni az életét, mivel az új munkahelyén folyton szidják, ezért fel akar mondani. De Nana, összehoz neki egy álomtalálkozót, elhívja a lakásukra Ren révén, a Trapness másik gitárosát, Takumit (Tetsuji Tamayama), akiért Hatchi annyira oda volt. S hát Hatchi a tőle megszokott módon reagál: elejti táskáját, s sírva fakad. Nana átöleli, de Hatchi most nem a szomorúságtól, hanem az örömtől sír. Hatchi tényleg csodálja Nanát, a történet elejétől a végéig, s egy kicsit irigyli is, hogy olyan határozott és felnőttes. És, ha annyira nem teljesen is, de Happy End a film vége.
Nekem nagyon tetszett a film, kezdetben ugyan szokatlan volt a szereplők gesztikulálási módja, de Hatchi mosolya valami eszméletlen volt. Olyan aranyos, kis bájos arca van, tökéletesen illett a szerepébe. Számomra emlékezetes volt az egész, igaz egyik kedvenc mangakám, Ai Yazawa műve alapján készült, úgyhogy csoda is lett volna, ha nem tetszik. Mindenesetre ajánlom minden Ai Yazawa rajongónak e film megtekintését, meg azoknak is, akik egy romantikus, kis aranyos, viszonylag valósághű történetet szeretnének látni, japán fiatalok előadásában. Szerintem nem fog csalódást okozni senkinek. ^^
Adatok
- Cím: Nana (the movie);
- Eredeti történet: Ai Yazawa;
- Műfaj: romantikus dráma, zene, hétköznapi történet;
- Megjelenés éve: 2005. szeptember;
- DVD megjelenése: 2006.márc.03.;
- Nyelv: japán;
- Terjedelem: 114 perc;
- Forgalmazza: Toho Stúdió;
- Rendezte: Kentaro Otani
