RahXephon (anime-sorozat; 2002; manga; 2001 és anime mozifilm; 2003)

RahXephon: Hangold újra a világot! (TV-sorozat; 2002)

Kereken tíz éve jelent meg a Bones stúdió munkatársainak ötlete nyomán készült RahXephon című anime és manga. A stúdió e kevésbé ismert művében is követi azt a jól bevált receptet, amit az Eureka Seven, vagy a X´amd: Lost memories esetében bevetett: a sci-fi zsánert mesterien ötvözi mecha elemekkel, filozófiával, valamint kulturális utalásokkal, ráadásul a szerelem, a pszichológiai dráma éppoly fontos benne, mint a lélegzetelállító harcok, és a háttérben meghúzódó cselszövések. (Megjelent rövidített verzióban a Mondo Magazin 2012-es augusztusi számában.)

Földönkívüli ária a világvégéről

A Bones kissé retro hangulat mentén készítette el, az animáció terén is klasszikusabb dizájnú RahXephont. Az anime-sorozat, amely 2002-ben, 26 résszel debütált a japán televíziókban, egy évezredek óta ismert maja jóslatra alapozza koncepcióját, amely szerint 2012. december 21-én vége lesz a világnak. Az animében is, 2012-ben egy gyilkos támadás érte bolygónkat, amelynek következtében az egész világ elpusztult, egyedül Tokió maradt sértetlen. Három évvel a katasztrófa után ismerjük meg itt élő főszereplőnket, a 17 éves Kamina Ayatót (Shimono Hiro). A középiskolás fiú békésnek tűnő hétköznapjait alapjaiban rengeti meg egy furcsa háború. A csaták hevében azonban találkozik rég eltűnt szerelmével, Mishima Reikával (Sakamoto Maaya), aki áttetsző látomásként lebeg mindvégig előtte. Ayato lerombolt városrészeken át követi a lány halványuló alakját, ám váratlanul egy csapat öltönyös ejti őt csapdába, majd fegyverrel próbálják elvonszolni. Ebben a pillanatban egy nő tűnik fel a semmiből, megmenti a fiút, majd egy szokatlan ajánlatot tesz neki: „Akarod tudni az igazságot a világról? Akkor gyere velem!” Ayatót a kamaszokra jellemző kétségek, az őt egyedül nevelő, rideg édesanyja iránt érzett harag ösztönzi arra, hogy megmentőjét, Shitow Harukát (Hisakawa Aya) követve egy ismeretlen világot fedezzen fel. Útja során két félelmetes titok is feltárulkozik előtte: képes vezetni egy humanoid gépezetet; édesanyjának pedig ember létére kék a vére. Az igazi fordulat csupán ezek után jön.

Az anime cselekménye nem 2015-ben játszódik, hanem valójában 2027-ben. A 2012-es katasztrófa során nem pusztult el az emberiség, hanem földönkívüli lények (a MU-k) megszállták Tokiót, majd egy gömbszerű, a Jupiter bolygót idéző képződménybe zárták el magukat, és egy alternatív dimenziót hoztak létre a Japán fővárosában rekedt embereknek. Itt az idő folyása lelassult, a városlakók emlékezetét pedig manipulálták. A MU-k olyan élősködő szervezetek, akik képesek megszállni az emberek testét, így azok vére kékké válik. Ezek az emberek lesznek a Mulianok, akik agyagból készült Dolemeket (mecha méretekkel bíró, éneklő fegyvereket) irányítanak, és amikkel támadásokat intéznek az emberiség ellen. Nemzetközi együttműködés révén létrejött egy MU-ellenes katonai szervezet, a Terra, ahol Shitow Haruka hírszerzési ügynökként szolgál. A 29 éves nő azt a feladatot kapja, hogy Tokióból hozza ki Ayatót, aki egyedül képes vezetni egy olyan mechát, név szerint RahXephont, amellyel sikeresen felvehetik a harcot az emberek e természetfeletti erőkkel.

A fiú, aki gyermekből férfivá érik

Ayato komor története az anime-sorozat előtt egy ecchisebb hangvételű, inkább vígjátékra fókuszáló, 3 kötetes mangában fogalmazódott meg először 2001-ben, erős hárem elemekkel kiegészülve. (A hárem mellett másik eltérés, hogy a karakter dizájn is teljesen más, mint amit az animékben megszokhattunk. Nekem személy szerint, a manga változat nem tetszett annyira, inkább a TV-sorozat a kedvencem.) Az anime-sorozat alternatív, romantikusabb összefoglalása pedig a 2003-as RahXephon: Pluralitas Concentio című 2 órás mozifilm, ami plusz jelenetekkel gazdagítva meséli újra főszereplőnk tragikus sorsát. (A film önmagában nem ad teljes képet, így érdemes a sorozat után megtekinteni. Érdekessége, hogy a látványos grafikai átdolgozáson túl, más befejezést kap a történet, mint a szériában. A film egyik gyenge pontja, hogy az akció minimális benne, inkább a szerelmi oldal kerül kidomborításra, így aki ezt hiányolta a sorozatból, az most ebben a formában bepótolhatja.) Mindegyik változatban a gazdag mezoamerikai és prekolumbián motívumok mellett megjelenő főbb témák: a szülő-gyermek kapcsolat, az igazság-hazugság kérdése és egy idegen kultúra romboló erejű manipulációja. Ezek között kénytelen manőverezni Ayato, aki folyamatos megfelelési és otthonkeresési kényszertől vezérelve próbál megfelelni a környezetében élőknek, miközben menekül a múltja elől. A fiú, ha olyannal találkozik, ami rettegést és borzalmat kelt benne, akkor a jelenségnek hátat fordítva keresi a biztonságot nyújtó feledést. A Terra szervezet katonájaként is rájön, hogy fontosnak hitt képességein túl, csak kísérleti patkányként tekintenek rá, így itt sem lel menedékre.

Ayato előtt a felnőtté válás rögös útja ráadásul vérrel pettyezett, hiszen igen extrém, háborús körülmények között kell megtanulnia azt, hogy hogyan óvjon másokat, azt, hogy hibáiért senki se vállalja helyette a felelősséget. Szembe kell néznie a kegyetlen valósággal akkor, amikor tévedésből végez legjobb barátjával, vagy akkor, amikor kétségbeesetten keres egy másik embert (legtöbbször lányt), akibe bizonytalan érzelmekkel kapaszkodva hiteti el önmagával, hogy ezért a személyért harcol, hogy nagylelkűen Őérte áldoz fel mindent. Miközben eltéved a szív útjain, nem veszi észre azt a mindent legyőző szerelmet, ami végig ott van az orra előtt. Életét végül négy nő határozza meg: a titokzatos Reika, aki RahXephon belsejében tűnik fel újra és újra, az Ayatót megmentő Haruka, a fiú édesanyja, és egy Ayatóhoz hasonló lány, Quon (Kuwashima Hōko), aki képes megjövendölni a közeljövőt. A filozofálgatós, sejtelmes párbeszédek mentén kibontakozó történet pár ponton hasonlóságot mutat Anno Hideaki Neon Genesis Evangelionjával, ami a fentiek mellett egy-egy szokatlan jelenetben is elcsíphető. Ilyen az, amikor Ayato szembesül hibáival, félelmeivel, és lényegében önmagával beszélget, vagy, amikor a főszereplő egy olyan hallucinációt lát, amely egyszerre idillikus, de egyszerre rémisztően félelmetes, mint egy rémálom.

Muzikalitás multikulturális közegben

A RahXephon legfontosabb eleme a zene, ami több szinten is megjelenik. A Dolem elnevezés eleve a C-dúr skála első három jegyére utal (dó- ré- mi), valamint a latin dolēre kifejezésre, aminek jelentései: fájni, szenvedni (igék), siralom és bánat (főnevek) – ezek tökéletesen jellemzik a dolemeket vezető mulianokat, mivel e szavakkal írható le emberi énjük elvesztésének folyamata. Emellett a dolemek és RahXephon is áriák kíséretében intéz támadásokat, valamint a különféle dallamok fontos üzenetközvetítő erővel bírnak. Az európai klasszikus zenén belül, hallhatunk így opera részleteket az animékben az Igor hercegből (Prince Igor), ami egy harcos herceg (mint Ayato) kálváriájáról szól. Háttérzeneként a Cowboy Bebopot idéző, jazz stílusú muzsikák is felcsendülnek, amik az anime zeneszerzőjének, Hashimoto Ichikónak az érdemeit dicsérik. A sorozat felemelő, egyben Ayato önvallomását is jelentő opening dalát Sakamoto Maaya énekli (Quon szinkronhangja is ő egyben), amelyet mellesleg Kanno Yōko szerzett. A cselekményben a zenével párhuzamosan, több szimbólum is feltűnik, amelyek nemcsak a japán mitológiából, művészetből építkeznek. Így szerepelhet benne Leonardo da Vinci Szűz és a gyermek Szent Annával című festménye is, amely Ayato kiválasztott, megváltó létét erősíti. A klasszikus, valamint szürrealista irányzatok képviselőinek imitálása mellett végül az irodalom jut kulcsfontosságú szerephez. A The Dandelion Girl című novella Robert F. Youngtól (1915-1986) inspirálta a történet kreálóját és rendezőjét, Izubuchi Yutakát Haruka és Ayato kapcsolatának formálása során. Az irodalmi Nobel-díjas alkotók közül Gabriel García Márquez Száz év magány (1967) című műve is feltűnik a sorozatban, ami a főszereplő kirekesztettségét, otthontalanságát hangsúlyozza. A mozifilmben pedig Lewis Caroll Alice Tükörországbanja, míg a mangában L. Frank Baumtól a Kalandok Óz Birodalmában kerül a középpontba. E művek állíthatóak párhuzamba Ayato utazásaival ismeretlen világokban, amelyek nem mentesek az őrülettől és a tudatalatti elfojtásoktól. Végezetül a grafikában olyan motívumok tűnnek fel, amik a buddhizmus, a keresztény vallás, a közép-amerikai ősi civilizációk jellemzői. A RahXephon ezzel a komplex szimbólumrendszerével, lebilincselő és szövevényes történetével ragadhatja magával a nézőt. A ki nem mondott titkok, az elrejtett utalások pedig ügyesen csigázzák a szemlélő kíváncsiságát mindvégig, hiszen sok minden a Mi aktív értelmezésünkre van bízva. A RahXephon egy olyan kevésbé ismert alkotás, amely képes újragondolásra késztetni, arra, hogy a sorozat 26. része, vagy a mozifilm után még ott ülj a képernyő előtt órákig, és magadban merengj a látottakon. Az anime változatok sora pedig nem ért véget egy sorozattal és egy mozifilmmel, hanem még ráadásként két special és egy OVA epizód is biztosít újabb kiegészítéseket e történet talányainak megfejtéséhez.

Pillanatképek a TV-sorozatból [nggallery id=281]

Pillanatképek a mozifilmből [nggallery id=282]

Anime adatok 

• Japán cím: ラーゼフォン
• Angol cím: RahXephon
• Forgatókönyv: Izubuchi Yutaka (és sokan mások a Bonestól)
• Rendezte: Izubuchi Yutaka
• Eredeti történet: Izubuchi Yutaka (Bones)
• Karakterdizájn: Yamada Akihiro (animációs karakter dizájn: Kanno Hiroki)
• Zene: Hashimoto Ichiko, Kanno Yōko
• Megjelenés: 2002 (a manga 2001-ben indult)
• Típus: tv-sorozat
• Terjedelem: 26 epizód + 2 special + 1 OVA + 1 mozifilm (+ 3 kötetes manga)
• Műfaj: mecha, akció, pszichológiai, dráma, romantikus
• Stúdió: Bones
• Hivatkozások: ANN (eng); AniDB.net (eng);  MyAnimelist (eng); Baka-Updates Manga (eng); Wikipedia (eng); Anime Addicts (hun); AoiAnime (hun)