Bounen no Xamdou (TV-sorozat; 2008)
Ez a nyár egyre jobb és jobb alkotásokat tartogat számunkra. A Bounen no Xamdou kicsit a másik kedvencemre hasonlít, a Last Exilere, de leginkább az Eureka Sevenre. A Studio Bones-nak a legújabb munkájával van dolgunk, mely grafikailag hozza a formáját, a zenék, háttérzenék terén pedig rendkívül kiemelkedő alkotás.
Akkor kicsit az alkotókról. A rendező, Masayuki Miyaji, már ismertté vált olyan igényes, sokakat a képernyő elé szegező munkáival, mint az Eureka Seven, vagy segédkezett a Blood+-ban, a Jyu Oh Sei-ben, vagy a Spirited Awayben (Chihiro szellemországban). A karakterdizájng a Wolf’s Rain, Ohran Koko Host Club, Fulmetal Alchemist, Rahxephon, és ismét az Eureka Seven színvonalát hozza, nem véletlen, mivel az alkotó, Ayumi Kurashima ezekben is megmutatta tehetségét. A zene magáért beszél. Ahogy meghallottam az openinget és az endinget, rögtön a fülembe mászott a dallamuk. Nagyon jó pörős számok ezek. Főleg a Boom Boom Satellite száma a kedvencem. Az anime nagyon izgalmasan indult, úgyhogy ez is felkerült a bloggolandó animék listájára. Úgyhogy jöjjön is az első három rész leírása.
01. epizód ~ Xam’d at the Dawn of War
Az első rész kicsit zavart volt. Annyi mindenki tűnt fel, és annyi teljesen eltérő jelenet volt, hogy csak kapkodtam a fejem. Amennyi biztos: egy olyan világban járunk, ahol folyamatos háború dúl két nemzet között. Itt már meg is jelenik a megszokott ember és természetfeletti erővel rendelkező lények közötti konfliktus.
A történet egy civil zónában indul, melyet elvileg a fegyveres harcok elkerülnek. Ebben a zónában él középiskolás főhősünk, egy Akiyuki Takehara nevű srác, aki az átlagos fiú főszereplőkhőz képest nem szenved önbizalom hiányban, sőt =). Kimondja amit gondol, szívesen ugratja barátait, de azért a szíve a helyén van, azt már csak mellékesen említem meg, hogy egész helyes. Egy számára átlagos reggelen indul a történet. Kedves, viccelődő anyuci, majd a holdkóros orvos apuci, aki olyan kupit képes kreálni 10 perc alatt, mint egy tornádó.
Akiyuki nem is győzi takarítgatni e disznóólat, és apuci alsóit egy hatalmas dobozba gyűjtögetni. Majd szokásos száguldással a biciklijével igekszik elkerülni a késést az iskolából. Út közben felfigyel a szokatlanul sok csatahajóra, ami ellepte városuk kék egét. Közben két barátját is megismerhetjük, a gyönyörű Haru-chant, aki elég elismerően leplezi erejével, hogy nem a gyengébbik nem tagja, és a vele épp karatét gyakoroló srácot (akinek a nevét elsőre nem sikerült megjegyeznem). A lényeg, Haru idegesen várja, hogy Akiyuki befusson. (Mintha Haru-chan gyengéd érzelmeket táplálna a mindig idegesítő srác iránt, ezzel is bizonyítva, hogy csak nőből van ő is.=)
A fiú be is fut az utolsó percben, épp valami buszra szálnak fel, melyet katonák irányítanak. Akiyuki észrevesz egy idegen lányt, aki nem visel karszallagot (a buszra felszállókat ez alapján engedik fel). A fiú segíteni próbál neki, mert olyan kis félénknek tűnik a lány, azt hiszi biztos új az osztályukban. Így egy kis színjáték során, leejti a lány lába elé a karszallagot, ő meg eljászta, hogy otthon hagyta a sajátját. Szerencsére elég jól alakítja a nagymenő feledékeny srácot, így felengedik. A lány hálásan tekint rá. Mikor megérkeznek célállomásukhoz, és már majd nem mindenki leszállt a buszról, az váratlanul felrobban.
Akiyuki Haruért aggódik, de a robbanás során valami belelövellt a karjába, és különös deformációt eredményezett benne. Ekkor meglátja a teljesen zavart Harut, aki szerencsére jól van, csak egy kis shokkot kapott. A haverja gondjaira bízza a lányt, majd meglátja a buszon a korábbi csajt, akinek segített. A lányt valami sárga lötyi borítja, amiről kiderül, hogy a vére. A lány robbantotta fel a buszt, de Akiyukitól elnézést kér, majd megérintve a honlokát valami Xam’d-ról, és elveszett emlékekről motyog, végül pedig meghal.
Akiyuki pedig hirtelen elveszíti az irányítást a teste felett, és egy érdekes természetfeletti lénnyé (ha annak lehet nevezni egy rakéta fejű, szinte EVA jellegű ötvözményt) alakul át. Persze erre már a helyszínen tatózkodó katonák sem tétlenkedhetnek tovább. Ráadásul Haru is aggódik a fiúért, és pont ebben a pillanatban látja meg, mikor már átalakult teljesen. A katonák lőni kezenek rá, mire Akiyuki pár golyó után fátyolos hangon szól: „Élni akarok…”. Haru pedig rájön, hogy ez a szörny Akiyuki…
02. epizód ~ Blackout on Sentan Island
Hmmm…hmmm a történet egyre inkább bonyolódik…már megint, vagy éppen még mindig. Az első részben nem tettem említést egy különc hajóról, még különcebb legénységéről. De róluk kicsit később, mikor már összeállt valamennyire a kép. Na, szóval. Akiyuki átalakult, éppen tovább lőnék, mikor Haru leszereli a katonákat. De ekkor meg az égen úszó hadihajókból potyog le egy csomó hatalmas valami, amiből Akiyukihoz hasonló „szörnyek” bújnak ki, csak sokkal nagyobbak.
Ezek a szörnyek megtámadják a srácot, akit először felöklel az egyikük, majd harc kedződik közöttük. Haru semmit sem ért, csak azt, hogy ez a szörny Akiyuki, és meg akarja menteni a fiút. Így utánuk rohan. Akiyuki ám elveszti a fejét, és elkezdi ütlegelni a támadóját. Haru meg akarja állítani, de nem jár túl sok sikkerrel, ráadásul életveszélybe is kerül, és végül Akiyuki a megmaradt tudatával menti meg.
Közben megérkezik a történet másik fontos szereplője, egy titokzatos lány, Nakiami, aki rejtélyes képességekkel bír. Megállítja Akiyukit, és visszaváltoztatja eredeti formájába. Ezt a mutációt egy kő okozta, ami a robbanáskor került a szervezetébe. Nakimaki megígéri, hogy megmenti a fiú életét, ha cserébe engedelmességet fogad. Ezután a fiút a hátára kapja, Harut pedig szépen elaltatja. Szegény lány, tisztára kiborul, hogy nem tudta megmenteni a fiút.
Nakimaki pedig az első sorokban említett különc hajó legénységének egyik tagja. Az biztos, hogy nem a város ellenségei, tehát a „jó” oldalon vannak, ha lehet ezt így írni. Na, Nakimaki gyógyítgatja az eszméletlen Akiyukit, és elzárja a kő erejét, ami rettenetes gyötrelmekkel jár a fiú számára. Közben kezdjük jobban megismerni a legyénység tagjait: a kapitány, egy bizarr nő, ki könnyen dühbe gurul, főleg ha a drága hajórára felesleges embereket, vagy állatokat hoznak. Hinokimaru, Kobako a két gyerek, akik elég akaratosak, és mindenképp háziállatra vágynak, amit a kapitány nem túlzottan szívlel. Ráadásul Hinokimaru elég agresszív, kisfiú létére, és gyakran tetlegességig is elfajulnak a dolgok, ha valaki sértegetni meri. Rajtuk kívül van még pár vicces fazon, egy konyhás, akkor akik a gépet vezetik, navigálják. Ők is a csapat oszlopos tagjai. De, hogy valójában mik is ők, mik a céljaik egyenlőre titok.
Közben megjelenik egy katonai vezető is, akit a Xam’d elfogásával bíznak meg, ha jól értelmeztem, ráadásul egy föld alatti laboratóriumban Akiyuki szörny alakjának egy méretesebb változatát tartják fogva. Meg magyaráztak valamit emberkékről, akik ugyanúgy alakultak át, ugyanolyan szörnyekké, mint Akiyuki… Még mindig homályos egy kicsit, hogy mi is, micsoda. Ráadásul szó esik még isteni lényekről is, amiknek a Xma’dokat tekintik, vagy mi. Mintha valami kutatás, kísérletezés eredményei lennének ezek a lények…mindegy, egyenlőre erről fogalmam sincs.
Közben visszatérünk a városba. Haru még mindig nem adta fel a reményt, miután magához tért. Láthatjuk még Akiyuki édesanyját és édesapját is vitatkozni, és aggódni fiukért, bár láthatólag a kapcsolatuk nagyon rossz. Főleg, hogy épp váltak. A fiuk eltűnését igen nehezen viselik, és még inkább egymás ellen fordítja őket. Míg az anya, Fuu–szan, minden áron meg akarja keresni a fiát saját maga, addig az apa a munkájába temetkezik.
03. epizód ~ The Way to Freedom
Akayukit Nakiami megmentette. Na igen, de egy kis felfordulást okoz a hajón az új jövevény jelenléte. Kiderül, hogy postásokként dolgoznak, de ennek ellenére nagyon jól fel vannak szerelve fegyverekkel, bár az ilyen időkben nem is csoda. Akiyuki magához tér, és azonnal haza akar menni. Ráadásul a büszkesége miatt is összetűzésbe kerül a hajó legénységével, mivel be akarják fogni munkára. Nehogy már egy ingyen élő legyen a hajón!
Mondjuk Akiyuki elég csúnyán viselkedik mindenkivel, még Nakiamival is. Követeli, hogy azzonal tegyék le, nem kérte ő senkitől se, hogy megmentse. Szépen le is tépi a sérült kezéről a kő erejét elfojtó pántokat, amitől szépen életre kel az, és majdnem átváltozik megint Xam’d-dá. A legrosszabb csak ezután jön. Ahogy aktivitásba lép a kő, rögtön megjelennek az előző részekhez hasonló lények, akik el akarják kapni Akiyukit. Az egyiknek sikerül is, és szépen bekebelezi a srácot. Nakiami eltökéltségének, na meg a temperamentumos kapitánynak köszönhetően szerencsére megmenekül a fiú. Akiyuki végre ráébred állapotának súlyosságára, és megköszöni a lány segítségét, és végre hajlandó elfogadni a hajó szabályait. Még jó, hogy írhat levelet a családjának, hogy életben van.
Ja, és kiderül, hogy Nakiami megmentett korábban egy ugyanolyan Xam’d-ot, mint Akiyuki, ő is velük élt, de mást nem hajlandók elárulni róla. Az biztos, hogy Akiyuki napjai meg vannak számlálva, mert ha teljesen felölvad a kő ereje, akkor ő meghal, és a kővé változik. De, hogy ez a halálon túl mit is jelent, egyenlőre rejtély.
Közben visszatérünk a szigetre. Haru-chan a kórházban meglátja az egészért felelős, fehér hajú lányt, és próbál utána érdeklődni, nem túl sok sikerrel. Később beszél mind Akiyuki édesapjával, és édesanyjával, és megnyugtatja őket, hogy Akiyuki életben van. A szülők eléggé ki vannak készülve idegileg, még a doki apa is tűvé tette a város a fia után.
Egy másik szálon meg bejön a képbe a katonaság, akik úgy néz ki üldözni fogják Akiyukit, mivel ő tűnt el egyedül az incidens óta. Ráadásul kezd végre kitisztulni a kép: úgy néz ki ezek a szörnyszerű lények tényleg egy kutatás eredményei, emberi fegyvereket kísérleteztek ki, és ami a legérdekesebb, nemcsak az újonnan kinevezett katonai vezetőnek van hozzájuk köze, hanem Akiyuki apjának is…
A címmel kapcsolatban: a szabadság felé vezető út. Ezt a legénység tagajai mondták Akiyukinak, hogy ha ki akar kerülni erről a hajóról, akkor bizony keményen kell dolgoznia.
04. epizód ~ Enlightenment
August 17, 2008
Hát ebben a részben nem túl sok minden történt. Viszontlátjuk Haru-chant és barátait, ahogy a hadi fronttá vált Sentan szigetükön tengetik napjaikat. Az emberek nagy része meghalt az előző részek támadásaiba, úgyhogy elég komor a hangulat a szigeten. Ráadásul Haru találkozik egyik volt osztálytársnőjével, aki teljesen elvesztette az eszét szülei halála miatt.
Közben Akijuki napjait is nyomon követhetjük új környezetében. Nakimaki bemutatja egy nőnek, aki akár a Mátrix Orákuluma is lehetne =). A lényeg, hogy ködös útmutatásaival, és érdekes tréningjével Nakimakival együttesen próbálják „kigyógyítani” Akijukit a „betegségéből”. A lényeg az lenne, hogy a kő, azaz Hiroku igazi akaratát kiderítse Akijuki, mert ha ez sikerül neki, akkor van remény, hogy visszatérhet a szüleihez, barátaihoz. A tréning azonban elég ember próbáló. Abból áll többek között, hogy több száz levelet kell lebélyegeznie meghatározott idő alatt, vagy épp a repülő hajó külső karbantartásában segédkeznie.
Hősünk ugyan fizikailag teljesen kikészül, arról nem is beszélve, hogy még egy szerencsétlen levelet sem tud megírni az érte aggódó Haru–channak. Szerencsére, vagy éppen szerencsétlenségére, a hajó legénységének tagjai gondoskodnak róla, hogy ne legyen ideje unatkozni, és lazsálni. Eleinte lázad az értelmetlen munka ellen, de a végére maga is belátja a dolgok miértjét.
Eközben postás hajónknak váratlan látogatója akad, egy cseppet sem barátságos, Északi kormány oldalán álló, Nakimakihoz hasonló szerzetek személyében. Az érkezésük egy elég csúnya vitát robbant ki a hajó kapitánya, Ishu és Nakimaki között. Úgy tűnik a két nő elég szoros kapcsolatban van egymással, sok mindenen átmehettek együtt, de Ishu gyűlöli valami miatt az újonnan érkező tagokat, de Nakiami persze találkozni akar velük. Ishu nagyon ellenzi ezt az ötletet, majd a vitájuk végén pofon vágja a lányt, aki ettől kezdve a kabinjában duzzog. Hmm…hmm a keménynek tűnő Nakiami sem lehet tökéletes.
Sentan szigetére visszatérve. Akijuki apukáját felkeresi a szöszke csaj, aki az újonnan kinevezett katonai vezető, valami Kakusi, vagy Kakasi…mindegy, aszisztense, és felkéri, hogy a szigetre telepítendő Emberi Fegyverekkel foglalkozó laboratórium munkájába segítsen be. Először teljesen elutasítja a doki a kérést, de miután elhangzik a vezető neve, és a rejtélyes mondat, hogy akinek anno megmentette az életét, egy percre megtorpan, és a szőke cicára mered.
Ja, és közben feltűnnek valami Jabishiki (nem biztos, hogy jól írom) nevű szervezet tagjai, akikről kiderül, hogy ezeket az emberi fegyvereket használják és irányítják (lásd korábbi részek szörnyei). Érdekes dolgot művelnek, a halott emberekben kutatnak hasznosítható részek után például terhes nő magzata. Elég bizar tagok. Maga az epizód pedig egy nagyon látványos csatával indul, ahol szintén ilyen szörnyekkel száll szembe a hadsereg egy speciális osztálya, mechákhoz hasonló lényekkel. Ui.: az opening még mindig nagyon bejön, főleg hogy szinte a főbb ritmusokra mozognak a karakterek. Az endingnek meg remélem hamarosan kijön a Single változata, mert szintén nagyon fülbemászó dallamai vannak!^^
05. epizód ~ Shattered Bonds
Na itt elvarták az előző részben megkezdett szálakat. Először is mi történt Haruékkal már megint Sentant szigetén? A volt osztálytársukat a Kagisu tábornok alatti új Emberi Fegyver Laboratóriumában ugyanolyan lénnyé változtatták, mint Akiyuki X’mad formája. És szépen elszabadult, és rátámadt az éppen a romok között segédkező Harura és szemüveges haverjára. A srác éppen előtte közölte Haruval, hogy csatlakozni akar a hadsereg speciális hadosztályához, hogy a Emberi Fegyverekkel (Humanform Weapon) felvehesse a harcot. Na, ekkor robban az előző részben megzakkant csajszi, aki átváltozik, és a romok között pusztít, míg meg nem jönnek a katonák, és szépen likvidálják. Úgy néz ki árnyaltabbá kezd válni, hogy most melyik a sötét illetve a világos oldal. Helyesbítek, inkább kezd összemosódni a kettő. XD
A másik: Nakiami eltűnt. Átment a Zeygen nevezetű tag hajójára. Úgy néz ki, hogy titokzatos főhősnőnk korábban közös szülőhazájuk következő vezetője lett volna, ám az otthonuk elpusztult, és Nakiami nem hajlandó visszatérni bűntudata miatt, hogy népe vezetője legyen. A tagok erre megkötözik, de végül mégis szabadon engedik, és Ishu további gondoskodására bízzák, bár sejtetik, hogy eljön az idő, amikor visszajönnek a lányért. Azért annyira nem tűnnek rossz emberkéknek, még adnak is egy cukorfalat kis lényt Nakiaminak társnak, hogy ez mi a csoda valójában, azon kívül, hogy aranyos, nem tudni. Nakiami egy nap után tehát visszatér a hajóra, és megint bűntudata van Ishu miatt, a korábbi veszekedésüket bánja.
Este Ishu és Akiyuki beszélgetnek a lányról, és Ishu elárulja, hogy Nakiami nem mindig volt ilyen kemény. Sőt, igazán sírós kis csaj volt, akit úgymond eddig ő nevelt. Az érzelmeit nem hajlandó sose felvállalni, és inkább magára vállal minden terhet és felelősséget, magába fordul, mert nem akar senkinek se a terhére lenni, vagy gondot okozni. Így, hogy egymaga akar a problémákkal szembe szállni, eléggé reménytelen helyzetbe hozza magát. Akiyuki kezdi kapizsgálni Nakiami lelkének rejtett bugyrait, úgyhogy a lelkitámasza próbál lenni. Az eredménye ennek meg is lesz, hiszen két kedvenc nő szereplőnk kibékül végül.
Az epizód humor forrása ezúttal is Akushiba volt. Akiyukinak végül sikerült Harunak levelet írnia, de nem adta fel a többi küldeménnyel egyetemben a szigetre szállítóknak, a következő fordulóra pedig fél év múlva kerülne sor. Így megkéri Akushibát, hogy mutassa be, messze földön híres gyorsaságát. 1 napi rohanás után humoristánk el is éri a postakocsit, és feldobja a hátra maradt levelet, majd közli Akiyukival, hogy egy életre az adósa maradt ezzel. Majd szépen kidől.
Adatok
- Angol cím: Xam’d: Lost Memories
- Japán cím: Bounen no Xamdou (Bounen no Zamned)
- Rendezte: Masayuki Miyaji
- Zene: Michiru Oshima
- Character design: Ayumi Kurashima
- Megjelenés éve: 2008
- Típus: TV-sorozat
- Terjedelem: 26 epizód
- Műfaj: kaland, akció, sci-fi
- Stúdió: Bones
- Opening: „Shut up and Explode” ~ Boom Boom Satellites
- Ending: „Vacancy” ~ Kylee
- Honlapok: ANN, Hivatalos honlap
