Libba Bray: Rettentő gyönyörűség 1. kötet (ifjúsági regény; 2010)
Nem egy erotikus ponyvaregény, de nem is egy szerelmes lányregény Libba Bray Gemma Doyle kalandjait bemutató sorozata, amelynek első kötetével ismerkedtem meg a héten. Mindennapos irodai munkám után olvasgattam e misztikus, feminista Harry Potteres leánynaplót, amely egyszerre nevettetett meg, majd hatott meg a legváratlanabb pillanatokban. A könyvben több kultúra vallási és mitológiai elemeit remixeli az írónő. Van itt görög istennő, indiai és egyiptomi védőamulettek, no meg ébredező boszorkányok, kik varázserejüket fitogtatják a holtak birodalmának árnyékában. Ez a Rettentő gyönyörűség, amely egyszerre misztikus, egyszerre fejlődéstörténet, és egyszerre szól egy olyan hatalomról, amely nemcsak gyönyörűséget, hanem rettenetes dolgokat is képes a 19. századi Angliára szabadítani.
A Rejtélyes, az Okos, a Bűbájos és a Szépség
A könyvével sikerre törő amerikai írónő Libba Bray egy kacifántos történettel megáldott, fiatal felnőtteket elbűvölő regény sorozattal lépett ki a nagyvilágra, amelynek első kötete a Rettentő gyönyörűség (folytatásai: Lázadó Angyalok – 2. kötet, Az az édes távoli harang – 3. kötet). A regény főhősnője, az éppen 16 évessé váló leányzó Emma Doyle (úgy látszik a 16 nemcsak a japán populáris kultúrában sorsfordító pillanat), akinek édesanyját a szeme láttára öli meg egy rettenetes lény Indiában. A lány mindennek egy furcsa látomáson keresztül lesz szem és fültanúja. Ám az igazi küzdelem e makacs, önfejű lány számára csak ezután veszi kezdetét. Az eset után édesapjával visszautaznak szülőföldjükre, Angliába, ahol egy leány internátusba, a Spence Akadémiába dugják be a morbid humorú, egyébként szomorú lelkű hősnőt. Emma ugyanis önmagát okolja édesanyja haláláért, és ez a bűntudat még Angliában sem hagyja nyugodni. Ám a sok dúsgazdag leány gyermek között kirí idősebb korával, és furca viselkedésével, ezért az iskola másik kitaszított diákjával kerül egy burokba: a félénk, árva ösztöndíjas lánnyal, Ann-nel. A gátlásos leányzó nem éppen egy kitartó szövetségesnek bizonyul Emma számára, ráadásul az intézet két legnépszerűbb lányát is sikerül ellenségévé tennie: a hataloméhes Felicityt, valamint a gyönyörű Pippát. De a dolgok nem olyan egyszerűek, mint ahogy azt elsőre gondolnánk.
Emmát nemcsak édesanyja furcsa halála, de természetfeletti lények is kísértik, egy indiai fiúról, Kartikról nem is beszélve, aki mint megfigyelő figyelmezteti, hogy soha ne merje újra használni az általa birtokolt titkos erőt. Ugyanis Emma szunnyadó varázsereje életre kell, és furcsa látomásokba, egy őt üldöző gonosz lény, Kirké karmai közé sodorja. Egy irányíthatatlan és számára új erő kezd kibontakozni a kezei között az iskolai élet hétköznapjai során, aminek egyre inkább az ura próbál lenni a figyelmeztetések ellenére is. Felvágott nyelvének és ravaszságának köszönhetően pedig barátokra is szert tesz csodálatos erejének felfedezése mellett. Boszorkányos ügyességgel feltárul előtte egy fehér ajtó, amelyen keresztül a Birodalomba lép át, egy mesebeli világba, ahol minden az ő akarata szerint alakul. A mesés birodalomban őrzött rúnák még nagyobb hatalmat adhatnának neki, amelyet a való világban is képes lenne használni, mint a pillangóvá varázsolt virágok, egy rosszakaró elnémítása, vagy a láthatatlanná válás képessége. E mellé megtalálja édesanyja naplóját, akiről kiderül, hogy egy titokzatos Rend tagja volt. Emma varázsereje mellett, azonban újdonsült barátnőinek tini gondjai, vágyai is előkerülnek:
A visszahúzódó Ann, akit eddig mindig bántottak csúnyasága és szegény, árva származása miatt, de gyönyörű énekhanggal van megáldva. Álma, hogy felfigyeljenek rá. Az ősellenségből legjobb baráttá vált Felicity, aki vagány, igazi kacér hódító, de akit édesapja egyszer sem látogatott meg, édesanyja pedig egy francia festő szeretője. A lány magányosan vágyik az igazi szülői szeretet után. A gyönyörű Pippa, akit édesapja játékszenvedélye miatt hozzá akarnak kényszeríteni egy 50 éves bankárhoz, hogy a család adósságait rendezni tudják. A lány azonban egy megrögzött szentimentális, romantikus lélek, aki csak az igaz szerelemre vár. Míg négyük álmaiért, vágyaiért harcolnak, a sötét erők is céltáblául szemelik ki őket, és csak Emmán múlik, hogy sikerül-e megmentenie élete első, igaz barátnőit.
Izgalom, móka, kacagás és dráma a köbön
Jellemfejlődés szempontjából erős a regény, mind a négy karakter régi énjét elhagyva valaki újjá, jobbá válik. Ehhez azonban téves döntések, apróbb bűnök, egymás megsértése is hozzátársul, a halál elfogadásával és a megbocsátás képességének elsajátításával együtt. A lányok kalandjai egyre izgalmasabbak lesznek, lassan derülnek ki a titkok, Emma édesanyjának múltbéli története. Vannak itt szellemek, médiumok, rémek, varázsigék, ebből a szempontból eléggé „Harry Potter csak lányoknak” címszóval tudnám jellemezni. Nagyon tetszett az írónő stílusa, a könyv leírásokban is gazdag, ugyanakkor vicces szócsatáktól, gyermeki csínytevésektől se mentes, egy-két szerelmi szálról nem is beszélve. A fiatal lányok érzései, mint bűntudat, féltékenység, irigység formálódó jellemeket vázolnak fel, akik ha hibáznak: (és itt tudnám összefoglalni a regény üzenetét) mindig van egy újabb lehetőségük azt jobbá tenni, vagy ha már túl késő, akkor együtt kell tudni élni minden vétkükkel, és a jövőben arra törekedni hogy jobb emberek legyenek.
Emellett érdekes szál a szegények és a gazdagok közötti szakadék szemléltetése, a bigott angol társadalom nőkkel szembeni elvárásai, ami az önállótlanságra, gyönyörű háztartásvezetőre és gyerekszülő szerepre korlátozza az ifjú hölgyek jövőbeli életét. Persze az 1800-as évekhez hűen, nem maradhatnak el az abroncsos szoknyák, díszes szalagokkal körített göndör hajtincsek, a derekat még vékonyabbá szorító fűzők fojtogatása. Ebben a korban négy lány szemérmetlenül próbál szembe szállni a rájuk váró társadalmi kötelezettségekkel (Felicity viccesen megjegyezte, hogy ő a világ összes férfijával le akar feküdni, és női Casanovaként irányítani őket), szabadok és boldogok akarnak lenni szürke világukban, ahol álmokat, vágyakat kergetnek, másnak képzelik magukat, mint amik, és az erre való ráébredés keservesen töri ketté gondtalan gyermekkoruk idilli korszakát. Varázslatos, bűbájos, letehetetlen olvasmány.
A regény eredetileg 2003-ban jelent meg angolul, magyarul 2010-ben adta ki a szegedi Könyvmolyképző Kiadó (legalábbis az én példányomat).
Link: Wikipedia – Libba Bray (eng); Libba Bray konyvei (libri.hu); Könymolyképző Kiadó Szeged (hun)
