Special A ( TV-sorozat; 2008)
2008 legjobb animéje a Special A, vagy röviden csak S.A. Az Ouran Koko Host Club óta alig, vagy mondhatni egyáltalán nem találkoztam hasonló színvonalú, inkább shoujo kategóriájú animével. Amellett, hogy romantikus, a komikus jelenetekből és helyzetekből sincs benne hiány, amit az aranyos szereplők garantálnak 100%-ig.
A történet főszereplői a Hakusenkan akadémia elit csoportja a „Speciális A osztály” tanulói. Közölük is a fő szálat Hikari Hanazono és Kei Takashima kapcsolata adja. Hikari már egészen kicsi kora óta ismeri a fiút, aki életében először a lányt legyőzte egy kihívás során. Azóta Hikari eltökélt szándéka, hogy fölényes győzelmet arasson a pimasz fiú felett. Állandóan párbajokra hívja a sport, a tanulás, és minden más elképzelhető téren. De míg az ártatlan Hikari csak barátjaként tekint Keire, addig milliomos csemeténk fülig szerelmes az ezen a téren nagyon is lassú felfogású leányzóba. A környezetükben ez mindenkinek egyértelmű, csak sajnos Hikarinak nem esik le a tantusz, és egyenlőre úgy tűnik nem is fog még egy darabig.
Bár Hikari keményen küzd, mégis sikerül bejutnia az akadémia speciális osztályába, ahova az iskola 7 legjobb, és mellesleg leggazdagabb (Hikari kivételével) tanulója jár. Hikari nagy bánatára eddig Kei áll az első helyen a tanulmányi eredményeket tekintve, míg Hikari csupán a második. Ezt Kei pedig előszeretettel dörgöli az orra alá. Kei magányos farkashoz híven, elég szótlan, magába forduló, komoly és nem valami barátkozó, Hikarival ellentétben, de ha szívszerelmét veszély fenyegeti, nyugodt álarca porba hull, és egy vérjengző fenevadként támadja a rossz akarókat. Ha pedig Hikari akarva-akaratlanul számára kedves megjegyzést tesz, hideg szíve megolvadván, könnyes és egy kis kutya hatalmas szemeivel csüng Hikarin. Persze Kei mindent megpróbál a maga kicsit zárkózott módján, hogy Hikari végre észrevegye, hogy ő nem a riválisa akar lenni, hanem inkább a barátja. Ennek érdekében olyan módszereket is bevet, amitől egy épeszű ember fej vesztve menekülne. Persze Hikari nem lenne Hikari, ha ezekbe belemenne mindig, és kedvesen, viccesen butácskán kerülne ki a helyzetekből.
De iskolai éveiket még izgalmasabbá teszi a speciális osztály többi tagja, akik közül mindenkinek van valami stikkje. És ettől szerethető mindegyikük. Először is ott van Akira Todo, Hikari legjobb barátnője, aki már már túlzottan is rajong barátnőjéért, és minden adandó alkalommal próbálja az ő kis édes Hikariját megvédeni a kegyetlen férfiaktól, mint maga Kei is. ^^ De Akira nagyfokú agresszivitása, és ütlegei elsősorban Tadashi Kaniróra irányulnak, a fiú szerencsétlenségére. De azért Akirának vannak jó pontjai is. Mivel ennek a héttagú osztálynak nem is kell órákra járni, egész nap csak a gyönyörű kis magán parkszerű „klubhelyiségükben” tartózkodnak, ahova egy több milliós fő állatsereg is helyet kap, hogy ki révén, arról később.
Akirához visszatérve. Természete ellenére egy igazi konyhatündér, minden nap más és más finomságokkal lepi meg társait, illetve külön az ő rezortja a magas színvonalú tea délutánok szervezése. Tadashi pedig megérdemli Akira ütéseit, ugyanis elég pimasz módon csap le a lány étvágygerjesztő étel különlegességeire. A későbbiekben az ő kapcsolatukra is kicsit komolyabb hangsúly kerül, és talán észrevétlenül, de gyengéd érzelmeket táplálnak egymás iránt….Bár, amikor Akira „öli” éppen szegény srácot, ez eléggé megkérdőjelezhető ^^. Bár azért ők is kerülnek enyhén romantikus szitúációkba.
Ha már említettem az állatokat, akkor nem szabad kihagynom Ryu Tsujit, a csapat legérettebb, és látszólag ledidősebb tagját. Ryu bármilyen szívdöglesztően jóképű, mégis van egy apró hibája, inkább rögeszméje, ami miatt mindenkinek feláll a hátán a szőr. Ryu ugyanis szenvedélyesen szereti az állatokat. Na de itt, nem a hétköznapi értelemben vett házi állatokra kell gondolni, hanem krokodilokra, mérges kígyókra, elefántokra, és a kihagyhatatlan medvékre. Klubhelyiségük, akár egy mini dzsungel, hemzseg a „kis kedvenceitől”, azt meg már végképp nem merem elképzelni, hogy a lakásán mi lehet. Szerencsére ezt ellensúlyozza két védence, az ikerpár Jun és Megumi Yamamoto.
Ők egy állandó triumvirátust alkotnak, mindenhova együtt mennek, mindent együtt csinálnak. Ryu akár egy apa-anya pótlék, úgy gondoskodik a „szerencsétlen” ikrekről, akikkel a szüleik nem túl sokat foglalkoznak. De mielőtt a nagy drámájukban elmerülnénk, nekik is vannak idegenek szemében bizarr dolgaik. Megumi például sohasem beszél, hanem egy füzetre írja rá mindig kommentárjait, szarkasztikus megjegyzéseit. Ha pedig egyszer éneklésre kerül a sor…ember legyen a talpán aki kibírjai maradandó halláskárosodás nélkül, ahogy egy hang elhagyja a torkát. Testvére Jun, amellett, hogy nagyon félénk, csak a későbbiek során derül ki róla egy ici-pici titok, momemtán, hogy az ártatlan srácból, egy lány csókja után, női szíveket meghódító, szívdöglesztő macsó lesz.
A fenti szereplők mellett még feltűnnek a sorozat során meghatározó mellékszereplők, mint Kei gyerekképű, idétlen édesapja, vagy a Keit a végletekig imádó, levakarhatatlan öccse. De persze egy romantikus-vígjátékba a drámai részekért felelős „gonoszra” is szükség van, aki a mindent összekuszáló Yahiro képében jelenik meg. Yahiro egészen a sorozat feléig tartja negatív álcáját, majd szerencsére lelepleződik. A fő gondokat elsősorban a gyerekkori barátjával, Akirával kapcsolatban láthatjuk, valamint a Kei bosszantására irányuló tervei is jelentősek, melyek persze Hikari inzultálásával tetőznek be. De Hikari és Kei kapcsolatát még inkább összekuszálja a színre lépő Chitose Saiga, a maffiózó családba is beillő természettel rendelkező lányka, aki először Keihez akar feleségül menni.
Vele kapcsolatban Hikarinak az érzelmei összezavarodnak, és végre egy fénysugár bukkan fel a sötét űrben, hogy igen! Talán kezd ráébredni, hogy Kei iránt a barátságnál azért többet is érez. De mielőtt még elöntené főhősnőnket a megvilágosodás, Chitose Junba esik bele halálosan, benne látja álmai hercegét. A románcok száma így egyre bővül a sorozat előre haladtával.
E komikus jeleneteket szakítják meg a drámai múlt részei, ami Kei viszonzatlannak tűnő szerelme, Akira sötét múltja Yahiróval, Tadashi, mint az iskola igazgató fia, állandóan gúny tárgya. Jun, Megumi és Ryu múltja pedig szorosan egymásba fonódik, több titokkal egybe öltve. Egyedül, megint csak, Hikari lóg ki a sorból. Az örök vidám, céltudatos lány, mindannyiuk életét feldobja, és a társaság lelke, az ő őszinte vallomásai, pártfoglalásai teszik fontossá barátságukat. Ő az, aki minden helyzetben, minden magyarázat nélkül kész kiállni barátaiért, és segíteni nekik.
A karakterek egytől egyig szerethetőek, és nagyon aranyosak. A drámai helyzeteket mindig oldják a humoros jelenetek, a történetben pedig mindig számítani kell valami váratlan fordulatra. A karakter dizájng ehhez mérten szintén aranyos, engem kicsit az Ultra Maniacra, és a leírás elején említett sorozatra emlékeztet a stílusa, bár Kiyotaka Nakahara egyik műben sem működött közre, az ő munkái inkább a Card Captor Sakurához kapcsolhatóak. Emellett a figurák majdnem az xxxHolichoz hasonlóan elég nyúlánkak. A hátterek viszonylag részletesek, de az egyszerűség dominál ezen a téren.
A zenék nem olyan kiemelkedőek, inkább csak a hangulathoz illőek. A rendező, Yoshikazu Miyao sem az ilyen könnyedd műfajokról híres, hanem inkább a Hellsingben, és a Pokémonban, valamint a Vandreadben működött közre korábban. A mangakát is érdemes megemlíteni, ugyanis Minami Maki tipikus shoujo történeteket ír. A Special A mangájából készült anime nagy vonalakban követi az eredeti történetet, és nekem úgy tűnt, hogy az eredeti karakterdizájn sokkal szebb volt. Minami-santól még elég ismert a You are my girlfriend című 4 kötetes, rövidebb mangája, ami egy nyelvét féken tartani nem képes, gyönyörű leányzó szerelmi viszongtagságait meséli el. Összegezve, aki egy könnyed, szórakoztató animére vágyik a shoujo műfajából, annak ajánlom a Special A-t. Nem fog benne csalódni!
