Capote Truman: Hidegvérrel (amerikai tényregény, 1965)
Capote Truman (1924-1984) Pulitzer díjjal kitűntetett amerikai író, aki rövid történeteket, regényeket, színdarabokat is írt, és irodalmi körökben is nagy elismertségnek örvend.
Norman Mailer mellett, ő is foglalkozott a tényregény műfajjal, az „új újságírási stílus” keretén belül, és e műfaj berkein siker könyve lett, a Magyarországon is megjelent, Hidegvérrel című alkotása.
Az 1965-ben publikált művét, egy 1959. november 16-án megjelent cikk ihlette (New York Times 39. oldal), mely egy brutális kegyetlenséggel elkövetett gyilkosságról tudósított, amely egy kansasbeli vidéki kisvárosban (Holcomb) történt. Az áldozat, egy köztiszteletben álló farmer, Herbert W. Clutter, és családja (felesége, két gyermeke) volt. A tettesek megkötözték, és lelőtték áldozataikat, a telefon vezetéket elvágták, és a házból minimális összeget vittek csupán el. A média óriási felhajtást kavart az ügy körül, főleg, hogy a tetteseket nem sikerült sokáig kézre keríteni. Az addigi békés, nyugodt vidéki kisváros lakóinak minden napjai pedig félelemmel telítődtek. A gyilkosság, és rejtélyes körülményei felkeltették Truman érdeklődését, és Holcomb-ba utazva, 4 évi kutató munka, interjúk sokasága során gyűjtötte be részletesen a megtörtént eset minden mozzanatát. A helyi hatóságok, és családtagok együttműködésének kösönhetően sikerült az első igazi bűntényt feldolgozó regényt megírnia, mely teljesen hiteles beszámolókon, dokumentumokon alapult. Capote kutatása közben a tetteseket is kézre kerítették, akiket akasztás általi halálra ítélt a helyi bíróság. Truman, a két gyilkos fiatalember utolsó napjáig figyelemmel kísérte az eseményeket, és részletesen megismerte előéletüket, személyiségüket, és a bűncselekmény minden körülményét.
Nagyon érdekes, és szokatlan volt olvasni egy ilyen stílusú regényt. A szerző, teljesen tárgyilagosan, kívülállóként írta le az eseményeket. Mind az áldozatokat és a tetteseket részletes jellemrajzzal látta el, persze a rokonok, barátok, ismerősök beszámolói alapján. A két gyilkos fiatalember büntetésével kapcsolatban, pedig mai szemmel nézve, érdekes filozofálgatást lehetne beindítani.
Ugyanis a két fiú, ugyan előre eltervezett szándékkal vitte végbe e gyilkosságokat, a nagy pénz zsákmány reményében. Mégis, a két fiú között támadt feszültség, egyikük hirtelen dühkitörésekre való hajlama, és személyiség zavarra utaló magatartása, másikuk szélhámos, gyáva, hencegő mivolta miatt, feszültségek adódtak közöttük, és valószínűleg ez is vezetett tettük elkövetéséhez, az adott helyzett felfokozottságán is túl. Érdekes volt, hogy először a család tagokkal szimpatizált az olvasó, majd ahogy bemutatták a tettes társakat, észrevétlenül fedeztünk fel a tulajdonságaik között olyanokat, melyek alapján nem elítélendő embernek tekinthetünk rájuk. A halálra ítélt emberek látszólagos nemtörődömségét, és reménytelen szabadulási vágyát átélhetjük, és a két bűnös utolsó percei is megrázóan hatnak az olvasóra, mikor a kötél hurka megszorul nyakukon, és utolsó leheletüket teszik egy jellegtelen, minden ünnepélyességet nélkülöző raktárban.
Így lehet morálisan elgondolkodni a halál bűntetés jogosultságán, és hogy a bűnösök megérdemelték-e ezt? Tényleg célszerű volt a társadalmat megszabadítani e gonosztevőktől, akik akár tettüket újra elkövetik? Vagy körülményeik mentségükre szolgáltak volna, és egy életfogytiglani börtön bűntetéssel sokkal hatásosabban ítélhették volna el őket?
Ezt ki-ki maga döntse el, e lebilincselő tényregény lapjait olvasva. A szegény Clutter család tragédiáját és szerencsétlen véletlen általi halálát megrázó, és szomorú volt átélni, bár a bűnözők életútjával sokkal részletesebben foglalkozott az író.
Hazánkban megjelent további művei: Mozart és a kaméleonok / Music for Chameleons (1980); Az éjszaka fája / A Tree of Night and Other Stories (1949); Álom luxuskivitelben, Meghallgatott imák / Breakfast at Tiffany’s (1958); Más hangok, más szobák; A fűhárfa / Other Voices, Other Rooms (1948); Nyári átkelés / Summer Crossing (1949)
