In Memoriam Satoshi Kon I./a – Perfect Blue live-action (film; 2002)
Egy anime mestermű filmben
Bágyadt lebegés a szeretlek, nem szeretlek dilemma közepette, míg a féltékenység gyilkol, valaki magányos lesz, valaki pedig boldog.
Perfect Blue. Csak erre az egy címre, valószínűleg többen kapják fel a fejüket, és lelkes bólogatások között emlegetik: „Ez igen. Ez az az anime, amit mindenkinek látnia kell legalább egyszer.” A hazánkban is megjelent egész estés anime mozi, a zseniális Satoshi Kon egyik mesterműve, mely 1998-ban tört pszichénk borzongatására. A népszerűség kellemes, vagy éppen kellemetlen velejárója, hogy a filmrendezők kapva kapnak a sikeres animációs filmek megfilmesítésének jogaiért. Így e kiváló animéből is élőszereplős filmet készítettek, mely előtt 2 lehetőség állt: vagy egy hasonló remekmű születik, vagy egy silányabb átdolgozás. A Perfect Blue – Yume nara samete alcímű 2002-es adaptáció ugyan nem éri el elődje nagyszerűségét, de az idén elhunyt mester emléke miatt, érdemes lehet meglesni, hogy vízióját (amely egy regény adaptációja), hogyan vitték filmvászonra, egyenlőre csak Japánban.
A feltörekvő idol kálváriája
Az eredeti regény világát vizualizálja a film, amelyet Yoshikazu Takeuchi írt. Az anime változat e regény szabadabb átköltése volt, míg az élőszereplős film ragaszkodott az eredeti irodalmi alapokhoz. Az animéhez képest, a karakterek és a sztori teljesen más lett. A főszereplőnk itt egy Aichan (Ayaka Maeda) nevű modell, aki épp a nagy ugródeszka előtt áll: énekesi karrierjét akarja elkezdeni. Ám az élet nem olyan egyszerű, főleg ha az ember lánya sztár akar lenni. Aichan menedzsere, Bandoszan (Toda Masahiro) igazi harcosként tör keményen utat a lánynak, nem törődve annak érzelmeivel. Bandoszan még attól is szigorúan elzárkozik, hogy ez a csinos fruska fülig szerelmes belé. A férfi csak a munkájának él, és egy cél lebeg előtte: Aichant celebbé tenni Japán szerte. Emiatt még feleségétől is elhidegül, de van egy dolog, ami aggasztja: korábbi pártfogoltját pont híressé válása előtt gyilkolták meg. Aichan se éppen százas, debütáló dalát gyerekkori barátnőjétől lopja, aki öngyilkos lett. A szálakat tovább bonyolítja egy furcsa férfi, Horibe (Omori Nao) megjelenése, aki Aichanról mindent tud, ugyanúgy él, ugyanúgy viselkedik, ugyanazt szereti mint a lány. De ő nem egy tipikus „stalker”, állítása szerint, ő Aichan életét éli.
„A szeretetet mindig másoktól raboljuk el, így tesszük tönkre őket örökre.”
Satoshi Kon animéjéhez képest, a filmbeli mondanivaló sokkal egyszerűbb és romantikusabb. A vérengzés és a pszichológiai horror is kevesebb, ráadásul a történet is nyögvenyelősen indul be. A film jó oldala, hogy a főhősnő szép, az alakítása is jó (Ayaka Maeda játssza a főszerepet), a film második felében kifejezetten kiemelkedő. A kamerabeállások között van pár érdekes felvétel, például mikor Aichan menedzsere cigarettázik, vagy az Aichan után leskelődő férfi zuhanyzós jelenetei ötletesen komponáltak. A film főzenéje is gyönyörű, egy szép lírai szám a szerelemről: „Yume nara samete” = If this is a dream wake me – ez a film alcíme is. Sajnos, ennyiben ki is merülnek a pozitív dolgok. Satoshi Kon mesteri horrorját nem tudták úgy visszaadni, nincs pörgés, dráma. Csak lassan folydogál előre a cselekmény, a közepén hirtelen történik valami, majd a végén kicsit banálisan zárul. Pont az előtt ér véget a történet, mikor valami lényeges, érdekesebb fordulat robbant ki volna.
Adatok
- Eredeti cím: Yume nara samete – Perfect Blue
- Angol cím: Perfect Blue
- Rendező: Toshiki Sato
- Eredeti anime: Satoshi Kon
- Műfaj: dráma, pszichológiai, thriller
- Terjedelem: 103 perc
- Bemutató dátuma: 2002
- Eredeti nyelv: japán
- Ország: Japán
- Linkek: IMDB.com (eng); BakaBT (eng); Wikipédia (anime); Midnight Eye (kritika angolul); SaruDama (kritika2 angolul)
