Véresen szaftos és kiváló fordulatokkal teli fantasy mangával ritkán áldott meg bennünket Japán, elég csak a Berserk vagy a Claymore úttörő egyediségére gondolni, mégis sikerült egy újszerű és lendületes narratíva mellett kibontakozó történetnek e nagy elődök nyomdokaiba lépni, ami a rég megszűnt Chokito feelinget éleszti újra: ronda, de finom. A pályakezdő Isayama Hajime üdítő alkotásával, a Shingeki no Kyojinnal tarol a Gantz eladásait is hajazva 2009 óta. 2011-ben a Kodansha Manga Díját vitte el, majd jelölték a 2012-es Tezuka Osamu Kulturális Díjra. Ráadásul 2013 áprilisában a Produciton I.G bábáskodása alatt a frissen született Wit Studio (2012 júniusában alakult) indít belőle animét. A szakmai elismerés és a japán eladási statisztikák élén való táncával (15. helyen végzett 2012-ben a fejezetenként legtöbbet eladott mangák listáján) sokakat elkápráztathat, de e csillogó máz ellenére is egy tényleg additív sztorival van dolgunk.
Dávid és Góliát világot rengető háborúja
A bizarr Shingeki no Kyojin (Attack on Titan) története egy 800-as évekbe helyezett alternatív történelmi színtéren játszódik, ahol az emberiséget a kihalás veszélye fenyegeti. A túlélők azonban magabiztosan húzódnak meg három gigászi méretekkel bíró fal mögött, békésen élve életüket a külvilág ismerete nélkül. Ám egy nap váratlan események láncolata veszi kezdetét. Az évszázadok óta embereken csámcsogó óriások, a 3-15 méter magas titánok áttörik a biztonságosnak vélt falakat, mégpedig egy korábban soha nem látott teremtménynek, a 60 méter magas tűzvörös fajtársuknak köszönhetően. Az emberek ketrecbe zárt, riadt vadakként menekülnek a belsőbb falak oltalmába, míg katonai légiókat riasztanak a betörő óriások megfékezésére. A káoszban mindenét elveszti három jó barát: a heves küzdőszellemmel bíró Eren Jaeger; a csendes, de szokatlanul erős Mikasa Ackerman; valamint a fizikailag gyenge, de rendkívül jó stratéga, Armin Arlelt. Eren és fogadott lánytestvére, Mikasa, szeme láttára falják fel a titánok édesanyjukat, míg orvos apjuk nyomtalanul eltűnik. A fiatalok két évvel később, főleg az Eren szívében gyúlt gyűlöletnek és haragnak köszönhetően, a hadseregben kötnek ki, ahol a titánok elleni harcra képezik ki őket. A kiképzés során három barátunk még további fiatallal ismerkedik meg, akikkel a bajtársi viszonyon túl a sorsuk is összefonódik. Tizenegy kiváló fiatal, tizenegy különböző egyéniség próbál vérfagyasztó csaták során, kilátástalannak tűnő ütközetekben túllépni félelmein és véghez vinni a lehetetlent: az emberfeletti erővel bíró titánok végleges leigázását – életük, szeretteik, emberségük feláldozása révén.
Ez a megkapó, Európa északkeleti részének mondavilágát is felvillantó történet (például az egyik karakter neve Ymir, aki egy norvég mitológiai alak eredetileg) elsősorban a groteszk titánok jelenléte miatt hat igen csábítóan, mivel az emberiséget likvidáló ellenséget már sokféleképpen elképzelték kelettől-nyugatig, ezek közül is a tipikusabbak: a mutáns bogarak (Blue Gender, Muv-Luv, Csillagközi invázió), a csillogástól mentes vámpírok (Hellsing, Shiki, Penge, Abraham Lincoln, a vámpírvadász), a démonok (Claymore, Berserk, Constantin, Silent Hill), a zombik (Highschool of the Dead, A Kaptár) és a földönkívüliek (Gantz, A függetlenség napja, Világok harca), de valahogy a méreteinket meghaladó óriások nem igen jutottak eddig szerephez. Ráadásként a manga két elemet is szokatlanul jól ötvöz: az anatómiai hibáktól borzalmasan szenvedő látványt a fokozatosan adagolt rejtélyekkel. Ugyanis a titánok jelenlétének okát mind ez idáig egy hatalmas kérdőjel foglalja el. Honnan jöttek? Miért esznek embereket? Miért nem képesek éjjel aktívabban mozogni, miért nem éreznek fájdalmat, és miért csak a tarkójukon ejtett mély sebbel lehet velük végezni? Hogy lehet, hogy vannak intelligensebb fajtáik, valamint csak bambán gyilkoló esetlen példányaik? A titkok csak fokozódnak a történet előrehaladtával, amik meglepő fordulatokat szülnek mindamellett, hogy történetünk főszereplője elvileg Eren, de rajta kívül az említett további tíz karakter sorsa, külön útja is szerepet kap. Ez a nagyszerű eddig a mangában. A klisés archetípusok, mint gyáva és nagyszájú ficsúr, szótlan gyilkológép, eltaszított fattyú és így tovább – mind kapnak egy kisebb, vagy nagyobb szeletet a történet formálódásából, sőt, hozzá is tesznek annak alakulásához. A jellemfejlődés emellett minimálisan ugyan, de megjelenik, jó példa erre egy gyáva kukac önfeláldozó tette, egy vadóc engedelmességre kényszerülése vagy egy barát árulása.
Történet elemei: a Shingeki no Kyojin világa
A történet szempontjából tetszetős megoldás, hogy nem próbál mesébe illő lenni a megkedvelt karakterek túlélésének esélyeit tekintve. Sokan meghalnak, olyanok is, akikre nem számítunk. Ami emellett negatívum lehet, hogy gyors és sok hirtelen vágást ejt a mangaka a történetmesélés során. Egyik fejezetben éppen vége van egy véres csatának és haldokló hősünket látjuk az utolsó lapokon, míg a következő fejezetben visszaugrunk a múltba. Ezek a flashbackek szerencsére képesek koherensen is működni, és egyúttal értelemmel és érzelemmel felruházni a karakterek jelenlegi döntéseit. Ez azonban hátulütője is lehet a sztorinak, mivel az így szétszabdalt szálakat érdemes egyben látni az értelmezéshez, és ebből a szempontból jobb egyszerre több fejezetet, kötetet elolvasni, hogy emlékezzünk a pár fejezettel korábbi visszaemlékezésre, vagy egy apró, de később nagy jelentőséggel bíró szóváltásra.
Végül a történet világa elég jól felépített. A titánokkal szemben védekező emberiség egy három fallal ellátott óriási „városban” él, ahol az elit nyilvánvalóan a legbelső falak között húzódik meg, míg a szegények kívül. Ez a kissé középkori városokra emlékeztető elrendezés kívülről-befelé haladva a Mária (Maria), a Rózsa (Rose) és végül a Shiina falak mentén történik. A városban uralkodó társadalom kapcsán pedig elsősorban a katonaság felépítését ismerjük meg, így vannak a falaknál állomásozó csapatok, a felderítők és a katonai rendőrség osztagai. A falaknál állomásozók a titánokkal szembeni első védelmi vonalat képviselik, a felderítőké a legveszélyesebb munka, mivel a falakon kívülre kell menniük titánokra vadászni havonta egyszer (Eren és több társa is ide akar bekerülni). A katonai rendőrség már egy más világ. Ők Shiinán belül tartják fenn a rendet, bár inkább léha iszogatással múlatják az időt. A katonák fegyverzetét a kardokon, ágyúkon kívül a 3D Maneuver Gear (háromdimenziós manőver) nevű szerkezet teszi látványossá, amelynek a segítségével Pókemberszerűen száguldozhatnak az épületek, fák között a harcosok. A város feletti uralmat a király alatt álló tanács tartja fenn, ahol a gazdasági és katonai érdekek vívják önző csatáikat a jóléthez szokottak arroganciával kiegészülve.
A már említett gyenge grafika össze is zavarhat, mivel Isayama Hajime nem éppen megkülönböztethető módon rajzolta meg karaktereit, kik így többnyire egy kaptafára épülnek kinézet terén, de a látványosabb pillanatok ennek ellenére kimagaslóan dinamikusak és még így is szépen vannak komponálva. A harcok, a csaták ezért igen kellemesek a szemnek, az eltorzult tekintetek, a félelem, az őrület a maga valójában közvetítődik felénk a szereplők arcáról és szemeiből. A kevésbé esztétikus és pontos ábrázolás a titánok esetében pedig különösen jól működik. Az aránytalanul nagy, gülüszemű, torz figurák kellően hihetővé teszik az általuk keltett rettegést, amit az ötletes kompozíció is segít, például amikor gyanútlan hőseink egy őket bámuló titánba futnak, vagy rárontanak egy emberi testeket cincálóra – szinte érezzük az ő megdöbbenésüket is.
Összegzésképpen eddig hibái ellenére is jól teljesít a manga, most már csak a nagyban beharangozott live-action film és anime adaptáció várat magára az idén (az anime 2013 tavaszán, a film ősszel jön). A live-actiont Nakashima Tetsuya (Kamikaze Girls, Confessions, Paco and the Magical Picture Book) rendezte volna, de végül otthagyta a projektet, úgyhogy egyelőre erről nincs bővebb információ. Azért kíváncsi vagyok, hogy élőszereplős formába hogy fogják átültetni ezt a bizarr történetet, valamint a mangaka mennyire fogja elnyújtani a történetet és milyen fordulatokat sző még bele.
Shingeki no Kyojin az anime: startolás 2013 áprilisában
Decemberben került fel az internetre a Shingeki no Kyojin 25 részes anime adaptációjának előzetese, ami látványos akciójelenetek mellett, a mangánál sokkal szebb dizájnnal hívja fel magára a figyelmet. A mozgó és fújtató titánok animált látványa hozta meg a kedvemet végül a mangához is. Az előzetest ráadásként nagyon fülbemászó zene kíséri végig, bár a szinkronszínészeken meglepődtem néhány helyen (pozitív és negatív értelemben is). A tavasz talán egyik legnagyobb durranása lesz (MAL-on már a 7. része után a TOP 10 animék között van). Információk az anime készítőiről: Sawano Hiroyuki (Blue Exorcist, Mobile Suit Gundam UC, Sengoku Basara: Samurai Kings) szerzi a készülő anime zenéjét. A Sound Horizon nevű banda „Linked Horizon” néven működik közre az opening alatt, amíg Hikasa Yōko énekli majd az ending muzsikáját. A rendező a korábban népszerű sorozatokat magának tudó Araki Tetsuro (Death Note, Highschool of the Dead, Guilty Crown), aki mellett a forgatókönyvön többek között Kobayashi Yasuko is dolgozik (Shakugan no Shana, Claymore, JoJo’s Bizarre Adventure). A mangaka rajzainál sokkal szebb karakterdizájnt Asano Kyoji készíti (Psycho-Pass, Tokyo Marble Chocolate), az anime pedig a Wit Studio gondozásában fog képernyőre kerülni a Production I.G közreműködésével. Az anime az MBS csatornán indul 2013 áprilisában.
A monumentális szereplőgárda fontosabb metszete az eddigi 9 mangakötet alapján
Eren Jaeger (Szinkron: Kaji Yuki)
Történetünk heves vérmérsékletű főszereplője a 15 éves Eren, akinek édesanyját a szeme láttára falják fel a titánok, orvos édesapja pedig eltűnik a titánok inváziójakor. Eren számára a barátain, Mikasán és Arminon kívül a szabadság a legfontosabb. Édesanyja halálának megbosszulásán túl ez is hajtja arra, hogy szembeszálljon a titánokkal. Óriási erővel buzog benne az élni akarás, a harag. Katonaként és gyermekként is sokszor szorul a nála meglepően erősebb Mikasa segítségére, amit megalázónak érez, és próbálja Mikasa oltalmazó kedvességét kemény szavakkal elutasítani. A katonai kiképzés végén a legjobb 10 katona közé is bekerül kitartásának köszönhetően, és ötödik helyen végez a ranglistán, ami lehetővé teszi a számára, hogy a katonai rendőrség tagja legyen. (A kiképzés során a legjobb 10 katona kerülhet be ide.) Erennek azonban esze ágában sincs a rendőrséghez kerülni, a Felderítőkhöz csatlakozik. A fiú egyébként sokszor meggondolatlan, hirtelen tettekre ragadtatja el magát, nem engedelmeskedik feletteseinek és könnyen veszélybe kerül. Szinkronhangja Kaji Yuki, aki az Aquarion Evol Amatájának, az Accel World Harujának és a Guilty Crown Shújának adta a hangját korábban.
kk
k
k
k
m
Mikasa Ackerman (Szinkron: Ishikawa Yui)
Mikasa Eren oltalmazására tette fel az életét egy közös gyermekkori traumájuk miatt. A csendes lány rendkívül gyors és erős, a katonai kiképzés során első helyen végez. Mindenhova követi Erent, így ő sem akar a katonai rendőrséghez kerülni. A lányt egyfajta titokzatosság veszi körül, mosolyogni szinte soha nem lehet látni. Barátaiért bármit megtenne (Eren és Armin), így képes saját életét is kockáztatni értük. A harcokban az egyik legjobb titán likvidátor, egy csapással képes leteríteni ellenfeleit. A Felderítőkhöz csatlakozik.
kk
k
k
m
Armin Arlelt (Szinkron: Inoue Marina)
A gyenge Armin mindig is Eren és Mikasa védelmére szorult, bár rettentően fél, végül mégis követi barátait a hadseregbe. Fizikuma hátrányai ellenére (be se kerül az első 10-be a katonai kiképzés végén) kiváló stratéga, és a későbbiekben ő is részt vállal felettesei oldalán a titánok ellen szervezett támadások megszervezésében, a haditervek kidolgozásában és a stratégiák kifundálásában. Nagyon jó megfigyelő, logikusan gondolkodik. Barátai mellett, akik az erőt képviselik, ő az eszével vívja inkább csatáit. A Felderítőkhöz csatlakozik.
Reiner Braun
Erennel, Mikasával és Arminnal közös kiképzésen vesz részt Reiner, amelynek végén a második helyen végez Mikasa után. A néhol a Berserk Gutsára emlékeztető fiú nem a szavak embere, de szerelmes vallomásokkal ostromolja többször is a szőke szépséget, Christát. A titánok támadásának ő is szemtanúja volt fiatalabb korában, ekkor legjobb barátját falta fel az egyik teremtmény, ami teljesen megkeményítette a szívét. Rendíthetetlen harcos lesz később, gyorsan képes felmérni a helyzetet, bajtársait az élete árán is próbálja megvédeni. Közeli barátság fűzi Bertholdthoz, valamint a sokszor kiboruló Conny-t is ő nyugtatja meg, ha kell. A Felderítőkhöz csatlakozik.
Bertholdt Fubar
Reiner gyerekkori barátja, inkább háttérbe húzódó karakter ő, a fontos döntéseket sokszor másokra bízza. Harmadik helyen végez a kiképzés végén. A Felderítőkhöz csatlakozik.
Annie Leonhardt (Szinkron: Shimamura Yu)
A magának való Annie súlyos titkokat hordoz magával. Édesapja révén egy ismeretlen harcművészeti technika birtokosa, amely legyőzhetetlenné teszi közelharcban. Erenen kívül nem igen kerül senkivel sem közelebbi kapcsolatba, a fiút még néhány mozdulatra is megtanítja. Bizonyos okokból a katonai rendőrséghez csatlakozik, egyébként a negyedik helyen végez a kiképzés során.
Jean Kirschtein (Szinkron: Taniyama Kishō)
Jean az a tipikus nagyszájú hencegő a csapatban, akinek mindenről és mindenkiről meg van a saját véleménye. Erennel többször is összetűzésbe kerül, amiben csak részben van szerepe az eltérő nézeteiknek, később a Mikasa iránti vonzalma miatt támad főszereplőnkre. Jean szarkasztikus megjegyzésekkel ingerli Erent, főleg azért, mert nem tetszik neki az, ahogy Mikasát szomorúvá teszi. A kiképzés során a hatodik helyen végez, vágya, hogy a biztonságos katonai rendőrséghez csatlakozzon. Közeli barátja lesz a higgadt természetű Marco.
Marco Bodt (Szinkron: Ohsaka Ryota)
A kiképzés során a hetedik legjobb katona lesz. Ő is inkább a Felderítőkhöz csatlakozna, de álma sajnos nem válik valóra. Jean egyik közeli barátja lesz, nagyon kedves és segítőkész természetű.
Conny Springer (Szinkron: Shimono Hiro)
A nagyszájú, kisfiús természettel bíró fiú könnyen kiborul, de egyébként heves vérmérsékletű, hirtelen döntésekre képes elragadtatni magát. Nyolcadik helyen végez, Reinerrel kerül több csata után közelebbi barátságba. Szülőfalujába mindenáron szeretne visszajutni, nagyon szereti a családját és hiányzik az otthona.
Sasha Browse (Szinkron: Kobayashi Yuu)
A folyton a gyomrával foglalkozó lány inkább tűnik gyávának és haszontalannak, mint vérbeli katonának. A többiek, főleg Ymir, szeretettel űznek tréfát belőle. Marcoval közelebbi kapcsolatba kerül. Egy kis faluból származik ő is, ráadásul egy ősi hagyományokat űző közösségből, akiknek a megélhetés miatt kell a városlakok igényeihez alkalmazkodni. Édesapjával sok konfliktusa volt, ezért is hagyta el őt és csatlakozott a hadsereghez. Könnyen sírva fakad, de kilencedik helyen végez a kiképzés végén.
Christa Renz (Szinkron: Mikami Shiori)
A 10. legjobb katona a kiképzés végén. A gyönyörű lány legjobb barátnője a szokatlan természetű Ymir lesz. Sashának segít sokszor, ha bajba kerül, valamint enyhíti Ymir nyers szavainak élét, amit a többiek felé intéz. Reiner szerelmes belé, ezt ő nem viszonozza.
Ymir
Christa mondhatni legjobb barátnője, nyers és durva, kegyetlenül a szemébe vágja másoknak az igazságot. Szándékai mindezek ellenére jók. Szívesen ugratja és egzecíroztatja Sashát, Conny-t is leteremti jó néhányszor. Realista lány, nem hisz az ideákban.
Rivaille
A Felderítők egyik legjobb osztagvezetője, sőt, ő az egész „város” legkiválóbb katonája. A legerősebb, leggyorsabb, legkegyetlenebb és legjobb fegyverként a titánok ellen, igazán összeférhetetlen természete van. Kemény, nyers, durva modora ellenére feletteseinek engedelmeskedik és bízik bajtársaiban, bár hajlamosabb az önálló akciókra. A siker érdekében nem rest feláldozni bajtársai életét, de ennek ellenére értékeli az emberi életet, és tetteinek súlyát is átérzi, valamint igen mélyen érinti a bajtársak halála a vad álarca mögött. Eren közvetlen felettese lesz a későbbiekben és fontos szerephez is jut.
Hanji Zoe
A Felderítők osztagvezetője, a titánokat tanulmányozza, és elsősorban tudományos kutatásokat végez. Nagyon szenvedélyes, az eredmények és dokumentáció kedvéért a testi épségét is képes veszélyeztetni. Humoros karaktere ellenére (becézi a titánokat és kedveskedő szavakat kiabál nekik, miközben azok testi tűrőképességét tanulmányozza), heves igazságérzettel bír.
Mintaképek a mangából / FanArtok [nggallery id=320]
Manga adatok
- Japán cím: Shingeki no Kyojin / 進撃の巨人
- Angol cím: Attack on Titan
- Történet: Isayama Hajime
- Rajz: Isayama Hajime
- Műfaj: akció, dráma, fantasy, horror, shōnen
- Kiadó és magazin: Kodansha kiadó, Bessatsu Shōnen Magazin
- Megjelenés éve: 2009
- Eddig kiadott kötetek száma: 9 kötet eddig
- Linkek: Baka-Updates Manga (eng); Anime Addicts (hun); MangaFox (eng); Wikipedia (eng); MAL (eng); Hivatalos honlap (jp); Amazon.com (eng); Junkudo (jp); Wikia (eng);
Szia!
Csak szólni akartam, hogy a címben a 进击的巨人 kínaiul Attack on Titan, a japán ugye: 進撃の巨人
Köszi, néha összekeverem a kettőt. XD
Köszi! Megtudtam pár apróságot, ami hasznos volt számomra.:) Örülök, hogy összefoglaltad ezt a leírást.:) Kár, hogy kevesen kommentelték.
Köszi Kaiji a kommentet! 🙂 Hát, nem szoktak sokan írogatni nekem, pedig szívesen olvasom őket :). Mondjuk nem igazán tudok mostanában bloggolni. Lassan haladok mindennel. 🙂 Legyen szép estéd!
„valahogy a méreteinket meghaladó óriások nem igen jutottak eddig szerephez”
Ajánlom a legelső Macross anime megnézését:D
Abban ezeknél valamivel normálisabb kinézetű(de röhejesebb viselkedésű)óriások ellen harcol az emberiség.
Köszi az ajánlást, már évek óta tervezem a Macrosst megnézni, időszerű lenne :).
nem szeretem a mecha animéket de a macross nekem is tetszett, ami meglepett. Egyébként lehet velem van a baj, de nekem se a manga, se a sorozat nem tetszik. Kiszámítható a történet, és semmi egyediséget nem mutat fel. Tudom fura lesz, de picit olyan mintha kaptunk volna egy mecha animét. Most mosolyoghatsz, de ennek a jegyeit hordozza magán.
1. Emberevő rovarok helyett, most emberevő óriások vannak
2. Eren teljesen olyan mintha egy robotban ülne, ott az óriás nyakán belül, és kb úgy is irányítja.
3. A főellenség intelligenciája egyenlő a zéróval csak a tömeg miatt sikeresek, kivétel persze egy két fő boss.
4. Az emberek töketlenek szokás szerint, semmit érdembeli eredményt nem tudnak elérni
5. a főszereplő és kis szűk „csapata” lelkileg, szellemileg eltorzult,egy normális világban diliházban lenne a helyük. Gondolok én itt főleg misakára
Egyébként az anime rajzolása zs kategóriás. A szereplők mint a mangában, egy kaptafára készültek. Persze ez már a számítógépes animálás hibája is lehet, hiszen ha megnézted az utóbbi évek számítógépes animéit. Általában egy sablon testbabát használnak,csak a hajat és a szemet változtatják meg a külsőn, esetleg a magasságot,mást nem.
A főszereplőkről az ember nem hinné el, hogy lazán ide oda röpködnek ,annyira pálcikák. Semmi erő nincs bennük látszatra.
A történet fordulatokat nem tartalmaz, jellemben és személyiségben nem fejlődnek a karakterek. Tucat személyiségük van, és marad is . Az pedig nem személyiség fejlődés, ha egy jelenet elejéig esetleg mást tesz, majd visszasülyed abba a katatón állapotba amiben volt gondolok én itt misakára, amikor nem öli meg magát mikor beteges ragaszkodási vágyának tárgya eren eltűnik. Miért ölné meg magát ő a főszereplő az egyik 😛
A harcok unalmasak. Az manga alapötlete jó volt, annyi mindent kilehetne hozni a történetből, de nekem az sejlik ki, hogy egy beteg ember a szorongásait jelenítette meg a történeten belül,ezért megrekedt a manga egy helyen. Bevallom már csak az hiányzik, hogy állat óriásokat hozzon be:) Mivel szinte minden honnan lopott egy kicsit. A berserker mangájával lehetne a legjobban összehasonlítani, hisz mind a kettő darkos, aki csak az animét látta, az csak a történet bevezetéséről szerezhet tudomást, későbbiekben otti s megjelenik az emberevés stb , sőt még durvább dolgok is mint itt. Ahhoz az alkotáshoz képest ez egy kalap …. ha a berserker számomra ér 8.5 pontot ,erre maximum csak 3 at tudnék adni. Azt megemlítettem egyébként hogy az anime látványa is öhm eléggé szegényes, olyan mintha mindent ellőttek volna az első két részre, a minőséget nem tudták tartani.
Jaj igen, én nem tudok szépen rajzolni, így a későbbi fejleharapós kommentelőknek üzenném, hogy igen nem tudnék jobb mangát csinálni,mérnök hallgató vagyok és végzett technikus, helyette megjavítok neked egy automatta gépet ami több tíz millióba került, a múlthéten is ezt csináltam 😛 sajna csak ilyen világi pórias dolgokra vagyok képes, a művészethez nincs érzékem, csak élvezni tudom, meg kritizálni.
Mi a te véleményed Follmoon az animéről és a mangáról?
akarom mondani, mivel ez korábbi bejegyzés öhm mi a véleményed a manga történetének folytatásáról, ééés az anime megjelenítéséről, tényleg megéri a 9-10 pontos értékelések tömkelegét? és tényleg egyedi, meg az évezred legjobb animéje ahogy sokan fémjelzik? Velem van a baj ,hogy nem tudom értékelni ezt az animét? 🙁
Szia, 🙂
Értem, és a kritikádat is értem és köszi, hogy írtál, jó végre beszélgetni itt online is valakivel. 🙂
Véleményem:
A manga nekem rettentően tetszett! Egy darbig ugyan :D. A rajzolása eleinte hihetetlenül taszított, de azután megszoktam teljesen. Szerintem voltak benne jó fordulatok (spolier! – kik titánok pl az emberek közül, stb) – ezek megleptek és izgalmassá tették nekem a sztorit. Jellemfejlődés nekem volt benne, elsősorban Armin jellemén jött le nekem ez, hogy a félénk, nyámnyila fiú hogy tudja egyre inkább taktikai szemszögből nézni az eseményeket. Sajnos a manga utóbbi fejezeteit nagyon-nagyon elrontotta és unalmassá tette a mangaka, így félek attól, hogy a nagy hype miatt teljesen lefog süllyedni, kiüresedni, így várok pár hónapot még az új fejezetekre, de a manga mostani állása nagy csalódás a számomra.
Anime: elsőre lehidaltam a látványvilágtól, aztán ahogy haladtak előre a részek, egyre inkább elment tőle a kedvem. Az igazat megvallva, jelenleg a 10. résznél jegelem az animét. Az animációt ok, látványosabbra vették, a karakterek részben azért is megkülönböztethetetlenek, mert a mangában is azok voltak, de ez nem mentség arra, amit csináltak pár részben, hogy ugyanazt a pár snittet vágták be, ugyanabból a nézetből bizonyos jelenetekben.
Egyetértek, hogy az első részekre hihetetlen energia ment az alkotók részéről, de utána elhagyták magukat. Ráadásul a cselekményt is úgy lelassították a mangához képest, hogy rettentően vontatott lett az egész.
Végítélet: Említetted a Berserket. Ennek nem ér a nyomába a Shingeki nálam se. (Berserkre azt hiszem 9-10 körül adtam pontot anno). A Berserk több szimbólumrendszerrel dolgozik, szövevényesebb és brutálisabb a dark fantasy műfaján belül. A Shingeki azért jó, mert ezt a hangulatot visszahozta fogyaszthatóbb formában (Berserket tiniknek és fiatalabbaknak nem mutatnék XD), amire nem igen volt példa az elmúlt években. Az év alkotása az biztos, de számomra végül nem lett az. A mangája még lehet, ha jó lesz a folytatás, de az anime semiképp, maximum az „egyedisége” miatt emelkedik ki, amit a középkori-dark fantasy-óriásölő-hadsereges témában látok, mégha bizonyos elemeit kölcsönzi máshonnan. 🙂
Mecha hasonlatodra meg LOL :D, most hogy így mondod…van benne valami. 😀
Szia!
Véletlenül találtam egy kis hibát: Marco-hoz meg Jean-hez is azt írtad hogy 6. helyen végeztek:)
Egyébként köszönöm a leírást, nagyon jó lett!
Ja és akkor már Conny se a 7.:)
Köszönöm szépen MrSanyi! 🙂 Javítom is. 🙂
hmm nem tudom, én nem értek egyet a személyiség fejlődéssel kapcsolatos gondolatoddal. Armin nem fejlődött semmit. Most is nyámnyila alak. Az hogy picit taktikusabb lett, nem fejlődés. Tipikus skatulya karakter személyisége van. Leginkább egy olyan karakternek állítanám be, akiről a megalkotója nem tudja eldönteni ,hogy fiúnak vagy lánynak szánta -e, gyáva ,az hogy 10 iq ponttal több van neki,nem jelent jellemfejlődést. Nézd meg a Berserker karakter gárdájának fejlődését, mást igazán nem mondhatok, mert megvádolnának azzal ,hogy persze a két animét nem lehet összehasonlítani mert más műfaj. A mangaka nagyon szegényes eszköztárral dolgozott.
Az attack on Titan, nem lehet az év animéje, hiszen csak akkor állíthatnánk ha minden animét láttunk volna. Most vele versenyzik mondjuk a hmm silver spoon, vagy a blood lad. Utóbbinak egyébként picit olyan soul eater után érzete van, míg az elsőt a full metal alchemist mangakája készítette, amire már mondhatnánk, hogy a minősége a sorozatnak biztosított, bár a téma választás fura, de mégis egyedi. Pl ott ha beleolvasol a mangába, esetleg belenézel az animére ,láthatsz példát személyiség változásra, folyamatos fejlődésre ,mint a főszereplők mind a mellékszereplők által. Vagy ha régebbi animét kéne megemlítenem, a Planetes-t ajánlanám, ha érdekel olvashatsz róla az oldalamon sálálá, nem nem önreklám. Nyugodtan törölheted az utolső mondatom 🙂 Hmm igen egyébként jó nekem is beszélgetnem valakivel ezen témán belül, olvastam a kritikáid, és tetszettek. Érdekes személyiséged lehet.
Planetes-t animében láttam, és a kedvencem. ^^ Csak nem írtam róla anno :D, néha lusta vagyok és jó csak úgy élvezni egy sorozatot. Sőt, volt olyan időszakom, hogy csak néztem-néztem a jókat, azután nem írtam róluk semmit mert túl jó élményt adtak és úgy eltelíettek, hogy egyszerűen nem tudtam őket szavakba önteni az érzéseimet.
Az év animéjét úgy értettem, hogy akkora hype van már most körülötte, hogy a rajongók részéről biztos az lesz (eladások, ahányan imádják, stb.). Ha minőségileg történetileg nem is mély igazán, a fanok biztos a toplisták élén tartják. A mangaka jól jár, biztos bezsebelt pár milliót. Amúgy az ő szemszögből nézve teljesen jól csinálta (bármi is legyen az indítéka). Egyszerű, sablonos elemekből kreált látszólag teljesen újat, és mekkora hírnévre tett szert. Ilyen szempontból értékelem a munkásságát nagyon is. Néha a kevesebb több elvét vetette be, és elnézve azt, hogy a több szintű, nehezen értelmezhető sorozatokra nem feltétlenül vevő a célcsoport, pont megtalálta azt az arányt, amivel széles közönséget tud megragadni.
Érdekes személyiség, én? 😀 Barátom leginkább a lány létemre nagy mecha szeretettemmel fényez, néha még bolondozok, bár inkább csendes könyvmolytípus vagyok :). Persze, ha van közös téma és éppen élénken tudok brillírozni, akkor jókat szoktam beszélgetni. Kérdezni szeretek és ismerkedni is az biztos. ^^
Köszi a leírást. Érdekes volt. Viszont hol tudnám olvasni a mangát? Milyen oldalin van fent? Persze nem japánúl :—) 😀
Itt fordítják magyar nyelvre, csak regisztrálnod kell ahhoz, hogy olvashasd. 🙂
Köszönöm,megtaláltam. Viszont itt csak 9.kötetig van. Tovább nincs? Esetleg angolul?
A cikk alján ki van linkelve angolul is. Pl.: Mangafox.com-on, vagy Tenmanga-n is fenn van. Csak keresni kell. 🙂
Szia!
Gondoltam, ha már megtaláltam ezt a bejegyzést, akkor írok is ide. Kezdetben nagyon furának tartottam ezt a hype-ot, ami a sorozatot övezte, hiszen már akkor is egy csomóan beszéltek róla, amikor még ki se jött az anime. Megmondom őszintén, én még az év elején, a tavaszi charton találkoztam először a címmel. Gondoltam beleolvasok a mangába, olyan „csak nem árthat” alapon. Ahhoz képest, hogy csak az első fejezetbe szándékoztam belepillantani, az egész első kötetet végigolvastam. 😀 Aztán elkezdtem nézni az animét és újfent meglepett, hogy mennyire az egekbe magasztalják az egészet, holott ezt a felállást már máshol is ellőtték, csak nem egészen így tálalva. Aztán úgy a 10. rész körül kezdtek kifulladni a nézők, egyre több negatív kritikát kapott és szerintem a végére eljutott addig, hogy már majdnem többen utálták, mint szerették. Érdekes, mivel nekem pont a későbbi fejezetek és epizódok miatt kezdett megtetszeni az egész történet. Jöttek a meglepő fordulatok, mert sok dologra nem számítottam a történettel kapcsolatban. Figyelem, spoiler! Ezek között volt az, hogy Eren már viszonylag az elején óriáskaja lett, aztán mégis visszatért, ezúttal titánként. Kezdetben azt hittem, hogy tipikus emberek vs. szörnyek felállás lesz, de szerencsére tévedtem. (Megjegyzem, akkor nem is tetszene ennyire a manga.) Azon is meglepődtem, hogy a fenyegetés nem csak kívülről érkezett, hanem a többi shifter személyében belülről is. Nem hiszem, hogy pusztán jókedvből épültek be, hanem oka volt annak, amiért csatlakoztak a katonasághoz.
Bár furcsának tűnhet, de engem pont az fogott meg, hogy ennyire durván át tudja adni a reménytelenséget. Sosem szerettem a military propagandát, főleg mert nyugatról állandóan ezt kaptam az arcomba, főleg a Hollywood-i filmek kapcsán. Ezért is szippantott be a manga, hiszen itt nem azt hangsúlyozták, hogy mennyire jó katonának lenni, hanem szembe kell nézni a rideg valósággal. Emiatt az egyik kedvenc párbeszédem, ami Pixis és Eren között zajlott le. Lehet, hogy nekem is kifacsarodott világnézetem van, de a mostani állapotokat tekintve, nem hiszem, hogy az emberek képesek lesznek teljesen félretenni az ellentéteiket és összefogni, ha valami katasztrófa következne be. A karakterekkel nekem nincs semmi bajom, Armin-t hamar megkedveltem, miután összeszedte magát. Érdekes, hogy Jean-t először nem kedveltem, aztán egyre jobban kezdtem megszeretni, ahogy változott a személyisége. Sokan utálják Eren-t, nekem vele sincs bajom, mivel a viselkedése teljesen megalapozott. (Az óriások miatt kell falak mögött élnie és az egyik megölte az anyját, szerintem érthető, ha bosszúvágyat érez.) A manga előrehaladtával a többiek is fejlődtek, szóval ahhoz képest, hogy mindegyikük igazi shounen klisé karakterként lett bemutatva, nekem pozitív csalódás volt az, hogy hová jutottak. Egyedül Levi és Mikasa maradtak semlegesek, bár őket meg valahogy a kötelező „cool” szereplőknek tudom be, úgyhogy sok vizet nem zavarnak. Ymir néha még idegesítő, bár az újabb fejezetekben mintha kezdene kikupálódni. Akit még kiemelnék, az Hanji, jó ötletnek tartom, hogy beleraktak egy ilyen karaktert, hiszen teljesen más szemszögből áll hozzá az eseményekhez. A shiftereket pedig nem utálom, mert nem hiszem, hogy önszántukból lettek közvetve tömeggyilkosok. Talán azért sem zavart a túlzott reménytelenség ábrázolása a szereplőkön, mert volt alkalmam veterán katonákkal beszélni, akik megjárták a II. világháborút és ők mondták, hogy bizony előfordult érzelmi instabilitás, öngyilkosság és dezertálás is. A harc pedig nem teljesen egyoldalú, hiszen Eren képességének a segítségével már az emberek is értek el sikereket. Bármennyire is reménytelen a helyzet, igyekeznek mindig talpra állni, ez különösen igaz a Felderítő egységre.
Eren képességén nem lepődtem meg, bár azt hülyeségnek tartom, hogy pont emiatt szidják a sorozatot, hiszen az animék/mangák 90%-ában (ha nem többen) a főszereplőnek van valamilyen plusz képessége vagy felszerelése, ami kiemeli a többiek közül. Egy shounen történetben miért lenne másként? Milyen vicces lett volna, ha mondjuk a Sailor Moon-ban Usagi nem Mamoru-val jött volna össze, hanem Umino-val. 😀 Persze a jóképű fiút kapta meg, mert Usagi a főszereplő. Ezen kívül az tetszik még a Shingekiben, hogy sokszor a fordulatokat asspull megoldásoknak gondoltam, holott a mangaka végig adagolta az apró információkat. Többször is ment a foreshadowing, amit először nem értettem, aztán később összeállt a kép. Jó, érződik a mangakán, hogy fiatal és ez az első műve, de bárcsak a legtöbb mangaka ilyen „rossz” mangát adnak ki a keze közül! Az is lehet, hogy a sztorit hónapról-hónapra találja ki, de ameddig ezt nem érzem, addig minden elismerésem az övé.
Az animét is nagyon szerettem, a 23. részig nem volt vele bajom, sokakkal ellentétben én nem éreztem lassúnak, végig le tudott kötni. A 11. és 12. rész valóban időhúzásra sikerült, de azokat is élveztem, csak éppen nem úgy, mint a többit. Szerintem most már várd meg a blu-ray kiadást végig, mert nagyon szépen feljavították a grafikát, a quality fejeket és spórolós jeleneteket átrajzolták. Sajnos az utolsó két részt szerintem elrontották. Úgy tértek el a mangától, hogy még több hatásvadász elemet tudjanak belerakni, csak sajnos ezzel megölték Eren fontos karakterfejlődését, ami a mangában pont a nőstény titán elleni harcnál mutatkozott meg. Több spoilert nem írok, gondolom egyszer azért szeretnéd végignézni az animét is.
Nem tudom, olvastad-e, de a mangaka a 20. kötettel szeretné befejezni a mangát. Ez jó hír, mert így nem érzem azt, hogy feleslegesen nyújtaná még a történetet. Ezen kívül elindult két spin off történet, az egyik Suzukaze Ryo light noveljén alapuló manga, a Before the Fall, illetve a másik Levi múltjáról szól, azt fogja bemutatni, hogyan csatlakozott a Felderítőkhöz.
Láttam feljött a Berserk is, mint összehasonlítási alap. Lehet, hogy te is, illetve még jó páran az olvasóid közül meg fognak kövezni, de ha a mangáról van szó, akkor nekem a Shingeki jobban tetszik. A Berserk ’98-as feldolgozása nagyon bejött, csak a démoni befejezésen akadtam ki, de azért megadtam rá a 9 pontot. Aztán megnéztem a 3 filmet, ami elvileg mangahűbb feldolgozás akart lenni, de attól nem estem hasra, igazából az igénytelen CG és a karakterfejlődés kidobása kissé érzékenyen érintett. Aztán belekezdtem a mangába, ami rögtön úgy indított, hogy Spoiler!……..Guts éppen közösül egy démon nővel. O___O (Nem akartam olyan durván fogalmazni.) Ezen igyekeztem magam túltenni, elvégre mégis csak seinen-ről van szó, abban pedig nem tilos az ilyen. Most a 17. kötetnél tartok, de nem igazán van kedvem folytatni. Az Eclipse után szerintem lejtmenetbe kezdett a manga. Nekem nem jön be ez a folyamatosan darálunk típusú megközelítése a dolgoknak. Ezen kívül olvastam néhány spoileres hozzászólást, amik még jobban elvették a kedvemet a mangától. Egy jó kis középkori fantasy-t mutatott nekem az anime, némi misztikus elemmel megfűszerezve. Erre a Gyűrűk Ura settingre nem igazán számítottam, csápos démonokkal kiegészítve, valamint a seinen műfajra jellemző „vérszexerőszak” is kezd kicsit sok lenni nekem. Az meg a másik, hogy bár még jó sok chapter van hátra addig, hogy beérjem a jelenlegi fejezetet, haragszom a mangakára, amiért ő inkább az új Idolmaster játékkal játszik, vagy ilyen-olyan okokkal még tovább húzza az időt, ahelyett, hogy rajzolná tovább a mangát.
Elnézést, hogy ekkora kisregényt kerekítettem ide, néha kicsit elragadtatom magam. ^^”
Szia Rui-chan,
Köszönöm a véleményedet :), nem számít, hogy milyen hosszú, mindent szívesen végigolvasok. A Shingekivel én most a következőképpen állok:
Hasonlóan érzek mint te, plusz, az animét végig kellett néznem és pozitívan csalódtam benne. Az utolsó két részt leszámítva teljesen lekötött, plusz, így 8 hónap után már halványultak a sztorival kapcsolatos emlékeim, és jobb volt újra átélni a dolgokat. Több katartikus pontot is átéltem, de azt sajnáltam, hogy a jellemfejlődést kihagyták végül.
A plusz infókat (20 kötet + 2 alter manga, egy shójo, egy shónen – eljutottak hozzám, még nem olvastam beléjük ugyan).
A Shingeki animének/mangának megvannak a maga hibái, de ettől függetlenül a mangaka jókor, jó ötlettel robbantott ilyen nagyot, amiért hatalmas dicséretet érdemel. Az azonban tény, hogy túlhype-olt, de valami ha nagy hullámokat ver, az még nem feltétlenül rossz, maximum nem annyira jó, mint várná az ember, és ezt a műfaj ismerői jobban érzik több tapasztalattal a hátuk mögött – ők lehetnek a negatív hangok közvetítői, vagyok én is részben, mert a Shingeki nem tökéletes a szememben, de ellenben tud szórakoztató lenni. Egy médiatermék legfőbb célja pedig a szórakoztatás. Ez sikerült neki. Valaki vevő rá, valaki nem.
Berserk: a Berserk anime sokkal komplexebb, amit a Shingeki eddig nem ért el. Ott a hatalom, a katonákat irányító érdekek tették a sztorit mélyebbé. A Shingeki fordulatai nekem olykor elég kiszámíthatóak, pont azok miatt a sejtetések miatt, amiket említettél. Most az 50. fejezet tudott újra megfogni- Berserk mangát egy pontig imádtam, de szerintem abból a tv-sorozat a legjobb. A mozifilmek sem tudják annak a sikerét visszaadni.
Én Imádom a Shingeki No Kyojin-t!!! Maga a történet lapjában véve meg fogott engem. Most olvasom mangában, láttam máranimében is, mangában a 43.-ik fejezetnél tartok. Egyszerűen megunhatatlan Shingeki No Kyojin, ráadásul az opening 1 is nagyon tetszik ^^
Nekem is kedvencem. 🙂 A manga könnyen függővé tett, az első openinget hátha felül tudják múlni egyszer, de még nálam is az a kedvenc. 🙂 Köszi hogy írtál!