Arthur Golden: Egy gésa emlékiratai
Arthur Golden best sellere e mű, melyet 2005-ben Steven Spielgerg mozivászonra is felvitt. Az alkotást több nyelvre is lefordították, s egyben korszak alkotó regénynek is számít, hiszen a gésák iránti nagy nyugati rajongás (egyik) megindítója volt. Az addig féltve őrzött titkok, melyek a gésák életét meghatározták, e műval napvilágot láttak, de egyúttal felkavarta e rejtett világ nyugalmát.
A könyv főszereplője egy Csijo nevű szegény kislány, aki egy halász lányaként látja meg a napvilágot, majd sok akadályt legyőzve gésává válik. Csijo különleges ismertetőjegye gyönyörű, szokatlan színű szeme, mellyel férfiak százait volt képes egyetlen pillantásával meghódítani. De vajon egy ilyen szegény, egyszerű lányból hogyan lehetett Gion (Japán egyik legnépszerűbb gésa negyede) egyik legnépszerűbb gésája?
Szülei kénytelenek eladni őt és nővérét egy okijának (gésaháznak), mivel édesanyja halálos beteg, édesapja pedig nem tud gyermekeiről gondoskodni. Azonban még a testvérek sem maradhatnak együtt. Csijo, talán szerencsés abból a szempontból, hogy különleges szemeinek, eszének köszönhetően ő az okijába kerül, míg nővére prostituáltak közé keveredik. Csijo kezdetben szolgálólányként dolgozik, majd egy nap gésa iskolába kezdik el járatni.
Azonban egy riválisa, aki kezdetektől fogva gyűlöli, megakadályozza abban, hogy gésa lehessen, s ezt a helyzetet csak tovább rontja szökési kísérlete. Így élete végéig az okijája szolgálójaként kell megfizetnie adósságait. De sorsa gyökeresen megváltozik, mikor találkozik élete első szerelmével, valamint Gion egyik legnépszerűbb gésájával, aki a pártfogásába veszi. Ettől kezdve minden vágya, hogy ünnepelt gésa lehessen, hogy szerelme közelébe juthasson. De egy gésának nem lehetnek önérdekű céljai, érzései. Vajon Csijó meg tudja valósítani álmát? Sikerül kiszakadnia a béklyókból, melyek megkötik testét és szívét? Az eseményeket gyönyörű leírások, fergeteges fordulatok, intrikák befolyásolják. A kis Csijóból gyönyörű nő lesz, de az élet és a második világháború viharaiban is vajon megállja-e a helyét?
Arthur Golden regényének megalkotásához, Mineko Iwasaki hivatásos gésa elbeszéléseit használta fel, valamint információkat gyűjtött az első nyugati gésától, az amerikai Liza Dalbytól. Bár ezek alapján gondolhatnánk, hogy hű képet próbál festeni az író a gésák valódi életéről, múltjáról, azonban ne vegyünk hitelesnek mindent, amit leír.
Ugyanis nagysikerű, s lebilincselő regénye inkább egy romantikus-dráma, tele a műfajra jellemző sajátoságokkal, a valóság és fantázia terének egybe mosódásával. Mint ahogy azt Mineko Ivaszaki is megerősítette egy interjúban is. A hölgy a könyv megjelenése után perrel fenyegette az írót, mivel a gésák valódi élete helyett, egy túl fiktív, érzelmekkel és erotikával teli világot teremtett meg. Az író és a gésa közötti nézeteltérés odáig fajult, hogy Mineko-szan kiadatta az Egy gésa emlékirataira válaszul, saját maga írt önéletrajzi regényét, melynek címe: A gésák gésája (e könyv a magyar boltokban szintén beszerezhető). Golden ugyan kezdetben azt állította, hogy művének főhősnője Mineko tulajdonképpen, az ő történetét vette alapul, de a Gésák gésájával megcáfolta ezt Mineko-szan.
Mindenesetre számomra is egy meghatározó alkotás az Egy gésa emlékiratai, hiszen a gésák iránti rajongásomat ez keltette fel. Mindenkinek merem ajánlani aki egy lenyűgöző, Japán szórakoztató negyedeinek forgataga, és e szakképzett „művésznők” élete iránt érdeklődik. Garantált szórakozást nyújt.
Trivium Kiadó, 2000.
A könyv megrendelhető innen