Kannagi: Crazy Shrine Maidens (TV-sorozat; 2008)
Váhá, egyre jobb és jobb animék idulnak be októberben! 🙂 2008. október 4-én indult hódító útjára a Kannagi: Crazy Shrine Maidens című komédia. Igaz, hogy ehhez hasonló számtalan alkotás látott már nap világot, de mégis, fergeteges humorával, és rettentően kawaii őrült karaktereivel szerintem még mutathat újat, vagy legalábbis jó kikapcsolódási lehetőséget nyújt. A sztorit, és a hangulatot kicsit a Rozen Maiden című sorozathoz tudnám hasonlítani, kicsit a szituáció és a főhősnő jelleme nagyon is hasonlít erre az animére (aki látta már, sejtheti mire célzok, de aki nem, annak a leírásban nyilvánvalóvá fog válni ;).
Első epizód: Jin Mikuriya történetünk főhőse, és az egyik gyerekkori emlékével indul a történet. éppen egy bogarat próbál elkapni kedvenc játszó helyén, a közeli szentélynél, mikor hirtelen feltámad a szél, és egy gyönyörű lány áll a háta mögött. Pár pillanat múlva a lány azonban eltűnik, de Jin még idősebb korában sem felejti el. A szentély melől kivágnak egy Szent Fát, melynek törzséből Jin megfaragja emlékei nyomán az egykor látott lányt. Az alkotását egy kiállításra szánja, de mikor reggel iskolába indulna, megrökönyödve veszi észre, hogy a faszobor az udvar közepén áll, majd egy lány bújik ki belőle. A kellő sokk, és hosszú hallgatás után a lány bemutatkozik: ő Nagi egy istennő (kicsit Oh My Goddess feeling nem? :p na, azért ennyinél kimerül a hasonlóság, mert Belldandy kedves természetét nem nagyon örökölte istennőnk). Nagi önkényesen elszállásolja magát Jinnél, és próbál beilleszkedni az emberek világába. Istennőnk rá is veti magát egyből modern társadalmunk legjelentősebb vívmányára: a mozgóképek szent dobozára, azaz a tévére :). Az első amit megnéz, egy magical-girl anime, ami nagy ösztönzést ad neki. Ugyanis, az ő szent fáját vágták ki korábban, melyből Jin kivaragta, s ez a fa őrizte a környék természetének békéjét, harmóniáját. Nagi rejtekhelyéül is szolgált egyben.
De most, hogy ki lett vágva, a káros spirituális bogarak jelennek meg, amiket istennőnknek el kell pusztítania. Előveszi hát a varázspálcáját, és a magical-girl animében látott mozdulatokat, és szöveget utánozva pillanatok alatt elintézi a kártevőket, és ezzel megszületett a szerelem és az igazság új bajnoka, Nagi-chan! Persze Jin sem egy egyszerű halandó, különös képesége révén képes látni a szellemeket és egyéb spirituális lényeket. Na most, Nagi persze elvárja, hogy Jin ettől fogva gondoskodjon róla, és segítsen neki fenntartani a természet harmóniáját. Ehhez azonban meg kell tanulniuk együtt élni. 🙂 A modern világból semmit sem ismerő Nagi ugyan fölényesen és szarkasztikusan kezeli Jint, mint egy hitetlent, aki ennek ellenére rendelkezik természetffeletti képességekkel. Nagi lassan kezdi megszokni az e világi életet, de persze Jinnek is gondoskodnia kell bizonyos dolgokról, hiszen csak egy lánnyal fog ezentúl együtt élni! Aki ráadásul egy nagyon is csinos, no meg eléggé temperamentumos leányzó, aki bármikor képes eltángálni főhősünket, vagy kezelésben részesíteni a gyomorszáját egy jól irányzott rúgássa.
Jin hát, mint egészséges fiatalember, eltűnteti az összes „felnőtt újságját, videóját”, és meghagyja Naginak hogy ne nyúljon semmihez a szobájában. Miután szembe kerül azzal a dilemmával, hogy újdonsült lakótársának még váltó ruhája sincs, nagy hősiesen elcammog a közeli bevásárló központba, és pár ízléstelen tréning ruha mellé vesz egy szem fehér neműt is Naginak. Irulás, pirulás után haza tér, de ekkor jön a következő „csapás”. Jin éppen fürdök, mikor csörög a telefon, és hiába mondta főokos istennőnkek, hogy semmiképp se vegye fel, Nagi csak kipróbálta, hogy mi az a csörgés izé, ami nem is hasonlít az újságban lévő ultra szuper telefonra. Jin meztelenül szalad ki, és rendezi le gyorsan a váratlan hívást, majd meg próbálja felvilágosítani a világ rejtelmeiről istennőnket. 🙂
Hogy milyen kalandok, és humoros helyzetek jönnek ezek után? Már alig várom a folytatást!
Megjelenítés: Az animáció nagyon szép, a hátterek sokszor nagyon részletesen vannak kidolgozva. A karakterekről nem is beszélve! Nagi édes kinézete ellenére egy igazi sárkány, ezt tükrözik chibi deformációi és sátáni tekintete. Nagyon jól megjelnített karakter. Jinről nem is beszélve! A fárasztó, és idegtépő arc mimikája nagyon hatásos, csak dőltem a nevetéstől végig tőle. Mikor meg Nagi éppen csihi-puhit játszik Jinnel, akár a shounen animékben, álló képek jelennek meg, melyek setményszerűek, ezzel fokozva az amúgy is kellemes hatást. Ami még igazán kiemelkedő, az a szereplők mozgatása. Az openingben láthatjuk ahogy Nagi, mint egy szupersztár énekesnő dalol, és táncol a színpadon. Elképesztő az a mozgás. Szinte minden végtagja, test részes valósághűen mozog. A Satoshi Kon- féle Perfect Blue óta nem nagyon láttam ilyet. Nagyon emberszerűen lett ábrázolva, és szerencsére ez amozgékonyság érvényes minden szereplőre. Jin kezén lehet érezni, hogy remeg, amikor ki akarja mosni Nagi fehérneműit, és ugyebár szűzies zavarában nem meri megérinteni a lányka ruha darabjait. 🙂
Emellett az animáció engem kicsit emlékeztet a tavalyi év nagy komédiájára, a Seto no Hanayoméra. Egyébként a színekkel való játékot is szépen oldották meg, a fényekkel való játszadozás nagyon szép, esztétikus eredményt produkált. Bár ez eleján volt egy-két fakó jelenet, amit még annak ellenére sem értettem, hogy a szereplők árnyékban voltak, de akkor is egy-két fénypont nem ártott volna képnek. De ez csak egy pici akadékoskodás a részemről, mert nagyon nem tudok jobban belekötni semmibe, mivel nagyon aprólékos és igényes munkát végeztek a készítők, sőt, még az opening és az ending animációja is rendkívül szórakoztató, és szép is lett. A karakter designért Kakeru Mima felelt, aki az Anime News Network adatbázisa alapján ezen kívül a Sketchbook ~ full color’S ~ tv-sorozatban működött közre a 11. rész animátoraként, és ez alapján vagy egy friss tehetséggel van dolgunk a személyében, vagy csak nincs még túl sok információ róla.
Mindenesetre nagyon szépek lettek a karakterei, és igazán kitűnő munkát végzett a rajzolásuk során. Gondolom azt már meg sem kell említenem, hogy a számítógépes grafika már alap, persze nem az a tipikus CGI, hanem a legegyszerűbb változat, ettől is olyan festői néhány kép. Ahogy most nézem, nagy meglepetésemre, a fő animátor Satoshi Kadowaki volt, aki az Airben, az Air in Summerben, a Full Metal Panic? Fumoffu!-ban, a Kanon-ban, a Munto 2-ben, és a Melancholy of Haruhi Suzumiyában dolgozott korábban. Ezért is volt olyan ismerős a kontrasztok használata, és a fényekkel való játék. ^^ Ejha, és ráadásul a színezésben közreműködött nagy kedvencem, Atsushi Morikawa, aki olyan számomra kedves animékben is munkálkodott, mint a Wolf’s Rain, az Eureka Seven, a Jin-Roh movie, a RahXephon, a Sword of the Stranger és a Cowboy Bebop mozifilm. Hűha… Akkor most mát ráhagyom az animáció dicséretét, mert ilyen precíz alkotók mellett nem csoda, hogy olyan lett a Kannagi, amilyen. 🙂
Alkotók: A karakter design-ot, és az animációt már kitárgyaltam, most nézzünk meg kicsit másokat is. Az eredeti történetet, avagy mangát, Eri Takenashi rajzolta és írta, és 2006. augusztus 9-én jelent meg 4 kötettel, ugyanezzel a címmel a mű. Ahogy utána néztem a mangának, láthatólag az animénél teljesen ragaszkodtak az eredeti karakter designhoz, így nem található benne változtatáshoz az eredeti műhöz képest. Csodák, csodájára, az animációban való hasonlóság a fentebb felsorolt animékkel nem véletlen, mivel a rendező, Yutaka Yamamoto vagy animátorként, vagy epizód rendezőként munkálkodott ugyanazokban az animékben.
Zene: Mint említettem az opening és az ending nagyon jól sikerült. Az opening tipikusan vidám, kicsit bolondos, de nagyon aranyos, teljesen illik az anime hangulatához, míg az ending kicsit szomorkás, lírai hangvételű. Az opening animációja nagyon tetszik. A Haruka Tomatsu előadásában hallható dalt (ő énekli egyébként az endinget is) Nagi adja elő egy színpadon, fergeteges jó mozgással. Ezt szeretem, mikor a zene ritmusára mozog az egyik szereplő, vagy az ütemnek megfelelően váltogatják egymást a képek, aza jó vágási technikákat és effekteket használnak végig. Ráadásul az openingben látott képsorok még inkább felkeltik kíváncsiságunkat, hogy ne talántán tényleg láthatjuk majd Nagit mint pop csillagot? (Itt van még egy hasonlóság a Seto no Hanayomével). Főleg nagyon aranyos Nagi, mikor rá közelít a kamera, és ilyen cuki képeket vág, nagyon jól pózol végig, és mint említettem iszonyat jól táncol a zenére. Mozog mindene a feje búbjától a talpáig, még a csipője is külön életet él :D. Az ending már kicsit lassabb ütemekkel bír, és egy szép esti képpel búcsúzik tőlünk az epizód, amint lassan távolodik a „kamera” Nangi Istennő alakjától, és felfedezzük Jint előtte.
Adatok
- Cím: Kannagi: Crazy Shrine Maidens
- Japán cím: かんなぎ
- Rendezte: Yutaka Yamamoto
- Character design: Kakeru Mima
- Megjelenés éve: 2008
- Típus: TV-sorozat
- Terjedelem: 13 epizód
- Műfaj: vígjáték, mágia, természetfeletti
- Stúdió: A-1 Pictures Inc.
- Original Creator: Eri Takenashi
- Zene: Satoru Kousaki
- Opening: „Motto Hade ni ne!” ~ Haruka Tomatsu
- Ending: „Mushi no Toki” ~ Haruka Tomatsu
- Honlapok: ANN