Kokurikozaka kara / From Up on Poppy Hill (mozifilm; 2011)

537359-130802881491516407609_kokurikozaka_kara_nt1

A Ghibli stúdió Miyazaki Hayao közreműködésével újabb animével örvendeztette meg a nagyérdeműt. Ezúttal a szépirodalmi műveket félretéve, egy 1980-as évekbeli shōjo manga került a készítők kezébe, amelyben egy bimbózó tiniszerelem bontakozott ki az 1960-as évek színfalai között. Így született újjá 2011-ben a jazz hangulattal átitatott Kokurikozaka kara, avagy angolul From Up On Poppy Hill-ként is ismert japán képregény, a már jól ismert Ghiblis stílusjegyeket magán hordozó mozifilm formájában. (Megjelent eredetileg a Mondo Magazin 2012-es augusztusi számában.)

Ébredező tiltott érzelmek

A Miyazaki Hayao és a Keiko Niwa által írt, valamint Miyazaki Gorō rendezte anime 1963-ba repíti vissza a nézőt, mégpedig a tokiói Olimpiát megelőző készülődés idejébe. Ekkor Japánban kétféle szemlélet uralkodott, amiket a második világháború elvesztése határozott meg döntően. A társadalom egy része elfelejtve a tradíciókat, a demokrácia és Nyugat bűvöletében szorgalmazta a modernizációt, míg mások a nemzeti összetartás, az emlékezés jegyében kívánták feleleveníteni az ősi értékeket. E később diákmozgalmakkal is teli időszakban (1968-ban a tokiói egyetemen futótűzként terjednek az összecsapásokkal járó megmozdulások) ismerjük meg történetünk főhősnőjét, Matsuzaki Umit (Nagasawa Masami). A fiatal lány évekkel ezelőtt veszítette el az édesapját, édesanyja pedig az Egyesült Államokba utazott. A teljes család után vágyakozó Umi dolgos háziasszonyként látja el ugyan az otthonában adódó teendőket: főz, mos, takarít, gondját viseli a húgának. Napi feladatait azonban egy furcsa rituáléval indítja: minden reggel zászlójelzésekkel küld üzenetet a tengerre, várva, hogy rég eltűnt édesapja hazatérjen.

from-up-on-poppy-hillE zászlójelzéseket látja Umi iskolatársa, Kazama Shun (Okada Junichi) is. A fiú a suliújság szerkesztőjeként éppen egy tiltakozó ellenállást szervez, ami miatt röpiratok, plakátok gyártását és összejövetelek szervezését irányítja. Az iskola igazgatósága ugyanis le akarja bontani a fiúk klubjainak otthont adó, a Latin Quarter néven emlegetett épületet. Az ódon építmény több évtizedes múlttal rendelkezik, diákok nemzedékei koptatták fapadlóit. Shun és társai ezért az épületrészért harcolnak, és e nemes ügybe Umi is belekeveredik akarata ellenére. Mindezt a Shun és Umi között hirtelen fellobbanó vonzalom tetőzi be, azonban a fiatalok kapcsolatát egy váratlanul kipattanó titok zavarja meg. Shun Umi családi fotóalbumában megpillantja a lány édesapját, akinek arcképe kísértetiesen hasonlít a fiú saját apjáéra. Shun eleinte a lány elkerülésével próbál gátat szabni érzelmeinek a vérfertőző románc eshetősége miatt. Az ártatlan csínyekkel és romantikusan egyszerű hétköznapokkal induló történet így változik át egy szomorkás drámává, amelyben a felkorbácsolt érzelmek, a családi rejtélyek, valamint a szülők és gyermekeik között feszülő eltéphetetlen kötelék ábrázolódik.

poppy-hill001-546x365

A Sors kegyetlen játéka

Umi és Shun esete egy klasszikus shōjo toposzt elevenít fel a testvérek között szövődő tiltott szerelemmel. E kedvelt és egyben tabunak számító téma, azonban képes finoman és meghatóan megelevenedni az anime képkockáin. A két fiatal között fellángoló érzelmek lassan, ártatlanul, egy-egy lopott ölelésben, vagy tekintet összekulcsolódásban villannak fel. Ez a bájos gyerekkori, lényegében első szerelem a maga minden egyszerűségében nyújt megindító és egyben aranyos pillanatokat a nézőnek. Az előre nem is sejthető testvéri szál fokozatosan fejti ki tragikus hatását, hiszen a fiatalok pont akkor találják magukat szembe ezzel az akadállyal, amikor még nincsenek tisztában az érzelmeikkel. Egy fellobbanó szikra kapott csupán lángra közöttük, amely éppen teret adott volna egy mindkettejük számára új és ismeretlen érzésnek. Az egymás iránt érzett szerelem felismerésére azonban pont akkor kerül sor, amikor minden kapcsolatuk ellen fordul. Végül pedig e gátló tényező nem hogy gyengíti, de éppen felerősíti ezt a tiltott szerelmet mindkettejükben. Ez egyúttal rátereli a fiatalokat a felnőttek világához való alkalmazkodásra, arra, hogy szembesüljenek a társadalmi konvenciók lemondással teljes elfogadásával.

kokurikogazou2

A fentiekben taglalt elgondolás csupán egyfajta olvasati lehetősége az alkotásnak. A tipikus Ghibli animékkel ellentétben most a természetfeletti erők a tarsolyban maradtak ugyan, de Miyazakiéknak van még egy fontos adaléka: a családi kötelékek. Értelmezhetjük úgy is a filmet, hogy a szerelmi szál csak egy kellék a fájdalmas múlt megismeréséhez, és eszköz egy nagyobb gondolat megfogalmazásához, ami a háborúellenességhez, a halál elfogadásához, a hadiárvák szenvedéseihez vezethet el. A háborúellenesség és a halál elfogadása bármily megrázó eseményekhez is köthetőek, mégis egyfajta tipikus elemként tarthatjuk őket számon a japán animék körében. A hadi árvákra való utalás emellett már adhat plusz benyomásokat is. Umi édesapja ugyanis a koreai háború (1950-1953) idején hajóskapitányként szolgált, amíg utánpótlás-szállítás közben el nem süllyedt a hajója. (A koreai háború az első, legvéresebb fegyveres összecsapása volt az USA és Oroszország között zajló hidegháborúnak. Ez a két ország megszállási övezeteket hozott létre a demokratikus Koreai Köztársaság és a kommunista Koreai Népi Demokratikus Köztársaság területén. Emellett Korea japán megszállás alatt állt 1910-től a második világháború végéig. A két ország csapatainak – USA és Oroszország – elvileg Japán kapitulációja után ki kellett volna vonulnia az országból. Végül a két Korea között kirobbanó háborúba mindkét fél beavatkozott.) Umi és Shun is ekkor vesztették el az édesapjukat, akiről csak egy katonai egyenruhás fotó maradt hátra. A két fiatal végül megkeresi apjuk legjobb barátját a katonaságnál, aki elmeséli nekik Shun születésének igaz történetét.

Mangából animébe
A manga eredetileg 1980-ban jelent meg.
A manga eredetileg 1980-ban jelent meg.

A 2011-ben bemutatott animefilm alapjául szolgáló azonos című mangát Sayama Tetsurō írta, és Takahashi Chizuru rajzolta. (Takahashi Chizuru a nyugati olvasók körében is ismert mangaka lehet. Az 1970-es években alkotói pályára lépett shōjo mangaíró és -rajzoló munkái között szerepel többek között az 1996-os Mama wa Motosōchō, amely egy josei felé hajló történetben mutatja be egy 19 évesen is vagány anya életét.) A Kokuriozaka kara két kötetes képregény változatához képest Miyazakiék kisebb változást is eszközöltek, például az eredeti történet nem 1963-ban játszódik, hanem 1970-ben.

A Ghibli 2010 decemberében jelentette be az anime adaptáció készültét, amellyel szinte egy időben újított kiadást is megért a manga. Ugyan klasszikusnak tekinthető shōjo elemeket ötvöz újra az anime, azért a tipikus Ghibli hangulat az első snittektől kezdve érezteti hatását. Ez köszönhető a karaktertervező, Kondō Katsuya (Gake no Ue no Ponyo) munkájának, valamint a zenei betéteket éneklő, alig 24 éves Teshima Aoinak (Gedo Senki Kashū, Sakamichi no Apollon). A lényegében Miyazaki Gorō által felfedezett énekesnő angyali hangja egyszerre fejezi ki a film főszereplőinek ártatlan szerelmét, valamint a ‘60-as évek Japánjának modern telekommunikációs eszközöktől mentes, egyszerű, de vidám hétköznapjait. A hangzásvilág mellett kiváló minőségben prezentálódik a viszonylag rövid, 91 perces animációs filmben a természeti környezet is. A fekete-fehér képregény alapanyaggal ellentétben tagadhatatlanul az anime érdemeit dicsérik a szikrázó kéken ragyogó felvételek a tengerről, a retrós hangulatot keltő, apró részletességgel kidolgozott korabeli épületek, közlekedési eszközök és korabeli ruhák. A Ghibli megint bebizonyította, hogy milyen megindító egyszerűséggel képes újjáéleszteni egy több évtizedes, a maga műfaján belül is viszonylag egyedi love sztorit.

Pillanatképek / Screenshots [nggallery id=283]
Adatok

Kokuriko-zaka kara / From Up on Poppy Hill (mozifilm, 2011)
Eredeti alkotó: Takahashi Chizuru, Sayama Tetsurō
Rendezte: Miyazaki Gorō
Stúdió: Studio Ghibli
Hossza: 91 perc

(Visited 1 672 times, 1 visits today)