Pearl S. Buck: Nők pagodája
A Nők pagodája a legkellemesebb olvasmányom volt a vizsgaidőszak közepette, és nagyon sokáig hatással is volt rám a benne megfogalmazott filozófia az élettel, a házasággal, és alapvetően az emberrel kapcsolatban. Emellett Pearl S. Buck mesterien képes a történetét egybe szőni finom lélekrajzokkal, és önkritikával. Az írónő lépésről, lépésre festi meg minden egyes karakterének vonását, és nemcsak szépségükben gyönyörködhetünk, hanem hibáikra, hiányosságaikra is rávilágít. Szellemes, ugyanakkor költői a nyelvezete könyvének, és annak ellenére, hogy a kínai kultúra áll a Nők pagodájának középpontjában, mégis megjelenik benne az európai szellemiség, bár csak rejtetten, és halvány utalások szintjén.
A történet egy családregénynek tekinthető, mely során megismerhetünk egy nemcsak külsőre gyönyörű, de belsőleg is rendkívül értékes, különleges nőt, Vu asszonyt. Vu asszony a múlt század Kínájában él, ahol még a régi hagyományok uralkodnak (az oly sokszor emlegetett láb elkötés, szigorú háztartási szokások, stb.). Vu asszony, lány nevén Aj-lien, magába szívta kora műveltségét, és a korabeli nőkkel szemben a könyvek szeretetében bontakozott ki. Az okos nő negyven éven át élte női sorstársai életét: rengeteg gyereket szült, 4 fiút, kik egytől egyig kiváló adotságokkal rendelkeznek. A alázatosan szolgálta férjét, anyósát, kiválóan irányította a háztartását.
Ám az ő feje felett is elszállt az idő, és ahogy 40. születésnapja egyre közeledik, megcsillan előtte a szellemi szabadság reménye. Annyi éven át áldozta testét és lelkét a férjének, családjának, hogy már belefáradt a több éves munkába, és azt tervezi hogy visszavonul a családi élettől, és csak a könyveknek, az elmélkedésnek szenteli hátralévő életét.
Emiatt úgy dönt, hogy férjének annyi év házzasság után, ágyast vásárol, ő maga pedig végre, valahára felszabadul a testét fogjul tartó kötelezettségek alól. Ám nem tudja, hogy milyen tragédiák veszik kedzetét e tette miatt. A család élete gyökerestől megváltozik, egy kiszolgáltatott lány ártatlanságát veszíti el, véres gyötrelmek, és halálesetek követik egymást. Vu asszony önző döntése olyan láncreakciót indít el, amely nemhogy felszabadítaná e világi gondjai alól, de még szorosabbra szövik bűneinek lajstromát. És e felfordulás közepette toppan be jómódú családjának hajlékába egy európai szerzetes, André testvér, aki az addig magát józannak tartó, hideg logikával gondolkozó Vu asszony szívét megérinti, felnyitja szemét, és feltárja előtte vétkeit. Az asszony számára egy ismeretlen világ, ismeretlen érzelemmel, az igaz szerelemmel tárul fel. De hosszú, és fájdalmakkal teli az út, ami végül rávezeti főhősnőnket a helyes útra, amit nemcsak az ősök jelöltek ki a számára évezredekkel korábban, nemcsak egy magasabb rendű, természetfelleti lény követeli meg tőle, hanem a saját maga által vállalt felelősség, és mindazon élet, amelyről gondoskodnia kell.
Nagyon megindító történet, és egyúttal elgondolkodtató is. Rendkívül árnyaltan fogalmazza meg az írónő az igaz szeretet, a férfi-női kapcsolat rejtelmeit, és azt a világon legcsodálatosabb eseményt, amikor egy édesanyának gyermeke születik.
Pearl S. Buck rengeteg ehhez hasonló, többnyire Kínában játszódó regénnyel gyarapította a világirodalmat, és munkássága miatt 1932-ben Pulitzer-díjat, míg 1938-ban Nobel-díjat is kapott. Kitűntetéseit a Kínával kapcsolatos csodás művei mellett, humanista tevékenységei is ösztönözték, hiszen kitartóan harcolt a nők egyenjogúságáért. Regényei közül ismert még az Utolsó kínai császárnő című alkotása, valamint több önéletrajz, novella is köthető az ő nevéhez, és nemcsak Kínáról, hanem Japánról, Koreáról, és a Távol-Kelet egyéb országairól is írt műveket.
Pearl S. Buck e letehetetlen könyvéből film is készült 2001-ben, kínai és amerikai szakemberek közös együttműködésével. Vu asszonyt Yan Luo, míg André testvért Willem Dafoe alakította. Éppen e film beszerzésén dolgozom, mivel pont most bukkantam rá, ahogy a könyv miatt kutattam egy kicsit az interneten. Az imdb adatbázisában több információt is lehet még olvasni a filmről. Jómagam mindenkinek bátran merem ajánlani ezt a könyvet, nagyon kellemes kikapcsolódást nyújthat, és egy kis útmutatást is adhat a nagy betűs ÉLEThez.
Adatok
- Cím: Nők padogája
- Angol cím: Pavilion of Women
- Szerző: Pearl S. Buck (1892-1973)
- Kiadó: Tericum könyvkiadó
- Készült: 1946
- Kategória: szépirodalom – próza
- Linkek: Wikipédia (hun), Alexandra (hun)
