Guilty Crown (TV-sorozat) ~ 01. epizód: Genesis / 2011. október 13.
Wow. Oké, eye-catching animáció, Macross Frontieres és Code Geasses mixszel, de megnyert. A Guilty Crownt nem nevezném az őszi évad legegyedibb animéjének, de a Production I.G a noitaminA blokkban egy igazán különleges munkával startolt, ami 22 részes lesz. Az anime zenei betétei egyből megnyertek, és még arra is vállalkoznék, hogy minden epizódot blogoljak.
A terrorista lány és a fiú
A sztori főhőse Shū Ouma (Yuuki Kaji), aki magányosan tartja a távolságot minden emberi lénytől, míg a maga kis videó vágó világába fordul, és gyáván, barátok nélkül tengeti életét. Egyedül az Egoist nevű együttes énekes pacsirtája, Inori Yuzuriha (Ai Kayano) gyönyörű dalai (mellesleg a dalok mellé készült online videoklipjeiben lenge öltözékben, árválkodóan néző arccal szerepel a rózsaszín hajú lány) mozgatják meg a fiú lelkét, a lepusztult Japánban. Ugyanis 2009-ben egy Apokalipszis Vírusként aposztrofált járvány döntötte meg Japán egységét, amely az anarchia sötét korszakába süllyesztette az országot. Ezt a jelenséget „Lost Crhistmas” (Elveszett Karácsony) néven is emlegetik. 10 évvel később, Shū jelenében járva, az ország stabilitását látszólag helyreállította egy nemzetközi szervezet, a GHQ, ami ugyanakkor megszüntette az ország korábbi autonómiáját. Azonban Inori egy titkos ellenálló szervezetnek, az „Undertaker”-nek a tagja, amely Japán függetlenségéért harcol. Inori az első rész elején pont egyik küldetéséről menekül, egy különleges „küldeménnyel” a kezében, amit csoportjának vezetőjének, Gai Tsutsugaminak (Yūichi Nakamura) kell eljuttatnia. A bevetése során súlyosan megsérül, és menedéket pont Shū videó szerkesztő stúdiójában (inkább lerobbant épületében) talál. A két fiatal itt találkozik először, de nemsokára a lányért megérkeznek a GHQ katonái, és verések közepette cipelik magukkal.
Shū mindeközben gyáván nézi a lány elhurcolását, majd siralmas önmarcangolás közepette borul a földre, hogy zokogjon egy sort. Szerencsére Inori kis G.I.T.S.-es mini tacsikomája rögtön mutatja a fiúnak a Gaihoz vezető utat. Shū csöppnyi bátorságát összekaparva jut el a terroristavezér főhadiszállására, ahol rögtön a harcok kellős közepébe kerül, állati jó zenei aláfestés mellett. (Plusz: itt Gai is produkál egy meglehetősen szemet gyönyörködtető bunyó jelenetet – ő a tipikus leader: dögös, szőke pasi, ennél több nem is kell a fangirl faktorhoz.) Közben Inori is előkerül, mivel az őt szállító katonai járgány megsérül a mecha ütközetben (mindkét fél természetesen mechákkal harcol). Gai Shūra bízza azt a bizonyos csomagot (valójában üvegcsét), amiért Inori küzdött korábban. Shū menekülés közben megpillantja Inorit, amint egymaga akar szembeszállni pár mechával. Az eddig töketlen fiú utolsó esélyét látja az öngyűlölet kiirtására abban, hogy akár élete árán is, de megmentse a lányt. Nos, mint várható, személyes mentőakciója egy új erő birtokába juttatja. Egy különleges kardot húz elő Inori testéből, amellyel szétrobbantja az ellenség harci gépezeteit. «Folytatás jövő héten»
A klisé halmaz erős, de talán kihoznak belőle valami tuti cuccot
Nagyon tetszik a grafika. Ezért millió piros pont érte. Az élénk színek, a dögös ruhák a lányokon, a helyes vs izompacsirta pasik halmaza, a nagy harci gépezetek, a rengeteg akció, robbantás, bevillanó flashbackek Inori gyerekkoráról, amik egyben egy érdekes „mintha találkoztunk volna már” feelinget generálnak. Az első részben ugyanakkor megy a cselekmény pörgetése ezerrel. Hirtelen belerántanak minket az anime világába, ezért is kissé abszurdnak tűnik néhány szituáció pl.: Inori és Shū találkozása a lerobbant épületben, vagy Shū hirtelen elhatározása, hogy az idoljáért harcba száll (pl.: Ikari Shinjinek több rész kellett az öldöklés hősies aktivizálódásához az NGE-ben), éppen e miat teljesen kiszámítható volt mindvégig a történet. Mondjuk a trailer is lelőtte már az első rész poénjait, de egy kissé lassabban építkező pilottal is megelégedtem volna.
(Tudom, a mai fiatalság a gyors, színes, villogó, pörgő dolgokra vehető, de ettől függetlenül még visszavehettek volna a tempóból egy kicsit. Pl.: a Code Geassben is rögtön az első epizódban tesz szert szupererőre a sátánian zseni Lelouch Lamperouge, de ettől függetlenül jól fel van vezetve a dolog.) Félek attól, hogy a későbbi cselekmény túl kiszámítható lesz. Shū csodafegyverként kénytelen majd harcolni, közben lesznek barátai, szerelembe esik, aztán közbe jön pár dráma, félreértett szituáció, és végül a nagy győzelem (reméljük happy enddel). – Ezzel talán nincs is baj. Néha a kiszámítható sztorik is érdekesek. Mindenesetre nagyon AMV gyanús darab a kiváló minőségű animációja, beállításai, története miatt (kommersz, zenés, úgyhogy rossz nem lehet ilyen kezdés után), úgyhogy mindenféleképpen követni fogom a sorozatot, valamint blogolni is próbálom a részeket.
f
Az opening, ending (szöveg felett a videók) valami eszméletlenül gyönyörű számok. Az opening a Supercell „My Dearest” című melankolikus dala, míg az ending az anime számára kitalált fiktív bandától, az EGOIST-tól a „Departures ~Anata ni Okuru Ai no Uta~” (ez alatt szépen sétálgat Inori és Shū, miközben a háttérben még szebb grafikák villannak be). Mindkettő muzsikát a Supercell készítette, sőt, még Shū harci módba váltása alatt is felcsendül egy rockos betétdal tőlük. (Érdekes volt azért a „London bridge is falling down” című dalt hallani az első részben Inoritól, ez felidézte általános iskolai angol tanulmányaimat XD.) A háttérzenéket egyébként Hiroyuki Sawano komponálja, aki a Blue Exorcist (ebben is tetszettek az alkotásai), a Mobile Suit Gundam UC (OAV), a Zombie-Loan zenéit szerezte többek között. A rendező az a Tetsuro Araki, aki a Madhouse-os Death Note és Kurozuka zseniális momentumaiban is részt vett, mint director. Őt segíti Hiroyuki Yoshino a rendezés, és forgatókönyv kivitelezés terén (művei: Code Geass, valamint ő a Seikon no Qwaser eredeti szülőatyja). A forgatókönyvbe még besegít a Nitroplus nagyágyúja, a Demonbane visual novel forgatókönyvírója, Jin Hanegaya is. Az eredeti karakter dizájnt (ami tényleg cukin eredeti) redjuice kreálta.
Végső számvetés
Az animét már a kezdő poszterek nyomán is kíváncsian vártam, főleg ilyen gyönyörű, egyszerre kicsit gótikus, egyszerre sci-fis kivitelezése miatt. Teljesen sablonosan indult ugyan, de az animáción látszik mennyi munka van belefektetve, ezt reméljük egy izgalmas cselekménnyel fogják fokozni. Az anime körüli nagy franchise gépezet is beindult gőzerővel: 2011 novemberében startol a manga verzió a Square Enix Monthly Shounen Ganganjában. 2011. október 7-től már egy rádió show is népszerűsíti a szériát, amiben Shū és Inori szinkronhangjai csivitelnek. Ha már itt a képben a Nitroplus, akkor természetesen készül hozzá a Visual Novel változat is, mégpedig Guilty Crown: Lost Christmas címen, amit a már említett Jin Hanegaya fog írni. Első neki futásra egy erős 4-es a sorozat, de bízom benne, hogy lesz jobb is. Nézni biztos fogom. Várom a második epizódot, ami egyúttal világpremier is lesz.
Műfaj: akció, sci-fi, mecha, romantikus, iskolai élet
Linkek: AniDB (eng), ANN Encyclopedia (eng), MyAnimeList (eng), syoboi (jap), Wikipedia (eng)
