Testvéri szeretet, és hagyományok hálójában kínai módra
Lisa See könyvei mindig is kellemes utazásra képesek elkalauzolni a gyanútlan olvasót, így a gyakran bájosan romantikus borítók ellenére is biztosak lehetünk benne, hogy hiteles történelmi alapok, és kutatások után, az élő szemtanúk beszámolói segítségével írja meg regényeit, melyek a kínai emberek életmódjába, és történelmi múltjába engednek betekinteni minket.
A Hóvirág és titkos legyező (korábbi ismertetőm erről a könyvről – link) után, íme egy friss alkotása, mely a Trivium kiadó igényes tálalásában, idén májusban került kiadásra kis hazánkban. Az írónő a Hóvirág és titkos legyezőhöz hasonlóan ismét két kínai nő sorsa, életútja nyomán mutatja be az 1930-as évek Sanghaját, az ekkori kínai szokásokat, e külföldiekkel telezsúfolt tégelyben.
A két főhősnőt ezúttal nem hites barátnői (laotong) kapcsolat fűzi össze, hanem a még erősebb testvéri kötelék. Két nő, akik egymás ellentéteti, sokat veszekszenek, megbántják egymást, mégis együtt menekülnek a japán megszállás elől Amerikába, és az ő boldogulások nyomán tárul fel a szemünk előtt, hogy milyen volt Chinatown szívében élni, hogyan bántak velük az amerikaiak, és milyen mostoha körülmények között kellett új hazát, új életet felépíteni maguknak.
„Holdnővérek”
Pearlt (Gyöngy) és Mayt az 1930-as évek Sanghajában ismerjük meg. A két lány állandóan verseng szülei szeretetéért, míg az idősebb Gyöngy okos, visszahúzódó, nem szép, addig húga mindig a figyelem középpontjában tündököl, és bárkit képes az ujja köré csavarni egyetlen bájos mosolyával. Pearl engedelmes, hagyományokat tisztelő, míg May a zabolátlan, minden modern „rosszaságra” kapható lány. A két kínai lány jómódban éli életét, édesapjuk sikeres riksa vállalkozást vezet. A két lány eközben modellkedéssel egészíti ki zsebpénzét, melyből drága, pompás ruhákat vásárolnak maguknak. Kívánságaikat szolgák hada lesi, így a gondtalan fiatal lányok életét élik.
Egészen addig a napig, míg édesapjuk el nem veszíti összes vagyonát a szerencsejátéknak köszönhetően, és adósságai rendezése érdekében eladja lányait egy gazdagnak tűnő, amerikai állampolgársággal bíró kínai kereskedőnek. A lányoknak hozzá kell menniük feleségül a kereskedő két fiához, a csendes, komoly Samhez és a fogyatékos Vernhez. A fiúk ugyan kínaiak, de Amerikában szándékoznak letelepedni, és ifjú feleségeiket is magukkal akarják vinni. A lányok családja a jómódból egyik napról a másikra a rettegéssel teli, nincstelen életbe sodródik, amikor alig jut étel az asztalra, és félelemmel várják, hogy mit hoz a holnap.
A váratlan szegénység mellett, a japán hadsereg is éppen ekkor indítja meg invázióját Kína ellen, és a két lány nemcsak apjuk felelőtlen életmódja, a nem kívánt házasság miatt kényszerül menekülésre. Útjukat a sorozatos halál kíséri, a japán katonák kegyetlenkedései, a sorozatos megerőszakolások, és gyilkosságok közepette mégis még erősebbé kovácsolódik a két lány közötti testvéri kötelék. Utolsó menekülési esélyük pedig eljutni San Franciscóba, ahol abban bíznak hogy letűnt gazdagságukat visszaszerezve, és egy teljesen új élet reményében találnak új hazára.
Ám Amerikában az élet cseppet sem olyan egyszerű, mint ahogy illúzióik alapján megálmodták. A kirekesztettség, és elutasítottság érzéseivel kell megküzdeniük, azzal hogy a fehérek csak „sárgáknak” tekintik őket. Szigorú törvényekkel szabályozzák a kínaiak bevándorlását, az FBI pedig minden lépésüket szemmel tartja, hiszen a demokráciára tekintve veszélyes elemeknek tartják őket. A két nővér ilyen körülmények között vészeli át a II. világháborút, a ’60-as évek kulturális forradalmát, és a Kínai Népköztársaság megszületését, mely ugyanúgy hatással van az életükre, mintha szülőföldjükön élnének. Ugyanis a nyugatiak ha rájuk tekintenek, csak az egyforma, „korcs”, vörös nemzetet látják bennük, akiknek nincs joguk a szabadság földjén, a lehetőségek hazájában új életet kezdeni, és akik veszélyeztetik Amerika biztonságát.
A történelem kereke és hiteles főszereplők
Ugyan a főszereplő két leányzó kitalált személy, mégis hiteles a regény történelmi háttere, és az írónő fel is tünteti regénye végén mindazokat a forrásokat, melyeket műve megírása során felhasznált. Maga is meglátogatta regényeinek helyszíneit, sok interjú, és emlékirat, levéltári kutatás, beszámoló, tudományos kutatásokra alapozva teremtette meg történelmi regénye szereplőit. Egy száraz történelmi szöveggel ellentétben izgalmassá teszi az olvasmányt a két hősnő jellemfejlődése, csatározásai, és hétköznapi, családi életük kisebb-nagyobb tragédiái, örömei. A kínai családok közül kiragad egyet, melynek tagjaival könnyen tudunk azonosulni, és lelki rezdüléseiket, érzelmeiket, mint anyai, testvéri, hitvesi szeretet könnyedén át tudjuk érezni. Az érzelmi vívódáson túl maga a kínai kultúra, gondolkodás mód is terítékre kerül, a maradiság és modernség harca, a nyugati és a több ezer évre visszanyúló kínai életmód küzdelme.
Személyes élményt nyújt, és szórakoztat
A regény olvasása során nagyon magéval ragadó, amint Pearl (Gyöngy) elbeszélése alapján bonyolódik előttünk a történet. A részletes leírások ugyanúgy érzékeltetik a végtelen boldogságot, vagy a legnagyobb szegénységet. A két nővér pedig, akik mindig csak egymásra számíthatnak, hiszen ha a világ összeomlik körülöttünk akkor egyedül a vér köteléke az a legerősebb kapocs, ami minden nehézségen átsegít. Az örök érvényű szeretet mellett, a kínai nők társadalmi helyzete is felszínre kerül, az a hagyományos sztereotípia, hogy egy nő értékét a megszült fiúgyermekek száma adja, ugyanakkor az asszony, mint feleség, mint anya, ő az igazi összetartó ereje egy családnak. Egy férfi könnyen összeomolhat, de egy nő saját magát is képes feláldozni a gyermekeiért, és a sorozatos tragédiák, és sorscsapások után is emelt fővel képes újra kezdeni mindent, egészen addig, míg van egy olyan személy, akiről gondoskodnia kell, akire vigyáznia kell.
Lisa See mesterien adagolja az érzelmi fordulatokban gazdag drámát, a történelmi események és helyszínek kapcsán. Az érdekesség, hogy maga az írónő is félig kínai (ami gondolom a nevéből sejthető is ^^), a könyvben bemutatja hogy milyen módon jutottak be kínaiak az USA-ba a 30-40-es évek során, és előtt, tömegével, mint ahogy az írónő ősei is. Ilyen pl.: a papír fiúk esete. Amikor egy kínai házaspár, akik már megkapták az amerikai állampolgárságot haza utaznak 8-9 hónapra Kínába, azzal térnek vissza, hogy született egy fiúk, csak éppen ott hagyták a szülőfalujukban (ami vagy igaz, és a fiú baba halva született, vagy valami miatt meghalt később, vagy nem is született gyerekük, csak hamisítottak egy ilyen okiratot). Ezt a születési anyakönyvi kivonatot később eladják olyan kínai fiúknak, férfiaknak, akik elakarják hagyni Kínát, akik erre hivatkozva kapnak amerikai állampolgárságot. Vagy a másik eset, az 1800-as évek végén volt egy nagy árvíz San Franciscóban, és ekkor elveszett rengeteg hivatalos irat is, és rengeteg kínai, aki ekkor született hazudta azt, hogy amerikai valójában, csak nincsenek papírjai, és persze az ellenkezőjét bizonyítani nem lehetett.
Összegezve lebilincselő olvasmány, és a Trivium kiadónak hála nagyon igényes kiadás sikeredett belőle, bár egy-két helyesírási hiba belecsúszott, de pl.: nagyon pozitív hogy több kínai megnevezéshez tűztek a láblécben magyarázatokat. Aki szerette Lisa See-től a Hóvirág és titkos legyezőt, vagy az Aranyhegyent, annak biztos tetszeni fog legújabb siker gyanús regénye is.
Linkek: Libri.hu (hun); Wikipedia (Lisa See); Lisa See hivatalos honlapja (eng)
