Tsukasa Hojo: Angel Heart (manga; 2001 és tv-sorozat; 2005-2006)
♥ City Hunter eposz újratöltve
Nem gondoltam volna, hogy egy ilyen kellemes, kicsit retrós hangulatú képregény/anime, így le fog kötni. A klasszikus detektív regényeket, és a 80-90-es évek sorozat hullámait (pl.: Szuper csapat) ötvözi magán az Angel Heart, mely Tsukasa Hojo 1985-ös szériájának, a City Hunternek a közvetlen folytatása.
A City Hunter flúgos karaktereivel, tipikus ecchi fanservice-szel operál (félreértés elkerülése végett, ez nem az új hullámú ecchis sorozatokat takarja, hanem a régi „ősöket”, ahol nem a bugyikon, a meztelenségen, és a melleken volt a hangsúly – bár azon is – inkább a helyzetkomikumból adódó, megmosolyogtató szitukon – mai viszonyokhoz képest, kellemesen visszafogott jelenetek, melyeket perverz férfi hőseink kreáltak maguknak). A City Hunter világát talán a Great Teacher Onizukáéhoz tudnám hasonlítani, mindkettőben kapunk egy komolytalan, szoknyapecér, de kemény kötésű főhőst, aki mindig hülyeséget beszél, látszólag az idiotizmus legmagasabb fokán áll, de ha komolyra fordul a helyzet, akkor rögtön bekeményít, mint az igazság bajnoka.
A City Hunter főhőse, Saebe Ryo, tipikusan ilyen karakter. Egyetlen szavát se lehet komolyan venni, de mindig kiáll a gyengék, és elesettek mellett. Székhelye Shinjuku csillogó tokiói városrésze, ahol „Sweeperként” (szótárban megnéztem, utcaseprőt jelent a kifejezés) dolgozik, lényegében félig magándetektív, igazságosztó, katonai, bérgyilkos kis iroda, ahol többnyire csinos nők kereshetik meg minden gondjukkal, bajukkal, legyen az vérbosszú, vagy egy politikus botrányainak leleplezése, vagy családi viszály kigyomlálása. Az ő munkáját segítik barátai, mely során a jó mindig győz: a csúnya, gonosz bácsik meghalnak, vagy rózsaszínebb pillanatokban a rács mögött kötnek ki. Hű társai közé tartozik pl.: Mikamura nyomozó, vagy annak húga, a nővérként dolgozó Kaori-chan.
No, az ő történetük mangában megélt 1985-1991-ig 31 kötetet, valamint 3 anime tv adaptációt (51, 63, 13 epizóddal) a Sunrise stúdiótól, 1 mozifilmet, 2 ovát, 3 tv anime filmet. Szóval sikertelennek nem nevezhető a dolog, és 2001-ben már újabb karakterekkel, immár egy dögös női főhőssel beizzítva jött a folytatás, Angel Heart címen, melyet a City Hunter ismerete nélkül is lehet teljes mértékben élvezni (én is csak utána kezdtem el olvasgatni ezt az előző mangát).
♥ Bérgyilkos a lányom – City Hunter apuka lesz!
Tsukasa Hojo kis vér frissítés alá vette klasszikus hősének, Saeba Ryonak az életét. Hősünk nagy szerelme, Kaori-chan, egy tragikus autóbalesetben meghalt. A 28 éves nő szerveit még régebben felajánlotta szerv átültetésre, és most, szervei közül egyedül a szíve maradt épségben, így azt azonnal el is viszik. Ám szállítás közben, elrabolják a szívet. Mindeközben egy tajvani profi bérgyilkos, a mindössze 15 éves, csak kód nevén ismert Glass Heart, elvégzi utolsó munkáját. A fiatal lánynak már elege van abból, hogy eszközként manipulálják ártatlan életek kioltására, így úgy dönt, hogy öngyilkos lesz. Ám a szervezet, mely kiképezte, és birtokolja, nem hagyja ennyiben a dolgot. Legértékesebb gyilkosuknak elrabolnak egy szívet, és azt ültetik be a testébe. A lány azonban az átültetés után 1 évig kómába esik. Elméje nem akar szabadulni korábbi élete rém tetteitől, mégis egy furcsa érzés lappang a szívében. Egy kedves női hang folyton az élni akarást erősíti benne, mikor már a szervezet ráunt fölöslegesen pénzelni, és úgy döntenek lekapcsolják a gépekről. Glass Heart azonban felébred mély álmából, és egyetlen gondolat vezérli: megtalálni Saeba Ryót.
Főhősnőnk ugyanis Kaori szívét kapta meg, és a nő lelke, emlékei életre kelnek a lány szívében. Glass Heart hallucinációk, és számára eddig ismeretlen érzések kavalkádjában próbál nem megőrülni. Miután felrobbantja a szervezete hadiszállását, egykori teremtői vadászatot indítanak utána, úgyhogy a kis csaj menekülni kénytelen, ha nem akar meghalni. Egyedüli reménye megtalálni Saeba Ryót, akihez Kaori érzései, és a megnyugvás utáni vágy húzza. Bolondos főhősünk, Ryo, szerelmi bánatában pedig befogadja a lányt, és mint Kaori gyermekeként kezdi el nevelgetni. Ryo azonban nem egy hétköznapi apuka, City Hunterként tevékenykedve védi városát, segít az embereknek, melybe a lány aszisztál. Ryo ráadásul egykori önmagát látja a leányzóban, mivel ő is ilyen gyilkológép volt anno, így sok érzéssel próbálja megtanítani neki az élet szeretetét, a barátság, és kegyelem fogalmát. A kis csapat igazi család lesz, így Glass Heart, immár polgári nevén Xiang-Ying, talán végre megtalálja elveszett gyermeki boldogságát, és naivan, ártatlan szemekkel csodálkozik rá a fegyver mentes életre. Beilleszkedését Ryo barátai is segítik, a rendőrfőnök hölgy – Saeko, a kopasz kávézó tulaj – Umibouzu, és Xiang-Ying egyetlen gyerekkori barátja, a szintén bérgyilkosnak kiképzett fiú – Liu Xin-Hong.
♥ A manga: kellemesen könnyed, mégis izgalommal és humorral teli
A 2001-ben indult, jelenleg 32. köteténél tartó Angel Heart rajzstílusán már elsőre látszik mennyivel érettebb, és kidolgozottabb, modernebb a látványvilága az eredeti City Hunterhez képest (lásd a képen a szöveg mellett). – Persze, 2001. és 1985. között azért eltelt pár év :D. – A képregény realisztikus rajzolata tele van mozgással, akcióval, így elmélkedés, pihenés ritkán adódik, de mindig megkapjuk a kellő érzelmi merengést, drámát, vagy a jó győzelmének fortélyait. A karakterek sok vonallal árnyaltak, és gyakran szinte fotó realisztikus képeket kapunk, úgyhogy a látványvilágra nem lehet panasz. A humoros jelenetekből sincs hiány, szinte minden fontosabb karakter előtérbe kerül egy-egy fejezetben, úgyhogy nemcsak a két főhős furcsa apa-lánya kapcsolatán van a hangsúly, így válik változatossá az egész.
A komikum minden sarokban ott húzódik, hiszen Ryo nőcsábász mivoltát nem tudja levetkőzni, és úton-útfélen tettre készen veti magát a szexi hölgyekre (ez a „mokkori” állapota). Szerencsére ilyenkor Xiang-Ying átkapcsol Kaori üzemmódra, és szépen a földbe döngöli, amit lehetetlen pofavágások, és grimaszok kísérnek. A mellékszereplők között megtaláljuk a tipikus transzvesztitás poénokat, Umibouzut kopaszsága miatt ugratják folyton, míg Liu Xin-Hong kamaszos, és gyakran kanos szerelmi fellángolását szeretné beteljesíteni Xiang-Ying iránt, csak balszerencséjére, a lány előbb üt mindig, mint gondolkodik, és az első „véletlen” csóknál nem jutott tovább a lüke fiú. Persze Saeko se marad ki az ütlegekből, állandó féltékenykedéseivel, és „mokkori” faktorával próbálja lehűteni Ryo férfiasságát, és egyben hülyeségeit (100%-os sikerrel). Ryo mikor idióta, olyan, mint egy majom, Xiang-Ying pedig korát meghazudtolóan felnőttes, igazi bombázó, és ezért sokan Ryo szeretőjének hiszik elsőre, semmint lányának.
Az apróbb, „családias”, baráti poénokon túl, kapunk sok katonai, alvilági figurát, és bevetést is, így unatkozni sosem lehet. Ryo City Hunteres munkája is nemcsak újabb meghódítandó hölgyeket, hanem szomorú, megható küldetéseket is hoz magával, melyek gyakran fókuszálnak a családi szeretet, egység helyre állítására. Egy-egy ilyen küldetés több fejezeten át húzódik, és bár vannak benne banális fordulatok, ami a való életben elképzelhetetlen, azért végig izgalmas, és fordulatos marad, Xiang-Ying lelki fejlődésével a középpontban.
Példa egy banális szituációra: a tajvani maffia vezér, aki Xiang-Ying főnöke volt, végig ki akarta nyírni a csajt, erre a fejezet végén kiderül, hogy ő a nagybátyja, és nagy hősi pátosz közepette temetik el (közben lelőtték az öreget), pedig semmi jel sem utalt arra korábban, hogy hopp ez a fazon lehet hogy szereti a csajt, és csak meg akarja védeni. Pár fejezet után meg jöttek a gyerekkori emlékek, hogy mennyit játszottak együtt, hogy szeretgette az öreg a lányt (Xiang-Ying a szüleivel élt, de két-három éves korában egy autóbalesetben eltűnt, és senki se tudta, hogy a szervezethez került, mint kiképezendő alany). A csaj valódi édesapja, a maffia főnök ikertestvére pont most jött rá, hogy Glass Heart/Xiang Ying a lánya, csak nem voltak benne biztosak, épp le akarták csekkolni a dolgot, mikor Glass Heart felébredt a kómából. De akkor nem működik a kommunikáció a testvérek között, vagy mi a manó? Mert, pont az apuka testvére adta ki a parancsot a lány likvidálásra, miközben a másik nyomozgatott még utána. Ez nekem fura sztory line volt, de ezt leszámítva a többi jelenet logikusan felépített, főleg, hogy mindig újabb küldetések vannak tálcán.
Ja, és ami a legfontosabb, bár a City Hunter „folytatása” az Angel Heart, mégis egy alternatív átdolgozása az eredeti sztorinak, mivel más mellékszereplők tűnnek fel, a visszaemlékezések során máshogy kezdődik Kaori és Ryu kapcsolata, valamint Ryo City Hunteres munkája sem az eredeti szerint indul be. Ezért is lehet külön, az előzmények ismerete nélkül is olvasni az Angel Heartet, hiszen minden felmerülő kérdésre kapunk egy új, alternatív magyarázatot. Ráadásul a gyönyörű rajzok, és a daliás férfi karakterek szerintem a női és férfi olvasok esztétikai igényét is kielégítik, bár a sztori egyszerű, de szép köntösbe csomagolt, és nagyon jó, humoros kikapcsolódást nyújt.
♥ Tsukasa Hojo, a mangaka
Ha már annyi mindenről regéltem, kitérnék még kicsit a mangakára. Tsukasa Hojo 1959-ben született, kezdetben műszaki rajzolónak tanult az egyetemen, itt kezdett el mangákat készíteni. Rengeteg oneshot sztorit adott ki, mielőtt megkezdte volna 3 nagy dobását, melyekkel bekerült a „Nagyok” közé, ezek voltak a Cat’s Eye (1981), a City Hunter (1985) és az Angel Heart (2001).
A népszerű mangaka emellett Takehiko Inoue mentora, az 1967-ben született mangaka sokszor besegített a City Hunter rajzolásába mesterének. Takehiko Inoue nevéhez olyan világhírű, ismertebb alkotások tartoznak, mint a szamurájos Vagabond, vagy a 101 részes anime adaptációt megélt Slum Dunk sport manga.
Tsukasa Hojo emellett kicsit kalandozott a hétköznapi, slice of life mangák felé is, pl.: 1997-2000-ig futott Family Compo című 14 kötetes képregénye, melyben egy árva fiút eltitkolt nagynénije, és nagybátyja fogad örökbe, sötét titkokkal karöltve. A shounenben is kamatoztatta tehetségét: Gift from an Angel (1988), Rash!! (1994), Sakura no Hanasaki kukoro (1993).
Azért a humoros mangaka komoly képregényeket is kreált, mint a kemény seinen-dráma Parrot (1998). Ez az egy kötetes képregény, rövid történetek gyűjteménye, melynek különlegessége, hogy végig CG, színes rajzokat kapunk, 109 oldalon át. A művészi, esztétikai élmény teljességét Nagata Futoshi és Mayuko Nishiyama képregény rajzolók biztosították a színezés terén. Másik komolyabb drámája az alkotónak a Komorebi no Moto de… című, 1993-as alkotása, mely egy kis misztikus románccal újítja meg életművét. A történetben egy fiú bosszúból ki akar vágni egy fát, melyről leesett, és maradandóan megsérült a kishúga. Ám, amint neki látna a „vérbosszúnak”, megállítja egy furcsa lány, aki érti a növények nyelvét/beszédét. És ha már dráma, akkor meg kell említeni világháborús EMBERI TRAGÉDIÁKAT összefoglaló mangáját, a Shounentachi no Ita Natsu -t, mely 1995-ben jelent meg 1 kötettel.
♥ Angel Heart manga borítók [nggallery id=59]
Az anime – Blues/Jazz és detektív regények pátosza
Mint minden jól futó manga sorozat, így az Angel Heart is debütált anime adaptációként, 2005-2006 között 50 résszel indult a japán tv-ékben. A külcsín maradt a régi, teljesen követi a manga karakter dizájnját, bár mai átlaghoz hasonlítva, az animáció kicsit elnagyolt, egyszerű, néha amerikai rajzfilmes hangeffektek, és régi shounen animéket idéző harci jelenetek vannak benne. Emellett nagyon érzelmes, hősies szereplőket mozgat, a bajtársiasság kerül előtérbe inkább, de azért egy kis romantika is megbújik a vicces szituációk mellett.
Jó kis sorozat, én is az animével kezdtem a „darálást”, jelenleg a 25. résznél tartok, pont félúton, és ezzel párhuzamosan olvasom a mangát. Nagyjából az anime teljesen megmaradt a manga történeténél, csak pár mellékszálat hagytak ki, vagy néhány jelenetben megvariálták a dolgokat, pl.: a fontosabb mellékszereplők, mint Liu Xin-Hong csökkentett üzemmódban szerepel, és teljesen Xiang Ying van a központban, na meg Ryo, a többiek érzelmei annyira nem kerülnek terítékre, mint a mangában.
Az animáció mellett a zene is elég nosztalgikus hangulatú, a részek alatt gyakran hallani bluesos, vagy jazzes aláfestő muzsikát, a zongora és hegedű szólók mellett. 3 opening-et kapunk, az első jó kis pop-os szám, „Finally” címmel Sowelutól, az animáció ötletesen van megoldva alatta. Endingből kapunk 6-ot, ezek kicsit lassabb, érzelmes balladák. Mindegyik adja a sorozat hangulatát, és a manga érzésvilága, izgalma teljesen visszaköszön. Az animét az Aniplex (Angel Beats!, Bleach, Flag) és a TMS Entertainment (Aishiteruze Baby, D.Gray-man) készítette, a rendező Toshiki Hirano (Devil Lady, Vampire Princess Miyu), a zeneszerző Taku Iwasaki (Read or Die, Witch Hunter Robin), míg a karakter dizájner Takashi Saijo (Blue Dragon, Metropolis animációs rendezője volt például).
♥ Screenshost / Pillanatképek [nggallery id=60]
♥ Karakterek – Kiből lesz a város védőangyala?
Glass Heart aka Xiang-Ying
A 15 éves lány, 2-3 éves korától kezdve egy tajvani maffia klán egyik vezető bérgyilkosa. Érzéketlen gyilkológép, fedő neve Glass Heart. Utolsó küldetésén egy férfit öl meg, annak kislánya szeme láttára. Ez az érzelmi sokk, kikapcsolja nála a biztosítékot, és öngyilkos lesz. „Gazdái” azonban visszahozzák az életbe, egy elrabolt szívvel. A lány mikor magához tér, tipikusan az érzéketlen, de megzavart, lelkileg összetört áldozat, aki Ryo és Kaorinak hála, fokozatosan nyeri vissza emberi mivoltát, kontrollját. Mikor túl jut a nagy melodráma időszakán, igazi kis „pajkos” kislány lesz, mely ellentétben áll igen nőies megjelenésével. Sok barátra szert tesz, és Kaori is mindig megjelenik „benne”, sokszor az ő szavait hallhatjuk, vagy a tükörben látjuk a nőt, aki igazi lányaként bánik Xiang Yinggel. Hősnőnk igazi apjaként tekint Ryo-papára (így is szólítja), és engedelmes, jó gyerek akar lenni, bár ha fegyver kerül a kezébe, ez nem mindig jön össze :). City Hunteres munkáját lelkiismeretesen látja el. Szinkronhangja: Mao Kawasaki
Saeba Ryo aka City Hunter
Macsó libidó vadász hősünk, valahol a 30 és 40 között jár. City Hunteres munkáját látszólag félvállról veszi, de nagyon komoly harci és taktikai képességekkel bír. Legjobb álcája idióta, nőfaló álarca, melyet sokszor kihasznál figyelem elterelésképpen. Igaz, minden csinosabb nőt megpróbál felszedni, és ilyenkor tipikusan a „mokkiri” kiáltással veti magát az ellenkező hölgyeményekre. Ennek ellenére nagyon mélyen érző férfi, Kaorit is szívből szerette, és magához képest próbál felnőni az apa szerephez. A barátaiért bármit megtenne, mindig állja a szavát, de tud még okozni meglepetéseket, főleg, ha szexi nőkről van szó :D. Szinkronhangja: Akira Kamiya
Kaori Makimura
Ő Kaori. A 28 éves nő, éppen saját esküvőjére sietett, mikor egy kisgyermek megmentése közben elütötte egy autó. A szívével kapcsolatos sztori már ismert. Ryo mellett dolgozott City Hunterként, bár a fegyvereket utálta, és nem értett sem a küzdősportokhoz, sem az alvilági élethez, de arany a szíve, és igazi angyalként akarta megvédeni városát, ahol szerettei körében cseperedett fel. City Hunteres pályafutása előtt egy alvilági klinikán dolgozott nővérként, itt is ismerkedett meg Ryoval. Leginkább a visszaemlékezések, és Xiang-Ying álmaiban látjuk viszont, illetve sokszor átveszi az irányítást Xian-Ying teste, szavai felett. Emellett saját érzéseit is megosztja a lánnyal, az anyai útmutatások mellett. Szinkronhangja: Kazue Ikura
Umibozu
A nagy fekete melák, egy Cat’s Eye nevű kávézót vezet Shinjuku szívében. Annak ellenére, hogy vak, első „hallásra” meg tudja mondani, hogy éppen ki lép be kis üzletébe. Sajnos bizarr, félelmetes külseje miatt, elég kevés vendége van, fő kuncsaftja így is csak Ryo és a „bandája”. Szeret érzelmeskedni, komoly, mély hangon filozofálni, és ütögetni, kiváltképp a külsejét ért kritikákra érzékeny. Ryo mellett Xiang-Yinget is segíti tanácsokkal, és ha bevetésre kerül a sor, főhőseink bizton számíthatnak a szaktudására, hiszen egykor Ryohoz hasonló profi gyilkoló masina, katona volt. Szinkronhangja: Tessho Gend
Saeko Nogami
A rendőrfelügyelő nő, Saeko. Bár Ryo folyton ki kar vele kezdeni, Saeko ez irányú törekvéseit elég hatékonyan lohasztja le (vagy megkötözi, vagy a földbe döngöli, vagy csak egyszerűen agyonveri). A 40-es éveiben jár, egy hatalmas apartmanban él egyedül, magányosan. Bár a sorozatban eddig nem tértek ki rá, de Kaori testvérének volt a jegyese (City Hunter manga alapján). Sokszor úgy tűnik, hogy Ryo iránt többet érez, mint barátság, ezt egy furcsa álma is bizonyítja. Egyébként túl sokszor a történet elején nem jut szerephez, talán Xian-Ying női mivoltának ébredésébe segít be pár tanáccsal. A törékeny, szexi női kinézet csak álca, Saeko nagyon kemény csajszi, és ha fegyver van a kezében nem célszerű vele kötekedni. Az alkoholt nem nagyon bírja, így sokszor Xiang-Ying kénytelen haza vinni pityókás állapotában. Szinkronhangja: Yoko Asagami
Liu Xin-Hong
Xin-Hong, Xiang-Ying társa volt egykor a tajvani maffiánál. Még gyermekként találkoztak, mikor kiképezték őket. A fiú már ekkor szerelmes volt az ártatlan, segítségre szoruló Xiang-Yingbe. Ám kegyetlen kiképzésüknek záró feladata pont az volt, hogy a szívükhöz legközelebb álló társukat kellett megölni. Mikor Xiang-Ying és Xin-Hong a döntő pillanatba került, a lány állt győzelemre, de habozott megölni egyetlen barátját. A fiú, ekkor könyörgött neki, hogy végezzen vele. A lány végig abban a tudatban élt később, hogy megölte őt, és igazi teherként nyomta a szívét. Szerencsére Xin-Hong épen- és egészségesen visszatér hősnőnkhöz 15 éves korában, és örök hűséget, védelmet esküszik neki. Hogy a lány mellett maradhasson, a Cat’s Eye-ben kezd el dolgozni Umibozu mellett. Bár magát tökéletlennek, és alkalmatlannak hiszi (aminek van is valóság alapja, mert a főszereplők City Hunteres munkájában nem sokszor tudta kamatoztatni gyilkos tehetségét). Xiang-Yinget törhetetlenül próbálja meghódítani, nem sok sikerrel. Szinkronhangja: Chihiro Suzuki
Lǐ Jiān-Qiáng
A tajvani maffia főnök ikertestvére, az egyik leghatásosabb, és legfélelmetesebb bérgyilkos szekta vezetője. Ő valójában Xiang-Ying édesapja, akit feleségével együtt veszített el még nagyon régen egy autóbalesetben. Xian-Yingnek nem meri elmondani, hogy ő a vér szerinti apja, inkább Ryo gondoskodására bízza a lányt, egyrészt, azért, mert normális életet akar biztosítani a lánynak, másrészt, bűntudata van korábbi élete, és alvilági tevékenysége miatt. Zord külseje ellenére, a szíve arany, legalábbis a lányát imádja, és a háttérből figyeli, támogatja (nem mindenkinek van egy milliárdos jótét lélek apukája). Xaign-Ying sejti, hogy valamit titkol előle az öreg, de Ryo, mint egyik legjobb barátját mutatja be neki. Szinkronhangja: Hirofumi Nojima
Chief Chén
Az öreg Chen, Xiang-Ying apjának/családjának szolgálója már évtizedek óta. Az öreg kínai most gazdája parancsára jött Shinjukuba, hogy Xiang-Yinget közelről figyelje, és segítse, ha kell. A vén kujon, látszólag nyugodt, békés, és kiegyensúlyozott, de nemcsak harci képességei riasztják vissza a tudatlan gengsztereket. Egy csinos, fiatal pofikáért mindent megtenne, és gyakran próbálja becserkészni Ryo kiszemelt női prédáit. A Cat’s Eye szomszédságában nyitott egy kínai éttermet, mely nagyon jól megy, és Umizobu bosszúságára több vendéget is vonz, mint az ő kis szerény kávézója. Szinkronhangja: Kouji Yada
♥ Összegzés – Miért nézzük/olvassuk végig?
Üdítő kikapcsolódást nyújt ez a sorozat, és talán a mai modern felhozatalokkal szemben a régi animék/mangák hangulatát idézi, így akinek csömöre van a sok fantasy, vagy más sztár animéktől, annak tök jó kirándulás lehet a „múltba”, hiszen az utóbbi időben ilyen hangulatú anime adaptáció eleve kevés készült. Nem mentes ugyan a sablonoktól, de nekem pl.: kellemes érzés volt leülni és végig nézni/olvasni, főleg akik szeretik a katonai, bérgyilkos sztorikat, mint a Black Lagoon (persze itt kevesebb a dráma), annak jó élmény lehet. Nem nehéz, nem akar semmit se az ember szájába rágni, csak hősies, mindig megmosolyogtat, és biztosak lehetünk benne, hogy a jók nem halnak meg sose benne, vagy legalábbis nem teljesen :).
Hasonló animék/mangák: Monster, Gunslinger Girl, Black Jack, Crystal Blaze, Ryoko’s Case Files, Phantom – Requiem for the Phantom, Kite Liberator, Black Lagoon.
♥ Manga adatok |
♥ Anime adatok |
|
|
