Henning Mankell: A pekingi férfi (könyv; 2011)
Henning Mankell (1948- ) az utóbbi évek egyik legfelkapottabb kirmi írója, magyarul eddig öt regénye jelent meg a szórakoztató irodalom mezsgyéjén (itt a lista). A svéd születésű író munkásságával először egy ázsiai vonatkozású mű kapcsán ismerkedtem meg. A pekingi férfi című könyvének története több szempontból lehet érdekes, de talán az a legcsábítóbb benne, hogy a cselekménye a pekingi olimpia (2008) előtti években, 2006-ban játszódik, és aktuális korképet fest nemcsak Kínáról, az ottani politikai berendezkedésről, hanem Svédországról, sőt, még Afrikáról is.
Bosszúhadjárat a múltból
Egy januári fagyos napon kegyetlen brutalitással végeznek egy isten háta mögötti svéd falu lakóival. A hudiksvalli mészárlásként elhíresült eset miatt egész Svédország lázban ég, hiszen több mint 10 család, idős házaspárok lettek a gyilkos csapásainak áldozatai. A rendőrség tanácstalanul tapogatózik a sötétben: indíték, gyilkos fegyver és gyanúsított hiányában nem tudnak semmilyen lépést tenni az ügy megoldása érdekében. Mindeközben egy svéd bírónő, Birgitta Roslin véletlenül felfedezi, hogy laza rokoni kapcsolattal kötődik az egyik elhunyt családhoz, kik édesanyjának nevelőszülei voltak. A nő úgy dönt, hogy ellátogat a bűntett helyszínére, majd az események és váratlan felfedezései arra sarkallják, hogy magánnyomozásba kezdvén derítsen fényt az eset hátterére. Brigitta végül eljut egy titokzatos kínai férfihoz, aki furcsamód tűnt fel, majd el a faluban a gyilkosság éjszakáján, valamint rábukkan egy naplóra, amelynek írója egészen 1863-ba repíti vissza Nevadába. E történettel párhuzamosan megismerünk egy szerencsétlen kínai családot, akik az 1800-as évek végén az embercsempészet és a rabszolga-kereskedelem áldozataiként Amerika földjére kerülnek, ahol embertelen körülmények között dolgoztatják őket a vasútvonalak építésénél. A Kínából messze földre került három testvér közül végül egy tér vissza élve ősei hazájába, miközben a szívében bosszú és düh tombol az életét megkeserítő kínaiak, amerikaiak és egy svéd munkavezető miatt.
A regény legjobb oldala az érzékletes és szemléletesen részletes leírások sokasága. A hosszú terjedelem, valamint az eleinte szerteágazó szálak lassan fonódnak egybe a cselekmény során, és egy igen izgalmas, talányokkal teli történet születik végül. A bírónő alakja mellett több másik karakter bőrébe is lehetőségünk lesz belebújni, így magától a gyilkostól kezdve egy karizmatikus kínai nőig is eljuthatunk. A történelmi, társadalmi, valamint politikai háttér tényekre alapozva van kidolgozva, és nemcsak a kínai kommunizmus, Mao és követőinek tevékenysége kerül több szempontból megvilágítás alá, hanem Svédország jogrendszere, valamint vörös identitású mozgalmainak történelme is felvillan a regény lapjain. Mindemellett zseniálisan egyensúlyoz az író a pártatlanság vonalán. Ugyanazt a dolgot bemutatja egy hithű kommunista, egy pártellenes kínai és egy demokratikus (nyugati) ország szülöttjének szemén keresztül, az által, hogy megosztja velünk véleményüket, élményeiket. Éppen e miatt mindenkinél találhatunk olyan megnyilvánulásokat, amikkel egyetértünk, vagy éppen nem. Ez az ambivalens helyzet azonban nem zökkent ki a regény élvezetéből, mivel így kapunk tökéletes magyarázatokat arra, hogy milyen indítékok húzódnak meg a szereplők cselekedeteinek hátterében. Egyébként maga a bűntény elkövetőjének személyére hamar fény derül, ami azt a látszatot kelti, hogy a regény igen korán ellövi a legerősebb aduászát, de igazából nem ez történik. Mankell mesterien tudja szőni a szálakat, a fordulatokat, miközben a kezdet és a végkimenetel közötti minden állomást bemutat. Érthetőbben: izgalmasan építi fel a gyilkos és a tettének felfedezése között megtett lépéseket. Mi olvasók tudjuk ki a tettes, és hiába akarnánk a regény szereplőit, a rendőrséget felrázni, hogy rossz irányba haladnak, nem szólhatunk bele. Helyette veszélyekkel teli kalandokon jut el elsősorban főhősnőnk, Birgitta, a gyilkos kilétéhez, miközben végig fokozódik az izgalom, mivel nem lehet tudni, hogy a gyilkos mikor jön rá arra, hogy a nyomában járnak. A másik erőssége a regénynek, hogy a jól felépített, múlttal is bíró karakterein keresztül hitelesen vázolja fel a nemzetek közötti viszonyokat, érdekkapcsolatokat, vonatkozzon az Amerika-Kína, Kína-Afrika közötti „évődésre”. Mindemellett kapunk akciót is, a bizalmatlanság ördögi köre is befigyel, ráadásként a dráma, és hétköznapibb problémák sem maradnak ki a regényből. Így kaphatunk olyan pillanatokat, amiket egy nyugdíj felé közeledő nő élhet át, miközben egy megromlott házasságban szenved férjével. A pekingi férfi című alkotásban nemcsak egy érthetetlen, feszültségektől terhes Kínát, és izgalmas kínai szereplőket kapunk, hanem belepillanthatunk a svéd mindennapokba is, azok minden problémájával és békéjével egyetemben.
Adatok
- Cím: A pekingi férfi (eredeti cím: Kinesen)
- Terjedelem: 522 oldal
- Kiadó: M-ÉRTÉK kiadó Kft., Budapest
- Megjelenés éve: 2011 (svéd megjelenés: 2008)
- Fordította: Farkas Tünde
- Linkek: Libri.hu, Wikipedia
