Robotbőrbe bújt Totoro [Hős hatos filmkritika]

big-hero-6_banner

December helyett január 8-án kezdték el vetítetni itthon a legfrissebb Disney-művet, a Hős hatost. A csúsztatott premier oka, hogy így szankcionál minket a Disney, amiért mozis felvételeken közkinccsé tettük filmjeit. Pedig a legutóbbi 3D filmjét igazi szeretet-dózisnak szánták a karácsonyi ünnepekre, így például Japánban már december 20-tól láthatták a nézők. De hogy miért emlegetem pont a japánokat? Mert a Hős hatos nemcsak az első japán Disney főszereplőt teremtette meg, de egyúttal felvetett egy érdekes kérdést is: Jobb lesz-e attól egy animációs film, hogy japánok vannak benne?

Így látják a japánok

A Hős hatos negyedik hete vezeti a japán mozik bevételi listáit, pedig a premier hetén második helyen nyitott a Nintendo szerepjátékból készült anime, a Yo-Kai Watch the Movie: The Secret Is Created, Nyan! után. Ám azóta a japán kritikáknak és az Oscar-jelölés hírének köszönhetően 54,2 milliót termelt a film eddig a szigetországban – és úgy tűnik, cseppet sem lankad az érdeklődés iránta, sőt, inkább fokozódik. 2014 egyébként is a Disney éve volt Japánban, mert hosszú idő óta először sikerült meghódítania a moziba járó japánokat. Az áttörést a 16 hétig a toplisták első helyén álló Jégvarázs hozta meg, aminek sikerét a multikulturális Hős hatos folytatja. Vajon miért szerethetik ezt az új animációs filmet ennyire a japánok?

Japánok szerint #1: A geek japán fiú, aki most tényleg megmenti világot

B7JoweNCQAAMZPm
A Hős hatos karakterdizájnere, Jin Kim készítette fanart a Totoro alapján.

Shoji Kaori a Japan Times írója szerint a Hős hatos végre nem leírja a geek japán tiniket, hanem szuperhőssé teszi őket, ráadásul cuki szuperhőssé. Mitöbb, a Baymax jobban megragadja Japánt, mint bármilyen más hollywoodi produkció korábban, hiszen nem sztereotip módon mutatja be a japán embert, aki az amerikai filmekben általában szemüveges, kicsi és akcentussal bajlódik. Állítása szerint még Az egy gésa emlékiratainál is japánabb ez a Disney mese. Itt húzódhat cinikus mosolyra az olvasó szája, hogy nem-e egy jól kitalált marketing szöveggel van dolga. Ám nézzük először a tényeket:

A Hős hatos két főszereplője egy árva testvérpár, a 14 éves Hiro és bátyja Tadashi. A fiúk igazi technológia megszállottak. Amíg Hiro titokban robot-viadalokon vesz részt pénzért, addig Tadashi a világ jobbá tételén fáradozik. Ám egy nap Tadashi meghal. Hirot igazi csapásként éri e veszteség, de gyászát bátyja találmánya, az ölelgetni való és ápolói szolgálatra tervezett Baymax oldja. A terjedelmes méretekkel bíró robot ügyetlen, mindent szó szerint vesz, és olyan, mint egy mézédes habcsók, amit egy hóemberrel kereszteztek.,

Japánok szerint #2: Ember és robot meghitt kapcsolata szép

Ami a japánoknak igazán tetszett mindebből, az a filmben ábrázolt viszony ember és robot között. A nyugati filmek többnyire ellenségként ábrázolják a technológiát – gondoljunk csak olyan címekre, mint Az én, a robot, a Transzcendens, vagy akár Mátrix. A japánok a technológiát azonban mindig is az ember barátjaként jellemzik, nem véletlenül költenek milliókat a fejlesztésekre, vagy készítenek olyan robotokat, amik a beteg időseket „segítik”. (E mögött nemcsak a tipikus keleti mentalitás áll, hanem az egyre öregedő japán társadalom nyomása is.)

Ezt a robot és ember közötti „szeretetet” a film debütálásánál ki is hangsúlyozták Japánban. Ezért történt az, hogy a Hős hatos japán előzetese inkább a szívmelengető történetre helyezi a hangsúlyt, ami aranyos humorral és sok-sok meghitt pillanattal egészül ki. Baymax figurája egyébként egy tipikus japán mascot is lehetne, az arcát például a suzu nevű shinto csengőről mintázták. Nos, az előzetes keltette benyomások után néhány japán meglepetéssel távozott a mozikból, mert kevesen számítottak egy látványos akciófilmre. Hiszen a Baymax inkább akciófilm, mint tinédzser dráma. Főleg azért, mert egy 1988-ban indult Marvel szuperhős képregényt adaptál nyomokban.

Japánok szerint #3: A látványvilág, amiben Miyazaki és a Ghost in the Shell veszett el

Ám a harmadik és talán legerősebb japán embert vonzó komponens a filmben: a látványvilág. A Hős hatos producere, Roy Conli nyilatkozta azt, hogy Miyazaki Hayao alkotásai nyújtották a legnagyobb inspirációt a munkálatokhoz. Főhőseink ugyanis egy képzeletbeli városban, San Fransokyo-ban élnek, ami San Francisco és Tokió egyvelegéből épült fel. A kis utcaképek olyanok, mintha Miyazaki Ponyojában vagy Kiki, a boszorkányfutárjában járnánk. E mellett a régies és keleties atmoszféra mellett maga a metropolisz negyede a modern Tokió felhőkarcolóit juttathatja eszünkben, sőt, kifejezetten a Ghost in the Shell neonfényektől villogó városképe ugorhat be.

big_hero_6_sanfransokyo
Japánosított metropolisz egy kis Ghost in the Shell beütéssel.
Big-Hero-6-Movie-HD-Images
Mintha Miyazaki Chihiroján hajtott volna át ez a San Francisco-i villamos.

Conli pont azt a gyengédséget akarta a Baymaxban viszontlátni, ami a japán kultúra sajátja. Így emlékeztethet szerinte Baymax Miyazaki Totorojára, vagy egy istenségre a Chihiro szellemországban című animéből, de lehetne akár egy szumó birkózóhoz is hasonlítani. Colin úgy gondolja a Hős hatos egy tisztelgés a japán kultúra előtt, és egyúttal egy szerelmes levél a Pacific Rimhez (2013). A Tűzgyűrűvel ugyanis Guillermo del Toro megmutatta, hogyan lehet a japán robotokat grandiózus munka mellett vászonra varázsolni hitelesen és szórakoztatóan. Nem véletlen hát az sem, hogy Hiro szobájában Gundam, Applessed és Voltron figurákat rejtettek el az alkotók, amit a japán rajongóknak igazi élvezet nyújthat kiszúrni.

Nem japán szemmel nézve:
– Valóban ennyire jó lenne a Hős hatos?

Minden szépsége és japánsága ellenére vannak a Hős hatosnak apróbb gyengeségei, amik miatt a nézők kegyeiből még nem fog kiesni, de az Oscart nem feltétlenül érdemelné ki. Például Hiro, mint a zseni főszereplő nem került szembe komoly kihívásokkal. Mindent megoldott elsőre oly könnyen, hogy nem teljesedett ki a dráma körülötte. A bátyjával való viszonya is felületes, bár a kapcsolatuk előzményét feldolgozó manga talán közelebb visz minket a lényeghez. Ellenben egyáltalán nem tipikus japánok a testvérek. Inkább japán bőrbe bújt, de amerikai szellemű suhancok ők, ami nyitott és hangoskodó természettel társul. Ellenben Hiro és Baymax kapcsolata volt a legszórakoztatóbb, legaranyosabb és szerethető elem a filmben, amire mégis kevés idő jutott végül. Mivel olyan felesleges elemekkel dúsították fel a cselekményt, mint egy jellegtelen gonosz, négy lökött barát bolondozása és egy szuperhős csapat váratlan felbukkanása.

BIG HERO 6
Cuki a japános körítés és szellemiség, de az igazi drámához egy erősebb történet kellett volna. Mindenesetre Baymax a legszívmelengetőbb robot címet elviheti így 2015 elején.

Lényegében a cselekmény felületes bonyolítása lett a film veszte. Így az, hogy Tadashi halála teljesen megalapozatlan hősködés volt, hogy a film első tíz percében leleplezték a gonoszt, aki ráadásul maszkos ámokfutásában hiteles indok nélkül pusztított, kifejezetten hasraütésszerűen. Az is erőtlen megoldás volt, hogy Hironak a semmiből lett négy új barátja, akik tűzön-vízen át követték főszereplőnket, pedig a tragédia előtt csak egyetlen egyszer találkoztak. Igazából nehéz megtalálni azt a kamasz-modellt is Hiróban, amit a készítők a fiataloknak példaképül szántak. Hiro maximum okos, de nem tett semmi olyat a filmben, amivel tiszteletet vívhatott volna ki magának. A cselekmény rovására ment hát a történet eklektikussága. Hiszen túl sok mindent akart egy filmbe zsúfolni a Disney.

A Hős hatosnak nem sikerült olyan jól elmesélnie a halál feldolgozását, mint ahogy a Pixar tökélyre vitte azt az Up-pal, de olyan jellemfejlődést sem tudott bemutatni, mint az Így neveld a sárkányod a Dreamworkstől. Cuki robotokat is kaptunk már korábban, elég csak a környezetvédő WALL-E (szintén Pixar mű) lökött hulladéktömörítőjére, vagy a Star Wars C-3PO-jára és R2-D2-jére gondolni. Az önkeresés és a halál kérdéseit a japán rendezők is mesterire vitték, legyen szó Miyazakiról, Mamoru Hosodáról vagy akár Kon Satoshiról.

Rl6An8o
Ez az erőltetett szuperhős felállás felesleges volt a filmben. Jók a szuperhősök, de akkor mindegyik karakter kapjon igazi szerepet, ne csak egy tipikus jellem legyen a háttérben. E figurák megjelenésében inkább a merchandise-t vélem felfedezni: ezekből lesznek az eladható játékfigurák a gyerkőcöknek.

Hős hatos animációilag gyönyörű, mókás, akciódús, tele van szórakoztató elemmel, és pont ezek miatt egy könnyed és aranyos filmre vágyó néző biztos élvezni is fogja. De egy olyan néző, aki valami összetettebbre vágyna, az csalódhat, mert a film egyszerre akar egy Marveles szuperhős eposz kezdőpontja lenni, egy Pixar-szintű karakterdráma mély megvilágosodással a végén, és egy Disney kalandtörténet a szeretet erejéről. Nem elég a japán szellemiség, a humor és az aranyosság! Jó egyensúly és kidolgozott forgatókönyv is kell egy minden szempontból kielégítő történethez, ami ráadásul ennyi mindenről akar szólni.

Hivatkozott források:

(Visited 1 266 times, 1 visits today)

8 thoughts on “Robotbőrbe bújt Totoro [Hős hatos filmkritika]

  1. „Itt húzódhat cinikus mosolyra az olvasó szája, hogy nem-e egy jól kitalált marketing szöveggel van dolga. Ám nézzük először a tényeket”
    helyesen:
    Itt húzódhat cinikus mosolyra az olvasó szája, hogy nem egy jól kitalált marketing szöveggel van-e dolga. Ám nézzük először a tényeket

    Sorry, előjött belőlem a grammar nazi 🙂
    Amúgy én végig nagyon élveztem a filmet, bár utólag én is olvastam kritikákat és nagyjából mind ugyanazt rótta fel hibának, mint te, de ezek a nézése közben nem igazán jutottak eszembe ill tűnt fel. Nálam akkor jó egy film, ha végig leköt, szórakoztat, de nem kezdek el agyalni rajta, hogy ez meg ez, miért így történt, vagy miért így csinálta stb….Persze nem azt mondom, hogy újragondolva az egészet nincs igazad, vagy a többi kritika írójának, sőt, csupán nem von le nekem a film értékéből, mert mikor megnéztem, úgy jöttem ki a moziból, hogy ezt még egyszer megnézném, esetleg többször 🙂 De pl ugyanígy voltam Az éhezők viadala 3 vagy Az útvesztővel is 🙂
    Szóval mindent egybevetve nekem 8/10 (nagy részben persze Baymax miatt) és várom a folytatást 🙂

    1. Lesz folytatása? O_O Új információ nekem!

      Az elejét én is élveztem nagyon, de aztán végig hiányérzetem volt. Hiába gyönyörű animációilag és szórakoztató, összeségében nem annyira erős, hogy Oscart kapjon. Baymaxot ellenben én is imádtam! Rég mosolyogtam már ennyit egy karakteren! Nálam nem lett sajnos újranézős kategória, inkább a Wall-e vagy az Up-nál voltak ilyen érzéseim.

      Az éhezők viadalát még mindig nem néztem meg! Az első film tetszett a legjobban, de kíváncsi vagyok már az új részre is. Eddig a kritikák elbátortalanítottak azzal, hogy a negyedik filmnek csak az előkészítése. Mozgalmasabb mint, ahogy ezek sejtetik?

      Köszi a kommentet! 🙂

  2. Én meg pont az up-pal voltam úgy, hogy egyszer elég volt megnézni 😀
    az eleje még tetszett, ahogy bemutatta az életüket, de aztán valahogy a sztori annyira nem jött be
    Én csak gondolom, hogy lesz folytatása a Hős 6osnak, ugyebár mostanság ez a trendi, ha kicsit is sikeres az adott mű 😀

    Éhezők viadalával kapcsolatban, nekem ahogy a könyveknél is, a filmeknél is egyre jobban tetszenek a részek 🙂 bár nem tudom, hogyha nem olvastam volna, hogy állnék hozzá, de én általában az a típus vagyok, aki eléggé kritikusan áll a könyvfeldolgozásokhoz, és ennek ellenére nagyon teszik a mozgóképes változat, sőt, talán még jobb a könyvnél is, és ehhez nagyban hozzájárul a színészgárda 🙂

    1. Igaz (Up), amikor kikerültek a dzsungelbe, és jött a madárkaland, ott elrugaszkodott az egész nekem nagyon. De az érzelmi oldala hatalmas volt és megható. Bőgtem az elején és a végén is :D. Ezért nézném meg mégegyszer.

      Könyvfeldolgozásokra nagyon rá vagyok kattanva. A Holtodiglant is olvastam/néztem, tetszett is, bár az Éhezők viadala sokkal jobban bejött (bár más műfaj is :D). Az Éhezők viadala első filmje nagyon tetszett, amiatt olvastam el a könyvet. Nekem is jobban bejön a film verzió, főleg, hogy olyan jól eltalálták a látványvilágot.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .