Robotbőrbe bújt Totoro [Hős hatos filmkritika]

December helyett január 8-án kezdték el vetítetni itthon a legfrissebb Disney-művet, a Hős hatost. A csúsztatott premier oka, hogy így szankcionál minket a Disney, amiért mozis felvételeken közkinccsé tettük filmjeit. Pedig a legutóbbi 3D filmjét igazi szeretet-dózisnak szánták a karácsonyi ünnepekre, így például Japánban már december 20-tól láthatták a nézők. De hogy miért emlegetem pont a japánokat? Mert a Hős hatos nemcsak az első japán Disney főszereplőt teremtette meg, de egyúttal felvetett egy érdekes kérdést is: Jobb lesz-e attól egy animációs film, hogy japánok vannak benne?

Így látják a japánok

A Hős hatos negyedik hete vezeti a japán mozik bevételi listáit, pedig a premier hetén második helyen nyitott a Nintendo szerepjátékból készült anime, a Yo-Kai Watch the Movie: The Secret Is Created, Nyan! után. Ám azóta a japán kritikáknak és az Oscar-jelölés hírének köszönhetően 54,2 milliót termelt a film eddig a szigetországban – és úgy tűnik, cseppet sem lankad az érdeklődés iránta, sőt, inkább fokozódik. 2014 egyébként is a Disney éve volt Japánban, mert hosszú idő óta először sikerült meghódítania a moziba járó japánokat. Az áttörést a 16 hétig a toplisták első helyén álló Jégvarázs hozta meg, aminek sikerét a multikulturális Hős hatos folytatja. Vajon miért szerethetik ezt az új animációs filmet ennyire a japánok?

Japánok szerint #1: A geek japán fiú, aki most tényleg megmenti világot

Shoji Kaori a Japan Times írója szerint a Hős hatos végre nem leírja a geek japán tiniket, hanem szuperhőssé teszi őket, ráadásul cuki szuperhőssé. Mitöbb, a Baymax jobban megragadja Japánt, mint bármilyen más hollywoodi produkció korábban, hiszen nem sztereotip módon mutatja be a japán embert, aki az amerikai filmekben általában szemüveges, kicsi és akcentussal bajlódik. Állítása szerint még Az egy gésa emlékiratainál is japánabb ez a Disney mese. Itt húzódhat cinikus mosolyra az olvasó szája, hogy nem-e egy jól kitalált marketing szöveggel van dolga. Ám nézzük először a tényeket:

A Hős hatos két főszereplője egy árva testvérpár, a 14 éves Hiro és bátyja Tadashi. A fiúk igazi technológia megszállottak. Amíg Hiro titokban robot-viadalokon vesz részt pénzért, addig Tadashi a világ jobbá tételén fáradozik. Ám egy nap Tadashi meghal. Hirot igazi csapásként éri e veszteség, de gyászát bátyja találmánya, az ölelgetni való és ápolói szolgálatra tervezett Baymax oldja. A terjedelmes méretekkel bíró robot ügyetlen, mindent szó szerint vesz, és olyan, mint egy mézédes habcsók, amit egy hóemberrel kereszteztek.,

Japánok szerint #2: Ember és robot meghitt kapcsolata szép

Ami a japánoknak igazán tetszett mindebből, az a filmben ábrázolt viszony ember és robot között. A nyugati filmek többnyire ellenségként ábrázolják a technológiát – gondoljunk csak olyan címekre, mint Az én, a robot, a Transzcendens, vagy akár Mátrix. A japánok a technológiát azonban mindig is az ember barátjaként jellemzik, nem véletlenül költenek milliókat a fejlesztésekre, vagy készítenek olyan robotokat, amik a beteg időseket „segítik”. (E mögött nemcsak a tipikus keleti mentalitás áll, hanem az egyre öregedő japán társadalom nyomása is.)

Ezt a robot és ember közötti „szeretetet” a film debütálásánál ki is hangsúlyozták Japánban. Ezért történt az, hogy a Hős hatos japán előzetese inkább a szívmelengető történetre helyezi a hangsúlyt, ami aranyos humorral és sok-sok meghitt pillanattal egészül ki. Baymax figurája egyébként egy tipikus japán mascot is lehetne, az arcát például a suzu nevű shinto csengőről mintázták. Nos, az előzetes keltette benyomások után néhány japán meglepetéssel távozott a mozikból, mert kevesen számítottak egy látványos akciófilmre. Hiszen a Baymax inkább akciófilm, mint tinédzser dráma. Főleg azért, mert egy 1988-ban indult Marvel szuperhős képregényt adaptál nyomokban.

Japánok szerint #3: A látványvilág, amiben Miyazaki és a Ghost in the Shell veszett el

Ám a harmadik és talán legerősebb japán embert vonzó komponens a filmben: a látványvilág. A Hős hatos producere, Roy Conli nyilatkozta azt, hogy Miyazaki Hayao alkotásai nyújtották a legnagyobb inspirációt a munkálatokhoz. Főhőseink ugyanis egy képzeletbeli városban, San Fransokyo-ban élnek, ami San Francisco és Tokió egyvelegéből épült fel. A kis utcaképek olyanok, mintha Miyazaki Ponyojában vagy Kiki, a boszorkányfutárjában járnánk. E mellett a régies és keleties atmoszféra mellett maga a metropolisz negyede a modern Tokió felhőkarcolóit juttathatja eszünkben, sőt, kifejezetten a Ghost in the Shell neonfényektől villogó városképe ugorhat be.

Conli pont azt a gyengédséget akarta a Baymaxban viszontlátni, ami a japán kultúra sajátja. Így emlékeztethet szerinte Baymax Miyazaki Totorojára, vagy egy istenségre a Chihiro szellemországban című animéből, de lehetne akár egy szumó birkózóhoz is hasonlítani. Colin úgy gondolja a Hős hatos egy tisztelgés a japán kultúra előtt, és egyúttal egy szerelmes levél a Pacific Rimhez (2013). A Tűzgyűrűvel ugyanis Guillermo del Toro megmutatta, hogyan lehet a japán robotokat grandiózus munka mellett vászonra varázsolni hitelesen és szórakoztatóan. Nem véletlen hát az sem, hogy Hiro szobájában Gundam, Applessed és Voltron figurákat rejtettek el az alkotók, amit a japán rajongóknak igazi élvezet nyújthat kiszúrni.

Nem japán szemmel nézve:
– Valóban ennyire jó lenne a Hős hatos?

Minden szépsége és japánsága ellenére vannak a Hős hatosnak apróbb gyengeségei, amik miatt a nézők kegyeiből még nem fog kiesni, de az Oscart nem feltétlenül érdemelné ki. Például Hiro, mint a zseni főszereplő nem került szembe komoly kihívásokkal. Mindent megoldott elsőre oly könnyen, hogy nem teljesedett ki a dráma körülötte. A bátyjával való viszonya is felületes, bár a kapcsolatuk előzményét feldolgozó manga talán közelebb visz minket a lényeghez. Ellenben egyáltalán nem tipikus japánok a testvérek. Inkább japán bőrbe bújt, de amerikai szellemű suhancok ők, ami nyitott és hangoskodó természettel társul. Ellenben Hiro és Baymax kapcsolata volt a legszórakoztatóbb, legaranyosabb és szerethető elem a filmben, amire mégis kevés idő jutott végül. Mivel olyan felesleges elemekkel dúsították fel a cselekményt, mint egy jellegtelen gonosz, négy lökött barát bolondozása és egy szuperhős csapat váratlan felbukkanása.

Lényegében a cselekmény felületes bonyolítása lett a film veszte. Így az, hogy Tadashi halála teljesen megalapozatlan hősködés volt, hogy a film első tíz percében leleplezték a gonoszt, aki ráadásul maszkos ámokfutásában hiteles indok nélkül pusztított, kifejezetten hasraütésszerűen. Az is erőtlen megoldás volt, hogy Hironak a semmiből lett négy új barátja, akik tűzön-vízen át követték főszereplőnket, pedig a tragédia előtt csak egyetlen egyszer találkoztak. Igazából nehéz megtalálni azt a kamasz-modellt is Hiróban, amit a készítők a fiataloknak példaképül szántak. Hiro maximum okos, de nem tett semmi olyat a filmben, amivel tiszteletet vívhatott volna ki magának. A cselekmény rovására ment hát a történet eklektikussága. Hiszen túl sok mindent akart egy filmbe zsúfolni a Disney.

A Hős hatosnak nem sikerült olyan jól elmesélnie a halál feldolgozását, mint ahogy a Pixar tökélyre vitte azt az Up-pal, de olyan jellemfejlődést sem tudott bemutatni, mint az Így neveld a sárkányod a Dreamworkstől. Cuki robotokat is kaptunk már korábban, elég csak a környezetvédő WALL-E (szintén Pixar mű) lökött hulladéktömörítőjére, vagy a Star Wars C-3PO-jára és R2-D2-jére gondolni. Az önkeresés és a halál kérdéseit a japán rendezők is mesterire vitték, legyen szó Miyazakiról, Mamoru Hosodáról vagy akár Kon Satoshiról.

A Hős hatos animációilag gyönyörű, mókás, akciódús, tele van szórakoztató elemmel, és pont ezek miatt egy könnyed és aranyos filmre vágyó néző biztos élvezni is fogja. De egy olyan néző, aki valami összetettebbre vágyna, az csalódhat, mert a film egyszerre akar egy Marveles szuperhős eposz kezdőpontja lenni, egy Pixar-szintű karakterdráma mély megvilágosodással a végén, és egy Disney kalandtörténet a szeretet erejéről. Nem elég a japán szellemiség, a humor és az aranyosság! Jó egyensúly és kidolgozott forgatókönyv is kell egy minden szempontból kielégítő történethez, ami ráadásul ennyi mindenről akar szólni.

Hivatkozott források:

• Disney’s ‘Big Hero 6′ reassembles Japan without the ‘cultural cringe’
• Disney’s ‘Big Hero 6′ animates a bridging of cultures
• Big Hero 6 ads in Japan leave out the action, moviegoers surprised to find awesome robot flick
• My Neighbor Baymax: Big Hero 6 character designer’s homage to Ghibli blows up Twitter
• Japan Box Office: ‘Big Hero 6’ Opens Strongly, In Second Place
• Japan Box Office: ‘Big Hero 6’ Stays on Top, ‘Annie’ Bows in Second Place
• Japan 2014 in Review: Big Year for Disney, Tough Year for Sony
• Japan Box Office Index
• What is Pepper and Why Do I Need a Personal Robot?
• 87th Academy Awards