Hiroya Oku: Gantz (manga; 2000 + TV-sorozat; 2004 + live-action trailer)
Vérfürdők, és hátborzongató pszichológiai dráma, sok-sok groteszk szörny palántával és csipetnyi szerelemmel. Ez a Gantz manga és anime, mely nem kíméli Japánt újabb katasztrófáktól, és a vámpíroktól kezdve a földönkívülikig itt minden megtalálható ami a fanservicre vágyó olvasókat csalogathatja.
Fekete gömb világ vége módra
Végre volt időm bepótolni rég elveszett, 2008-ban megírt Gantzos manga/anime ismertetőmet. A napokban sikerült leülnöm a manga elé, és az eddig megjelent 29 kötetéből 22-őt be is daráltam. A Gantz tipikusan olyan manga, melyet az olvasó egyszerűen nem tud letenni, és mivel az akció jeleneteket viszonylag kevés szöveg szakítja meg, így elég gyorsan lehet száguldozni az izgalmaktól, és trutyitól csöpögő lapokon át. De a vérengzésen túl van itt karakter fejlődés, világ megmentés és még szerelem is, így minden adott egy jó kis hősi eposz születéséhez (lásd Berserk). Na de, mi a manó is ez a Gantz?
Hiroya Oku 2000-ben kezdte megjelentetni máig is futó szériáját, még hozzá a Shueisha kiadó Weekly Young Jump című magazinjában. A seinen manga igazi célközönsége a 18 év feletti férfi népesség, mert szexben és nyílt brutalitásban bővelkedik, így nem árt vigyázni ki veszi a kezébe, bár részemről még a női olvasók is találhatnak benne x-faktor adalékot a velejéig dögös hím egyedek személyében. Már eleve a manga és anime sorozat első számú főhőse az első látásra kicsit lányos kinézetű Kei Kurono, aki unottan szemléli a világot, és mindenkit utálva próbálja túl élni azt a kínt, ami a felnőtté válással jár.A középiskolás srác azonban nem várt módon találkozik a végzettel. Mikor a metró állomáson egy részeg alak zuhan a sínek közé, a balga tömegből senki sem siet a segítségére. Egyetlen hősi posztra pályázó fiú ugrik utána, ő pedig Katou Masaru. A nagy melák, tipikusan rossz fiú tekintető mentő angyal, azonban Kurono gyerekkori barátja, és segítségért rögtön izzadó főhősünkre tekint, aki így kénytelen lemászni társához. Ám a közelgő metró mindkettejüket miszlikbe aprítja.
Elindul egy véres játék
A furcsa kezdés után azonban csak most jön az igazi fekete leves. A két „jó barát” egy bútorozatlan szobában tér magához, ahol több döbbent tekintettel találkoznak. Van a politikustól kezdve, a yakuzákon át még középiskolai tanár is itt. A szobából nem lehet kijutni, ráadásul egy furcsa fekete gömb is megjelenik középen. Még mielőtt kezdetét venné Gantz igazi játéka, beérkezik az utolsó résztvevő is, egy éppen öngyilkosságot elkövetett meztelen lány személyében. Az alapjáraton is kanos Kurono karjaiban köt ki a leányzó, név szerint Kei Kishimoto, aki éppen nem kívánt inzultusoknak lesz áldozata ezek után, de Katou ismét megcsillogtatja parás igazságérzetét, és a lány megmentője lesz. Ám egy véres játék indul ettől a pillanattól kezdve. A szobában eddig némaként hallgató fekete gömb hirtelen dalolni kezd, és furcsábbnál furcsább küldetésekre küldi ki a korábban még hullajelölt csapat tagjait. Először csak egy fokhagymára gerjedő földönkívülit kell elkapniuk, vagy megölniük, saját életükért cserébe, de a könnyűnek látszó feladat bizony véres mészárlásba fordul. A bevetéseket ha túlélik a fiatalok, akkor a gömbtől, amit mindenki csak Gantznak hív, pontokat kapnak teljesítményük alapján. Ám semmi sem garantálja, hogy a Gantztól kapott modern technológiát is meghaladó fegyverekkel, ruházattal kijutnak a szörnyek begyűjtési akciójából. Ráadásul a fekete gömb tesz egy becsapós ajánlatot. Aki száz pontot elér, annak ad három választási lehetőséget:
- Kérheti az illető, hogy töröljék az összes emlékét, és akkor megszabadul a játékból.
- Kérhet egy speciális fegyvert, mely az alap felszerelésnél sokkal hatásosabb.
- Kérheti, hogy Gantz hulla listájáról egy embert támasszanak fel.
A kérdés csak az, ki tud életben maradni addig, hogy mind a 100 pont összegyűljön? A mangaka személyes főhőse maga Kurono, aki látszólag gyáva és gyenge, de ha szorult helyzetbe kerül, akkor bizony igazi hőssé válik. Kellemetlen személyisége sokat fejlődik a manga/anime során is, és a mangaka rajta kívül mindenkit megöl a sorozatban. Igaz, hogy a fiú kezdeti rideg személyisége magába olvassza a mai fiatalság minden devianciáját, a nemtörődöm családi neveléstől kezdve az iskolai kiközösítésekig. De a manga viszonylag lassú kibontakozású, de zseniális fordulatokkal tűzdelt cselekményében ő vele tudunk a leginkább azonosulni, és a végén már azt kívánjuk mi is, hogy Kurono ne haljon meg soha! Ő mellette persze a többi karaktert is megismerjük, mivel az anime adaptáció, a 2×13 részes tv-sorozat csak a manga első 8 kötetét dolgozza fel, ott pont Kurono-Katou-Kishimoto hármasán van a hangsúly (nem árulok el sokat azzal, hogy bizony közöttük szerelmi háromszög feszül).
Tocsogós vizualitás
A manga látványvilága rengeteget fejlődött a 20 kötet alatt. Kurono kezdeti lányos megjelenése egyre férfiasabb lesz, a harci jelenetek is egyre részletesebbek. Anatómiai hibák minimálisak, bár a természetellenesen nagy kebel méretek néha zavaróak lehetnek. Az akció jelenetek egymásba olvadnak szinte, így minimális idő jut pihenésre, de azért a hétköznapi világba is elkalandozhatunk, főleg, hogy Gantz már oda is kezd beszivárogni. A mangaka nagyon sok számítógépes grafikát használt fel képregénye megalkotásához, pl.: 3D-modellezéssel készíti a háttereket és figurákat, ezért is lelhetik örömüket még az orvostan hallgatók is a jelenetekben, hiszen az emberi test nem éppen ideális szépségű belsőségeiből is akad pár szaftos jelenet.
Érdekesség, hogy a mangaka már középiskolás korában kigondolta leszámolós sztoriját, melyet egy japán televíziós sorozat, a Hissatsu ihletett. Alapötletét, hogy a játékosok haláluk után „új lehetőséget” kapnak, és egy másik szinten kell harcolniuk, ami kezdetben az ártatlan emberek számára láthatatlan, azt az amerikai sci-fi író, Robert Sheckly egyik regénye, a „Time Murderer” inspirálta. Az amerikai író többek között a Babylon 5, és pár Star Trek regényt is írt, így ő volt szinte az amerikai sci-fi irodalom egyik atyja. A Gantz azonban több egy egyszerű sci-finél, és gyilkolós játéknál. A látszólag öldökléssel teli mangából igazi hősi eposz lesz, mely pszichológiai kalauzként is szolgálhat egy abszurd helyzetben való helytállás, vagy bukás módjaihoz, lebilincselő cselekményével pedig magához láncol fiút, lányt, öreget és fiatalt. Erkölcsi mondanivalója is van, bár persze a sok akció ezt elnyomja, de valahonnan a háttérből felsejlik, elsősorban Kurono jellemén át, hogy bizony az emberi életnél nincs fontosabb.
Utolsó érdekesség még, hogy Hiroya Oku mangájának alapötlete már felmerült egy korábbi rövid történetében, a Zero One-ban, csak itt keserédes befejezéssel le is zárta sztoriját a mangaka.
Manga borítók / Képek [nggallery id=95]
Az anime – Miért is jó?
Egy jó manga anime adaptációja általában ott bukik el, hogy vagy teljesen más lesz a sztorija, mert egy tv-sorozat általában behatárolt keretekkel dolgozik, vagy túlságosan ragaszkodnak a párhuzamosan futó eredeti képregényhez, és így vonják, húzzák a történetet. A Gantz esetében ilyenekről nem beszélhetünk, igaz, hogy csak a manga első 8 kötetét adaptálja hűen animációs filmre, de a 2×13 részesre gyártott sorozat végén kapunk egy alternatív befejezést.
Magam is a tv-sorozattal ismerkedtem meg először, és a legnagyobb erénye, hogy szinte hűen követi a Katou-Kurono-Kishimoto hármasának kálváriáját a csöpögős elvérzésig, de ez csupán a manga kezdete. Az igazi kemény dolgok pont az anime végén veszik kezdetét a képregényben.
Hiroya Oku bizarr hangulatát, és brutális stílusát jól vissza tudják adni az animében, a zenei aláfestések kicsit szegényesek, de a hangulathoz passzolnak. Az opening például jó kis rap és modern dalocska egyveleg, ami adja a Gantz pörgős, ütemes világát. Az animációba ugyan az epizódokból összevágott jeleneteket tettek be, de ez annyira nem is baj. Az op zene a „Super Shooter” című szám Rip Slyme előadásában. Az ending már a drámai vonalra helyezi a hangsúlyt, és itt már láthatunk külön animációt, ugyan minimális effektekkel (ending: „Last Kiss” a Bonnie Pinktől).
Az animáció? Hát, a manga látványvilága sokkal sokkolóbb, animében nem mindig sikerült színvonalasra a látványvilág, pedig a Gonzo stúdió gyártotta (Hellsing, Count of Monte Cristophe). Ha már az alkotóknál tartunk, akkor nézzük meg kik is működtek közre az anime megszületésénél. A forgatókönyvet Masashi Sogo (Bleach (TV); Yukikaze (TV); Samurai X: Trust & Betrayal (OVA); Rurouni Kenshin (TV)) és Togawa Seishi írták közösen. A rendezői székben Ichigo Itano (Angel Cop (OVA); Blassreiter (TV); Battle Royal Highschool (OVA); Spirit Warrior (OVA)) foglal helyet, míg a karakter dizájnt Naoyuki Onda (Armitage III; King of thorn; Sol Bianca) készíti. Az anime kellemes felvezetője a manga sorozatnak, és érdemes megnézni, bár tény, hogy a képreény folytatása sokkal fordulatosabb. Hasonló animék: Claymore, Berserk.
Screenshottok / Pillanatképek [nggallery id=94]
Hab a véres tortán
Öröm mámor és boldogság, hogy jön a manga live-action adaptációja is! 2011 januárjában lesz az első film bemutatója, míg a második film 2011 őszén-telén fog debütálni. A DVD megjelenésről még nincs infó, úgyhogy ülhetünk addig tülkön itt Európa szívében, hogy az ígéretes trailer alapján lesz-e olyan jó a film, mint mondjuk a Battle Royal filmes adaptációja volt. Az már biztosnak tűnik, hogy inkább a mangára fog építeni az élőszereplős feldolgozás, így az animében szerephez sem jutott fontosabb karakterek is feltűnnek majd, pl.: Izumi és a gyilkos „vámpír” banda.
A szereposztásról egyenlőre annyit tudni, hogy Kuronót Kazunari Ninomiya alakítja (énekes és színész a srác), míg Kenichi Matsuyama lesz Katou (a színészt már a Death Note filmek L-jeként ismerhetjük), Natsuna Watanabe pedig a szexi Kei Kishimoto lesz. További infók és a Gantz live-action előzetese:
♥ Manga adatok |
♥ Anime adatok |
|
|
