Park Chan-wook: Thirst (koreai film; 2009)
Vámpír csuhában
Szeretem Park Chan-wook műveit, Kim Ki-duk mellett ő a másik kedvenc koreai rendezőm, és most egy újdonsággal állt elő. A bosszútrilógiáiról ismert művész (Oldboy és „folytatásai”), egy eszement vámpírsztorit hozott el nekünk 2009-ben, melyben ugyan van romantika, dráma, fény allergia, és vérszomj egy kis egészséges erotikával összekötve, de a film egyik pillanatát sem lehet komolyan venni a morbid humortól :D.
Sang-heyon egy katolikus pap, aki részt vesz karitatív (emberbaráti) szándékoktól vezérelve egy halálos betegség elleni szérum kutatásában. A kísérleti alanyokat megfertőzik a vírussal, majd megfigyelik a betegség fázisait. A pap így kísérleti patkányként bevonul az isten háta mögötti laborba, és 499 társához hasonlóan vele is végez a kór. Ám halála után vámpírként tér vissza az élők sorába. A pap folyamatosan vetkőzi le isteni kötelezettségeit, és a vérszomjnak, a szexnek, új testének különös erejének lesz a rabja. Bár embert nem akar ölni, mégis egy csábító fiatal asszonyság, Tae-ju nemcsak magába bolondítja, hanem ráveszi férjének eltüntetésere is. Sang-heyon és Tae-ju furcsa románca nem menekül a vad hallucinációktól, a vágytól, és a fekete humortól, melyből rengeteg kijut a töménytelen vérfürdő mellett.
Hát a film elég pozitív élmény volt, a mulatságos pillanatok, az extrém kameramozgások, a színek, az elborult jelenetek nagyon ötletesek, és látványosak, a zene is teljesen passzolt a hangulathoz. A papot Kang-ho Song alakította, akit a Secret Sunshine-ban, a Lady Vegence-ben, és a Sympathy for Mr. Vengeance-ben láttam korábban, jól adta a lelkizős, szenvedő vámpírt (mit nekem Alkonyat és Edward, Ázsia jobb vámpírokat hoz :D). Tae-jut Ok-bin Kim játszotta, a csinos hölgyemény egyik percben képes volt Hamupipőke lenni, a másik percben egy őrült, kéjenc gyilkológép (jól állt neki :D), korábbi filmjei: Over the Rainbow, The Voice. A zene Jo Yeong-wook műve, aki az Oldboy-ban, Blood Rain-ben, I’m a Cyborg, But That’s OK-ban is generálta a fülbemászó muzsikákat. Dél-koreai alkotás ellenére a koreai mellett volt benne pár angol dub is, és Park Oldboy-os stílusa nagyon átüt, de pont ezért volt olyan eredeti (a meztelen férfi testekről nem is beszélve :p).
Előzetes / Trailer
Összegzésképp, nem egy világmegváltó vámpír film, nem is a legjobb, de Park megmutatta, hogy ebben a témában is tud valami újat, különlegeset, és mégis őrültet alkotni (kicsit True Bloodos az érzésvilága, de ez az amcsi sorozat sokkal erőszakosabb, kevesebb művészi értékkel). Úgyhogy vérfürdőre felkészülni, és szívás :p.
Pillanatképek /Screenshots [nggallery id=54]
Linkek: Asiafan.hu (ismi + infók a filmről); IMDb.com (film); Wikipédia (film)