Wizard Barristers: Benmashi Cecil (animesorozat, 2014) – Metamorfózis az erotika hamvaiból

Néha jó kikacsingatni a tini hősök uralta anime birodalomból és végre találkozni egy felnőttesebb miliőbe áthelyezett cselekménnyel, játszódjon az egy munkahelyen, vagy éppen az űrben. A Wizard Barristers: Benmashi Cecil ugyan nem szakadt el a 16 éves japán diáklány toposzától, de legalább misztikus sci-fi története élet-halál kérdést rágcsáló, bírósági és egyben bűnügyi elemekkel ízesített. Könnyed, egyszerű, erősen B-kategóriás, mégis egy múltból visszatérő, relatíve nagy név áll mögötte, így már a nosztalgia kedvéért is megéri elidőzni felette.

2014-es metamorfózis az erotika hamvaiból

Felnőtt animére vágyom. Mielőtt kikerekedett szemmel a fejedhez kapnál, hogy egy 18+ karikás animét ajánlj nekem, előre szólok: nem, nem a testnedveket és ágytornát ábrázoló mozgóképekre gondolok. Érettebb, szellemi agymunkát felvonultató, akár hátborzongató sztorira várok, 18+ életkorral megbélyegzett főhősökkel. Nagy mennyiségű animefogyasztás után benned is felmerülhet ilyen szükséglet. Meguntam a japán iskolás lányokat, hiába nőtték ki magukat Japán sztereotíp figuráivá – pejoratív tendenciaként figyelhető meg, hogy ők a buta, ártatlan, kawaii cukiságok, akik megmentik a világot, miközben megmutatják fehérneműiket az arra vágyóknak.

Éppen ezért akadt meg a szemem egy retro életérzést újraszínező téli animén, aminek még a neten se volt nagy visszhangja, pedig az eredeti alkotója viszonylag ismert régi motoros, aki a hentaitól sem idegenkedő különc darabokat tett le az asztalra. Ez az anime a Wizard Barristers: Benmashi Cecil, amiben benne van a japán diáklányok egyik alfaja, erotikus poénjain még becsiccsentve se nevetnék, sok az ecchi utalás, DE végre nem egy középiskolai csatateret ad a nézőnek, hanem egy a Witch Hunter Robin (2002) és a Kite: Liberator koalíciójából született mágikus sci-fit!

A Wizard Barristers: Benmashi Cecil (vétek volt ilyen hosszú címet adni ennek a szegény animének) annak az Uemtsu Yasouminak az agyszüleménye, aki a sci-fi és bérgyilkosokat felvonultató animék világába bevezetett. Ő kreálta a polgárpukkasztóan pedofil, tiniket erotikus tárgyként kezelő és egyben profi gyilkológépeket kinevelő Kite-ot (1998), majd annak alternatív és visszafogottabb, bár vérben így sem szűkölködő folytatását a Kite: Liberatort (2008). (E két ikonikus művének hangulatát és karakterdizánját idézik fel újra a Mezzo és a Mezzo Forte című tv-sorozatok, amiket szintén ő jegyez eredeti szerzőként és rendezőként.)

Umetsu nem egy Kon Satoshi, de brutalitásban és erotikában tobzódó Kite-ja (amerikai live-actiont is kap a mű 2014-ben, Samuel L. Jackson főszereplésével, részletek: ANN) volt az a biztosítékot kicsapó, ugyanakkor megkérdőjelezhetetlenül nagy hatást kiváltó darabja, ami amv-t is inspirált tőlem. Az eddig felsorolt alkotásainak hangulata, animációja (színes árnyalatok, cuki lányok, extrém hajak, ijesztő és merev „üvegszemek” stb.) mind és mind újra visszatérnek legújabb animéjében is.

A Kite és a Kite:Liberator alapján készült alternatív amv-m. A rémes átszínezéseim ellenére látszik, hogy Umetsu 2014-es sorozata mennyire hasonlít egykori alkotásaira.

Nagyágyú-e Umetsu Yasoumi?

Hogy teljes legyen a kép, a fentiekben felsorolt, ARMS stúdióban (további referencia animék a stúdiótól: Elfen Lied, Maoyū Maō Yūsha, Queen’s Blade: Rebellion) készült művei mellett volt egy hatalmas baklövése, ami Galilei Donna címen futott tavaly ősszel (kritika jön róla hamarosan). Ám eme itáliai mélyrepülése nélkül is azt tudom mondani, hogy nem, nem nagyágyú. Az tagadhatatlan ugyan, hogy az aranyosságon és sztenderd látványvilágon alapuló animeiparban tudott egy olyan stílust kialakítani, ami a védjegyévé vált, így a Kite óta történeteit, karakterdizájnjait (mert bizony nagy polihisztor a csávó, nemcsak a forgatókönyv, a rendezés, de még a karakterdizájn is az ő kezében van, ráadásul mangákat is kiad) rögtön kiszúrja a néző. Ennek ellenére kiemelkedő sztorikat sosem gyártott. Középszerű történeteiben egy a közös: adott a tini, dögös és kawaii hősnő (a bugyis japán diáklány természetesen), aki testileg kiszolgáltatott, de egy nagy fordulat után hidegvérű bosszúálló lesz.

Akkor ezek után miért lehet jó Umetsu friss alkotása?

Nos, a Wizard Barristers: Benmashi Cecil pofonegyszerű, kristálytiszta, az első pillanattól kezdve látom, hogy milyen irányba megy, de szórakoztat. Miért? Az animáció gyönyörű, a sztori felnőtt szereplőket ad szexista poénokkal, akik (és jöjjön a lényeg, avagy a történet) egy társadalmilag kényes szituációban kell, hogy helyt álljanak.

Az időszámítás 2018 és a Mágiaügyi rendelet szigorúan szabályozza azokat a szerencsétlen kitaszítottakat, akik pubertás korukra mutálódtak, avagy Wudokká váltak. A Wudok természetfeletti képességekkel rendelkező egyének, akiktől rettegnek, félnek a normális földlakók, mérhetetlen előítélettől vezérelve akár halálra is ítélhetik őket, főleg, ha engedély nélkül használták erejüket. Ebben az igazságtalan és a másságot elnyomó rendszerben működik egy speciális csoport, ami (meglepő módon) a Wudok tárgyalótermi jogainak védelmére és képviseletére szerveződött (ők a Benmashik). Ebben a csoportban a jogszabályokat vágók között szintén Wudok állnak, csak hogy meg legyen az esélyegyenlőség látszata. Az egyik ilyen, Butterfly néven ismert csoportba érkezik az évszázad legfiatalabb agytrösztje és varázsló zsenije, a kanadai Sudō Cecil (Tanabe Rui), aki látszólag a légynek se tud ártani, kawaii, szeleburdi, nagyhangú igazságbajnok, ha kell, kiáll a jogaiért, bátran harcol, kicsit érzelgős és nyivákolós, de lelkesen végzi a munkáját. Természetesen erre van egy nagy motivációja: Wud édesanyját ártatlanul küldték a halálsorra. Cecil célja, hogy kiszabadítsa őt, eközben új erőkre, barátokra, ellenségekre is szert tesz, sőt, még egy Wudokat likvidáló összeesküvés-elmélet is felcsillan a háttérben.

Hogyan teljesített Cecil az eddigi 3 epizód alatt?

Amikor először megláttam az animét a grafikája lenyűgözött, bár a mecháknál, igen, itt még ezek is vannak, nyers CG fedezhető fel, ami egyáltalán nem catchy. Sajnos olyan, mintha a menő akciójeleneteknél is spóroltak volna és elmosták a mozdulatokat. Ennek ellenére az idei év legszebb hightech környezetbe épített cseresznyevirágzását prezentálták eddig.

Másrészt, a karakterek és a történet beindította asszociatív animekeresőmet. A fentiekben már említett animesorozatok mellett a bad ass zsaruk miatt a Psycho-Pass-ra flasheltem (sajnos ők nem kapnak olyan kiemelt szerepet, mint vártam), a varázslatos téma a Toaru Majutsu no Index küzdelmeit idézte fel bennem, de a speckó képességekkel bírókkal szembeni ellenérzés miatt felötlött az X-Men és a siralmasan újragondolt szuperman eposz is, a Man of Steel (az ismeretlentől mindig félnek az emberek, ugye?).

A bájos openingek mellé társított zenei betétek nagyon kellemesek a fülnek, még anno az Air és az Angel Beats! animék kapcsán kedvencemmé vált Lia szolgáltatja például az op muzsikát (Justitia a dal címe). Az ellenben nem tetszik, hogy várhatólag 12 epizódra kaptunk egy rahedli karaktert (lásd. a képet fentebb), akik klisések (Cecil nagy riválisa például az őt kritizáló pályakezdő társa, Hotaru Natsuna), akiket nem fogunk mélyebben megismerni. Emellett az is bizarr, hogy pár szereplőnek van különféle intelligens házi kedvence, akik messzemenően perverzek (fenék és mell nincs tőlük biztonságban). Itt a látszólagos plüss békától a transzi disznóig kapunk mindent. Ha ezek után is van kedved ehhez az animéhez, hát csapj le rá és kommentáld ide a véleményedet róla.

Pillanatképek / Screenshots [nggallery id=344]

ADATOK

• Japán cím: ウィザード・バリスターズ～弁魔士セシル
• Angol cím: Wizard Barristers: Benmashi Cecil
• Rendező: Umetsu Yasuomi
• Forgatókönyv: Umetsu Yasuomi
• Zene: Konishi Kayo, Kondoo Yukio
• Terjedelem: 12 x 24 perc
• Karakterdizájn: Umetsu Yasuomi
• Bemutató 2014. január
• Stúdió: AMRS, Sentai Filmworks
• Műfaj: akció, fantasy, sci-fi, vígjáték
• Linkek: ANN (en), MAL (en), Wikipedia (jp), Hivatalos weboldal (jp), AniDB (en)