Eljött a pillanat. Megnéztem az Akuma no Riddle első részét. Nem kiemelkedő a sztori, olyan, mintha a Mirai Nikki, a Btooom! és a Requiem for the Phantom lebutított változata lenne. A yuri (leszbikus) vonal talán nem lesz annyira merész, bár a manga képeivel szemezgetve egész „ártatlannak″ ígérkezik ez a szál, és inkább az elátkozott szerelmesek drámájának irányába viszik majd el a történetet. Az alapkoncepció egyelőre banálisan egyszerű, bár a bizarr és őrült bérgyilkos adalék jót tett neki, határozottan felfelé kerekítette az epizód értékelését, főleg, hogy az egésznek egy nagy durranást előkészítő hangulata volt és olyan érzéssel ért véget az első rész, hogy a másodiktól kezdődik majd valami. Hát, nagy reményeim nincsenek felé, az animáció is elvétve kiemelkedő, de gyilkos szándékkal teli yuri drámának nem rossz.
12 gyilkos mellett egyetlen ártatlan lélek
Az első epizód szinte lelövi a sztoriban rejlő összes poént. Megismerjük a gyerekkora óta profi gyilkosnak nevelt Azuma Tokakut (Suwa Ayaka), aki pszichopata osztályfőnökétől egy fura túlélő játékba kap kiküldetést. Egy magánközépiskolába küldik, ahol 13 lánnyal kerül egy osztályba, közülük pedig egy valaki a célpont, akit meg kell ölniük. Az izgi az lenne a dologban, ha senki se tudná első pillantásra, hogy ki a gyilkos és ki az áldozat, de a sorozat készítői már az easter eggek kedvelőitől is elvettek minden elméletgyártó lehetőséget erre a kérdésre, mivel az első találkozásokkor süt mindenkiről, hogy ki-kicsoda. Ennyi erővel a lányok homlokára is írhatták volna! A kiszemelt célpont a tök ártatlan, cuki és a „mindenki barátja akarok lenni″ attitűddel bíró Ichinose Haru (Kanemoto Hisako). Természetesen az érzéketlen és vágyaktól mentes Azumát valamiért megfogja Haru-chan kedvessége, a kollégiumban lakótársak is lesznek, így előre elrendeltetett, hogy közöttük fog kibontakozni egy mély, keserédes érzelmi kötelék, ami majd Azuma gyilkos elhatározását ingatja meg alapjaiban. Persze mellettük átfutunk a többi gyilkoson is, van itt idős férfiakat kedvelő domina, Frankestein dizájnnal elcsúfított skizofrén, gonosz mosollyal incselkedő rosszlány, menő call girlre emlékeztető csinibaba, kislánynak tűnő holt leszbi kiscsaj és így tovább. Mindegyik vagy élvezi a gyilkolást, vagy valami jó oka van arra, hogy itt legyen. Hopsz, kifelejtettem, hogy aki megöli Harut, annak teljesítik egy kívánságát! (Megint egy kívánság teljesítős sorozat, ó jaj!)
A fentiekből már lejött egy pár banalitás, de azért maradt még bőven a tarsolyban. Az első pillantásra tudjuk, hogy ki a gyilkos és ki az áldozat szálnál maradva. Ha minden ennyire egyértelmű, már az első részben beindulhatott volna a mészárlás. Talán. Bár dramaturgia szempontjából jó volt ez az előkészítés, főleg, ha a második részben tetőzik minden, és jön a véráradat. Persze, egy Anotherhez hasonló plot csavar ennek ellenére tök jót tett volna neki. Ha mondjuk, a gyilkosok megjátszanák magukat és elrejtenék a valódi szándékaikat, aztán jönne a nagy bumm, hogy jé, ő róla nem gondoltam volna. Nos, ilyen nem lesz. Akkor további 12 részben mit tudnak nekünk még adni? Tragikus múltat, őrültséget, vérfürdőt, érzelmeket – elég kiszámítható végeredmény.
Ennek ellenére még nincs benne olyan dolog, ami miatt e rész után dobnám. Az animáció ugyan nem fogott meg annyira, bár az őrült fejek határozottan jók. Azt bánom, hogy az eredeti manga szépséges grafikáját, ami különösen a borítóképeken jön át, nem adták vissza a nyugis részeknél. Ja, az meg hogy Azuma az ultimate gyilkos, mindenkinél erősebb female assassin – nem meglepő. Haru testét hegek borítják, ő lesz a „megesik a szívünk e kedves báránykán″ karakter, aki azért okozhat meglepetéseket (remélem fog). Plusz elemként bedobtak fekete-fehér dobókockákat, mint motívumokat az anime világába, ami a jó-rossz szimbólumaként kódolhatunk tök egyértelműen.
Az animét a nem túl kiemelkedő Diomedea stúdió viszi, félek, valami nagyon elrontott befejezése lesz, mert az eredeti manga a 2012-es megjelenése óta csak 2 kötettel bír, na ez további 12 részre nagyon nem tűnik jó alapanyagnak. A rendező Kusakawa Keizo (Asura Cryin’, Campione!, Dog Days, Inukami! – nem is néztem tovább a listát, mert ezek a sorozatok sosem fogtak meg), míg a forgatókönyvíró Yoshimura Kiyoko (Beyblade: Metal Fusion, Chrono Crusade, Kaze no Stigma – az ő rezuméja már nem olyan rossz). Annyira nem mozgatott meg a sorozat, kap egy 6/10-et, de azért kíváncsi vagyok mennyire veszi majd magát komolyan.
Screenshots / Pillanatképek
[nggallery id=351]
Adatok
- Cím: Akuma no Riddle / Riddle Story of Devil
- Stúdió: Diomedea
- Műfaj: akció, yuri, dráma
- Rendezte: Kusakawa Keizo
- Forgtókönyv: Yoshimura Kiyoko
- Mangaka (eredeti alkotó): Kōga Yun (szerző), Minakata Sunao (rajz)
- TV-sugárzás: 2014. április 4.
- Linkek: MAL, ANN, Hivatalos honlap, AniDB
