Libabőrös miniszoknyák és bűnbe esés áprilisban (Tavaszi MondoCon 2014. április 26-27.)

2010-ben voltam először MondoConon. Furcsa belegondolni abba, hogy 4 éve járok oda. 4 év sok idő. Ennyi idő alatt lediplomáztam, munkát vállaltam, fiút vadásztam, bölcsebb lettem, hol a semmivel lett egyenlő az otakuságom tüze, hol parázsként lobbant fel újra a szenvedélyem.

Ennek fényében, mondhatni törzsvendégnek, sőt, notórius conozónak érzem magam. Ahogy azonban egyre ismertebbé váltak az ottani arcok, a programok; fokozatosan csökkent az újdonság erejének a varázsa. Az a varázs, amit most sokszor irigylek az első conozóktól. Ők még virgoncan vetik bele magukat a forgatagba, szívják magukba a látványt, az élményt, azt, hogy rajtuk kívül több ezren szeretik ugyanazt. Eközben én?

Nem, nem vagyok közömbös és fásult. Inkább annyi történt, hogy „hétköznapibb“ esemény lett a szememben a maga hétköznapiatlansága ellenére a con. Hiszen kiszámítható, hogy kivel találkozom, hogy mit láthatok, hogy mit szagolhatok – bárki bármit mond, a sushi jellegzetes bukéval áraszt el bizonyos pontokat. Legalábbis április 26-ig ezt hittem. Amikor úgy éreztem, hogy már semmivel sem tud meglepni a MondoCon, hirtelen előcsalogatta belőlem a lelkes kislányt.

Először fotózkodtak velem, pedig életemben nem voltam cosplayben, utána jót nevettem azon, ahogy mások kommentálták a tevékenységemet, majd olyanokkal találkoztam tényleg, akikre egyáltalán nem számítottam. Legyen az netes ismerős, példakép vagy éppen versenyen rivális – mindenki akkora pozitív löketet adott most, amiben régóta nem volt részem. Aztán ez lavinaként vonta magával a többit: őrült és később bűntudattal teli vásárlásba fogtam, majd több kiváló cosplayelőt lefotóztam.

Ezért fogant meg bennem a gondolat, hogy ha már ilyen különleges volt ez a con, kifejezetten a szombati nap, akkor valami különlegessel kellene dokumentálni azt. Ezután szélvészként csapott le rám az ihlet, hogy ne csak arról írjak, hogy nekem milyen volt a con, hanem milyen volt más résztvevőknek, vagy éppen milyen volt a szervezői oldalon állni.

Ezért gyűjtöttem össze 12 véleményt és hét szívem csücske programot, amiknek egy részét már publikáltam is, lásd az Ázsiai hangok a magyar közönség előtt és a Porcelán szépség, tünde báj és varroda harc a színpadon című cikkeket. A MondoCon kapcsán írt cikksorozatomat végül ezzel a bejegyzéssel zárom, amiben további négy programhoz kötődő kedves emlékeket elevenítem fel sorban.

Jöjjenek hát a pontok:

1) Élő vágóasztal kezdő és haladó kockáknak

Mit rejt ez a furcsa cím? Helyben rajzolós rajzverseny és helyben nevezős cosplay verseny után itt a helyben vágós amv-verseny (Anime Music Video)! Ha YouTube-on szoktál a kedvenc animéid után kutatni, akkor biztos találkoztál már olyan zenés klippel, amibe kedvenc animédből dobáltak be jeleneteket. Akik nagyon benne vannak a témában, azoknak ez egy masszív hobbi, sőt, akár művészet is lehet, bár kívülről a beavatatlan tekinteteknek nem történik más, mint hogy ott görnyedünk a monitor előtt és olló helyett virtuálisan darabolgatjuk az animéket egy-egy zenére. Persze, számít hogy van-e ritmus- és stílusérzéked, mennyire vagy rendezői ambíciókkal ellátva és mennyire értesz az After Effectshez, a Sony Vegashoz vagy éppen a Premierhez. (Az Ediust rajtam kívül használja valaki?)

Az Ironchief most másodjára rajtolt el a MondoConon, ami nemcsak újdonságával ejtett rabul, de az első tanulópénzes hibáit is gyönyörően leküzdötte. Amikor tavaly indultam, akkor hisztis fruskává váltam miatta. Most hihetetlenül jól éreztem magam és a versenyszellem is fűtött.

Mi itt a kihívás? Az, hogy 10 vágónak két és fél óra alatt kell minimum 30 másodperces anyagot produkálnia, miközben élőben kommentálják a tevékenységüket, mint egy boxmeccsen – nyugalom, itt legfeljebb a billentyűzetet érik erős ütések.

Kósa Bence, az Ironchef egyik kommentátora a következőképpen mesélt vágói harcunkról:

Az IronChef kommentár érdekes volt, talán picit jobban ment, hiszen a technikai malőrökkel nem kellett túlzottan foglalkozni, egyedül a kodekekkel volt gond, de azt Luggi [másik kommentátor és szervező] megoldotta, plusz voltak kisebb szünetek a Just Dance-verseny miatt [párhuzamosan futott a két program]. Így nekünk sem kellett túlzottan erőlködni, hogy folyamatosan beszéljünk a videovágásról két és fél órán keresztül, meg a közönség sem aludt így el. Szerencsére az előző 4 főről sikerült kimaxolnunk a jelentkezők számát a 10 fős álomhatárhoz, ami hihetetlen örömmel töltött el bennünket és vicces volt, hogy pont öt veterán és öt újonc versenyző jelentkezett, akik mind-mind teljesen más technikával és stílussal kezdtek a versenynek, így egyáltalán nem unatkoztunk. Voltak vicces pillanatok, például amikor az egyik versenyző egy Word dokumentumon keresztül kommunikált velünk, vagy amikor láttunk versenyzőket a YouTube-ra felnézni, hogy lelessék a dalszöveget, szóval mi minden apró kis titkot láttunk! Izgalmas volt, sikerült kinőnünk az előző verseny gyermekbetegségeit és szerintem egy sokkal izgalmasabb és profibb verseny volt, tényleg a legeslegvégén dőltek el a nyertesek! – Kósa Bence (Benyoboy), Ironchef kommentátor és zsűri

A versenyzőtársaim pedig a következőket mondták:

A MondoCon számomra mindig is az amv-vel kapcsolatos programokról szólt. Az Ironchef pedig hatalmas élmény volt! Ezelőtt is vettem már részt online szervezésű versenyeken, de most először vághattam ilyen gyors gépen, így könnyebb volt a két és fél órával gazdálkodni. A kommentárokat sajnos csak fél füllel hallgathattam, pedig nagyon érdekelt volna, a többiek hogyan dolgoznak, és persze találkozhattam olyan vágókkal, akikkel sajnos csak egy-egy con alkalmával futhatok össze. Szuper volt minden, szívesen megismételném újra! – Dusnoki Henrietta (EllipseIris), amv vágó

Az is jó volt, hogy újabb AMV-seket láttam, bár nem sokat beszélgettünk, de jó volt látni, hogy még vannak lelkes emberek. Hozzátenném, hogy az is nagyon tetszett, hogy az IC alatt kommentálták a résztvevők munkáját. Nem számítottam rá, hogy nyerek, mivel tudom, hogy nálam sokkal jobb AMV-sek is vannak. Miután megtudtam, hogy nyertem, szinte egész nap jó kedvem volt és a nyereménynek is nagyon örülök. Ráadásul nem sokszor volt rá példa, hogy nyertem, ha jól emlékszem, egyedül 2009-ben nyertem valamit AMV-vel, tehát nem volt túl sok sikerélményem. – Mystyk, amv vágó, rendszeres amv zsűri

Mystyk és EllipseIris verseny videóit YouTube-on is megnézhetitek, csak a nevükre kell kattintanotok.

2) Édes bűndeesés, amit csak a pénztárcád bánhat

Az Ironchef által leszívott energiák újrafeltöltéséhez bevetettem magamat a vásárba, ahol a tervezett Vampire Knight manga kötetek pótlása mellett végül életem egyik gyerekkori álmát valósítottam meg: megvettem az első anime figurámat! A tévhitekkel ellentétben nem volt olyan drága, sőt, szerencsém volt, hogy az átlag 20-30 ezres árakhoz képest 8 ezerért kaptam egy kiváló minőségű darabot.

Velem ellentétben jöjjön egy visszafogottabb vásárló, aki a kedvenc programját is bemutatja:

A ‘kedvenc program’ témakör megválaszolásával egy kissé gondban vagyok, lévén a MondoCon évek óta a társaság és a vásárlás kettős jegyében telik nálam, de ha választani kéne mégis egy programot, mint aktuális favoritot, akkor az az otaku szócsata lenne. Remek hangulatot teremtettek nemcsak a szervezők, hanem maguk a versenyzők is – le a kalappal egyik-másik beszélőkéje előtt. Talán jövőre én is megmérettetek majd, mint versenyző. A vásár – mint az esetek nagy részében – most is erősen a szemtáplálék irányába húzott. Ugyan a pénztárcám tartalma ezúttal nem szenvedett el olyan mértékű károkat, mint egyébként szokott, de azért így is zsákmányoltam két Pandora Hearts mangát és egy Ariás kártyacsomagot. – Junchi

3) Üdv az Otaku világban: Magyar AMV Rettenet

A Magyar AMV Rettenet idén a Való Világ szellemében startolt el szombat délután. A program lényege, hogy anime jeleneteket a tréfa, a geg, a vicc és a paródia jegyében egy jó adag kreativitás mellett vágnak össze 15-20 perces terjedelmű szórakoztató műsorrá. A programba bekerülni úgy lehetett, hogy egy előzetes kiírásra bárki küldhetett be saját videót, amit egy zsűri pontozott, majd a pontszámok alapján dőlt el, hogy mit vetítenek le a conon.

Jöjjön egy gyors interjú a MAR -t szerkesztő Luggerianoval:

ÉN: Hogy jött a Való Világ koncepció?

Luggeriano: Mint minden ilyen (kreatív) ötlet, nem előre megtervezetten jön létre, hanem random ötleteléssel, amit a MAR-t készítő belső stáb (jómagam, az átvezetőket készítő Shioru, és a creditsgyáros Wolfi) és egy-két olyan AMV-s kolléga, akinek a véleményére, tanácsára adok, dob be a közösbe, majd véleményez és továbbgondol. Szerencsére idén ez gyorsan megvolt: ősz végén / tél elején jött az ötlet, hogy másszunk rá a valóságshow témára, na meg, ha már úton-útfélen a ValóVilág 6-ot tolták az ember arcába, és a MAR is a 6. részéhez érkezett, akkor pont jól „harmonizálnak” együtt. Ha már a tavalyi 5. részben a magyar „minőségi” tévéműsorokat és a hungaromémeket vettük célba, akkor annak szerves részét képezik a valóságshow-k is, és csak egy gondolati ugrás volt az idei alaptéma.

ÉN: Milyen volt a beküldött videók színvonala?

Luggeriano: Nagyjából a tavalyihoz hasonló mennyiségű pályamű érkezett be, idén 110 videóval zártam húsvét hétfő éjfélkor a listát, az 5. résznél 130 valamennyi videónk volt. A színvonal erősen változó, akár technikai, akár humorosságra értve. Sajnálom, amikor beérkezik egy tök jó, vicces, frappáns video, de lerontja, hogy technikailag igénytelen az egész. Persze, bizonyos típushibákat (TV logo, más beégetett logo) még szerkesztéskor tudok korrigálni némi minőségromlással, de amikor a készítő eleve már rossz minőségű forrásból (Youtube-ről valahogy leszedett, többszörösen átkonvertált, pixelesedő, homályos, mosott) dolgozik, aztán azt is a lehető legalacsonyabb gyári beállításokkal kimentve küldi el, nos…akkor már én sem tudok csodát tenni. Ilyenkor általában mindig szoktam szólni a készítőnek.  A poénosság is eléggé változó volt idén, voltak nagyon időszerű és frappáns témájúak, és volt pár eléggé erőltetett vagy egyenesen WTF? kategóriás…bár ez mindig nagyon szubjektív, hogy ki mit tart annak és mennyire. Szerencsére(?) a stábnak és a zsűriknek is teljesen eltérő az ízlése, ez látszott a pontozáson és a véglegesbe bekerült videók mezőnyén is.

ÉN: Hogyan értékeled az idei (tavaszi) MAR-t? 

Luggeriano: Összességében elégedett vagyok vele, szerintem a körítés (intro-átvezetők-csattanó-credits) tartotta, esetleg lépett is kicsit előre színvonalban, persze dolgoztunk is vele, hogy ilyen legyen. Nyilván a beválogatott videókból nem lehet 100%-ban mindenkinek tetszőt beválogatni, de a nagyszínpadi élő reakciókból (mivel hagyományosan végignézem a közönséggel) és utólag elbeszélgetve emberekkel a Conon, azt a következtetést vontam le, hogy a szerepeltetett MARhaságok kb. 80%-a működött, tehát az idei rész is elérte a célját.  Figyeljétek a MAR Facebook oldalát, mert oda kerül kiírásra minden aktuális új információ (pl. a 6.5-ös őszi minirész is majd, illetve a jövő tavaszi 7-es rész szabályzata is) és segédleteket is találhattok az oldalon, illetve letölthetitek az aktuális és korábbi részeket is.

És egy vélemény is a közönség oldaláról:

Mindig is szerettem volna legalább egyszer megtekinteni egy MAR-t úgy, hogy meglegyen hozzá a megfelelő környezet (értsd: a közönség, illetve a hangtechnika) azok után, hogy már évek óta bele-bele szoktam nézni az aktuális felhozatalba, a mostani MondoCon-on pedig lehetőségem nyílt arra, hogy átessek az idézőjeles tűzkeresztségen, és “élőben” is megnézhessek egy ilyen, egyáltalán nem komolyan vett összeállítást. Ebből a szempontból egészen más élmény volt végignézni. Érződött rajta hogy ízig-vérig magyar, az elmúlt évek tévés, internetes hatásait magán viselő produktum volt, amire szerintem a Való Világos, tipikusan “kereskedelmitévés” keretnél keresve se lehetett volna találni jobbat. Ez azt is jelentette szerintem, hogy volt némely olyan részlet ami túl olcsóra, rossz értelemben profánra sikeredett, de az általános színvonal jó, találó, és nem egyszer ironikus volt annyira, hogy ez ne zavarjon be. Ide értve az összeállítás általános szerkesztettségét is, amelynél mind a VV-s keret hitelessége, mind az egyes közreműködések nagy része a témához megfelelő teljesítményt nyújtott, mégha némely nevezésen látszott hogy a MAR “lazább” jellege egyben lazább követelményeket is jelképezett egyeseknél egy AMV-s nevezéshez képest. Nem tudom hogy a jövőbeni conokon is lesz-e majd MAR, de ha lehetőségem lesz rá, akkor szeretném majd azokat is élőben megtekinteni. – Dodgers

A 6. Magyar AMV Rettenet megtekinthető YouTube-on.

4) Nemzetközi AMV-verseny

AMV-verseny mindig is kétféleképpen tud elsülni nálam: vagy nagyon jól, vagy nagyon nem jól. Idén, a verseny után nem voltam annyira elégedett az eredménnyekkel, mint régen. Pedig előtte az, hogy életemben először zsűriként vehettem részt ezen: hihetetlenül jó élmény volt. Izgultam, hogy jól pontozzak, hogy mindenkinek a munkáját a saját szubjektív mércémmel mérjem – ez nagyon feltöltött. Ám a végső sorrend már nemcsak az én pontjaimon múlott. Ez pedig picit elszomorított. Az ember csak szeretné azt látni az élmezőnyben, akinek végig szorított. De itt két dolog erősödött bennem, az hogy itthon vannak nagyon is kiváló magyar amv vágók, de egyúttal nálunk nem konzisztens az, hogy mi a jó amv. Egyes művek a francia amv szcéna megszokott szintjét hozták, egy francia versenyen biztos dobogósok lettek volna, míg másoknál előrébb való volt a technikai megvalósítás a hangulattal és a történettel szemben és vica versa. Azt tudom, hogy nekem Cendra, Yakumo és Red Poppy videója tetszett a legjobban.

Milyen volt azonban „külsős” szemmel az idei amv-verseny? Egy rutinos amv készítő és korábbi zsűritag a következőképpen mesél erről:

A tavaszi mondocon keretein belül megrendezésre került az ország legnagyobb AMV versenyének újabb fordulója. Szomorúan tapasztaltam, hogy továbbra is mérsékelt az érdeklődés a cosplayes programokhoz képest, melyen a hagyományos szombati időpontról, a kevésbé látogatott vasárnap délutánra való átkerülés tovább rontott. Örömmel nyugtáztam hogy a visszatérő „régi motorosok” mellett sok újonc is kipróbálta magát, de – szemben például a verseny őszi fordulójával – nem éreztem, hogy lett volna igazán átütő, „díjnyertes” munka. Voltak lelkes és ígéretes próbálkozások, amelyek egyelőre technikai kiforratlanságok miatt kiszorultak az élmezőnyből, ahogy voltak nagyon hangulatos művek is. De összességében hiányoltam az igazi ötletességet, a váratlan csavart, az újítást, melyből rendszeresen jut legalább 1-1 a nagy nemzetközi versenyekre. Kiváncsian várom hova tudnak fejlődni a most még újnak tűnő nevek a nyári és őszi versenyekre. – Kvakond, amv vágó/korábbi amv zsűri

Nézzük meg a szervezők oldalát, hogy szerintük milyen volt az idei mezőny?

Az V. Nemzetközi AMV verseny széles körű volt, mindenhonnan érkeztek nevezések a nagyvilágból. Igen színes társaságból választhatta ki a zsűri és a közönség is a kedvenceit. A már veteránnak számító Eclipse Studio nevezése mellett 2 új MEP csapat is megjelent, többek között a közönség díjat elnyert Dark Dream Studio. Tehát a veteránok mellé szép szerével érkeznek az újak, és a már gyakorlott versenyzők némi segítségével szépen fejlődnek is. Azonban a verseny szabályainak betartásával nagyon sok gond volt, és most kifejezetten sok videó (8 darab) akadt fenn a zsűri hálóján apró figyelmetlenségek okán (pl.: TV logó, credits, 18+ tartalom). A verseny első helyezését elért versenyző Boros György (Shadowbody) azért is igen különleges, mivel a tavaly karácsonykor megrendezett versenyünket is ő nyerte meg, ezért igen kíváncsian áll a csapatunk az elkövetkezendő nyári verseny elé. – Horváth Csenge Zsófia (Enma), AMV-verseny főszervező

Összegezve, ha kedvet kaptatok a zenés videók vágásához, he habozzatok, számtalan változatban kipróbálhatjátok magatokat.

Köszönöm szépen mindenkinek, aki interjút adott ehhez a bejegyzéshez! ^-^

Jövőre találkozunk!