A Black★Rock Shooter franchise-ról (OVA; 2010 & TV-sorozat; 2012 és mangák)

Agóniából született gótikus rocksztár (Black★Rock Shooter)

Black Rock Shooter (OVA; 2010)
Black Rock Shooter (OVA; 2010)

Ritka, de igen látványos folyamatnak lehettünk szemtanúi az elmúlt években, mivel egy animét, mangát, játékot szülő franchise fejlődésének élhettük meg minden mozzanatát. A csupán Huke becenéven ismert Fuke Ryohei alkotta meg az animecononok bombázó lányainak kedvelt cosplay szerelésének alapját: a gótos, fekete-kék kombinációjú, dögösen vagány, egyben ennivalóan ártatlan Black Rock Shooter alakját. Öt év alatt a kis copfos kismadárka hatalmas lépésekkel tört be a köztudatba, így a japán popkultúra médiamixébe kiválóan olvadt bele borongós hősnőnk kultusza. (Megjelent: Mondo Magazin, 2012. júniusi szám / VI. évfolyam, 6. szám.)

Út egy művészi megnyilatkozástól, egészen a kasszasikerig

A Black Rock Shooter keltette fandom igazi kezdeteit nehéz behatárolni, de már az is hihetetlennek tűnik, hogy a világszerte ilyen rövid idő alatt ismertté és népszerűvé vált karakter csupán egy 2007-es blogbejegyzés nyomán kezdte pályafutását, amit a már emlegetett Huke publikált saját oldalán (ő készítette egyébként a fenomenális Steins; Gate eredeti karakter dizájnját is). Blogja mellett a Rockchanről alkotott illusztrációit még egy DeviantART-hoz hasonló, online művész közösség weboldalán is publikálta; ez a www.pixiv.net – a jövőben érdemes az oldalt figyelemmel követni, hátha a következő nagydurranás ismét itt fog felbukkanni. A hosszú hajú, láncoktól és robusztus fegyverektől körülvett, mégis rideg kékségbe olvadó Rock-chan, és a köré kreált misztikusan elvont álomvilág inspirálta a szintén befutott, média hype-tól övezett Supercell dalszerzőjét, Ryot, hogy Balck Rock Shooter címen dalt alkosson. Az elkészült dal pedig ki más virtuális ajkain csendülhetett volna fel, mint Hatsune Miku.

Mato és Yomi.
A főszereplők: Mato és Yomi. (BRS OVA; 2010)

(A Supercell fogantatásának története is megérne egy külön misét, de röviden-tömören elmondható róluk, hogy 2007-ben alakultak, mint dōjin zenészek – akár a mangáknál a dōjinshi, tehát saját, de inkább már létező franchise alapján komponálnak. Először a Vocaloid nevű ének szintetizátor programmal készítettek muzsikákat, annak karakterének, Hatsune Miku énekével. Ma kiadónál jelennek meg albumaik, a j-pop palettát színesítő csapat pedig 10 főre bővült, animátorokkal, illusztrátorokkal kiegészülve, mivel saját videoklipjeiket is maguk készítik. Legutóbbi sikerüket a Guilty Crown zenéivel érték el). A Black Rock Shooter dalhoz pedig 2008-ra végül készült el a Supercell és Huke közös munkája nyomán a videoklip is. Ez már sejtette előre a sikert, mivel Alice csodaországos hangulatával felvillantott egy igen egyedi látványvilágot, a négyzetes, sakk táblaszerű síkon heverő, bikini felsős (ugyan alig animált) Rock-channel, amint magányos harcosként, esőben ázva szomorkodik. A szentimentális elhagyatottságot sugalló képek mellé Hatsune Miku szokatlanul fogyasztható dala csendült fel, ami egyúttal a 2012-es tv anime openingje lett. Korábban is rácsaptak már eme ígéretes portékára, és 2010-ben kiadtak egy ízelítő OVA-t, a röviden csak BRS-ként ismert franchise világához, amit három alternatív manga, illetve két RPG játék is követett.

Álom és valóság határán

A 2010-es OVA tagadhatatlanul minőségi munka az Ordet stúdió hadiszállásáról. Élénk színekkel, mégis lágy, ugyanakkor szemet kápráztató akciójelenetekkel, finoman kidolgozott, légies mozgások mellett vezeti be a nézőt két kislány, Mato és Yomi barátságába. Az 50 perces anime romlatlan slice-of-life-ként indul, miközben ütősen vezeti fel egy alternatív világban zajló élet-halál harc pillanatait. Az érzelmek drámaiságával, ahogy a hétköznapi életben egyre magasabbra hág a kisajátító féltékenység, a másik világban zajló ágyúktól kísért csata végkimeneteléhez közeledik. Számomra a legmegkapóbb ötlet a harc szereplői és a „valóság” karakterei közötti azonosság fokozatos felerősítése volt (először csak sejtetik a néma, extrém külsejű loliknál, hogy kik ők, majd az elfojtott kárörömmel kísért apróbb hangok utalnak egyre jobban valódi énükre). Ekkor derül ki, hogy a csintalanul életvidám Mato valójában a kéken izzó tekintetű Black Rock Shooter, aki érzelmek nélküli bábként küzd Dead Masterrel, Yomi kegyetlen tükörképével. Párbajaik színhelye szépséges változatossággal száguld gótikus katedrálisoktól, a Colosseum gladiátorait idéző ütközetekig, míg a kék-szürke árnyalatok könnyed, egyúttal komor hangulatot idéznek, a szívtelen ridegséget pedig a földből kinövő hegyes lándzsák fokozzák.

Black Rock Shooter (tv-sorozat; 2012; 8 epizód)
Black Rock Shooter (tv-sorozat; 2012; 8 epizód)

A kedvcsináló OVA után lelkesedéssel vártam a tv-sorozatot idén, ami sajnos vegyes érzéseket hagyott bennem. Meglepő módon az Ordet nem hozta az OVA animációbeli színvonalát. Az egyszerű, nyers rajzok mentén neonzölddel, és túlzottan darabos CG-vel (ezt a Sangizen produkálta) tették tönkre a szikrázó fegyvercsattogástól hangos momentumok élvezhetőségét, amit az új karakterek hadának karmos, buldózeres kiegészítőinek kidolgozottsága is megszenvedett. A cselekményben pedig több hiba is felütötte kártékony fejét, amit a túlzott melodráma, a nem mindig tiszta cselekmény fedett le. Az OVA kellemesebb élmény volt a maga balladai homályba vesző miértjeivel, a tv-sorozat azonban túl sok mindent akart magából kihozni. (A pszichológiai hangulat sikeresen bekebelezi a nézőt, oly annyira, hogy a hiányosságokon könnyen át lehet csusszanni.)

CG az anime-sorozatban. (2012) - nem valami szép, sajnos.
CG az anime-sorozatban. (2012) – nem valami szép, sajnos.

Tömény nyolc epizódba zsúfolták bele Mato és Yomi párosa mellett egy összeroppanás szélén álló loli, egy manipulátor tanárnő, valamint az OVA-ban is feltűnő Yū kínszenvedéseinek, komplexusainak gyökereit. A néhol már giccsbe hajló történet során felrémlett, hogy talán a Mahō Shōjo Madoka Magikához hasonló érzelmi katarzist akartak elérni a készítők, amiket ütős cliffhangerekkel néha eszméletlenül jól elsütöttek. A tébolyba hajló véres snittek kifejezetten megrázóak, szuggesztívek lettek, de a túlzások miatt elvesztették realitásukat. Az ötlet egyébként költőien zseniális, de a kivitelezés lehetett volna profibb. A sorozatban és az OVA-ban is a zenei betétek erőssége, plusz a szinkronszínészek lenyűgöző alakítása érdemel kitüntető figyelmet, mint ahogy azt a csodálatos Hanazawa Kana (Mato/BRS), Sawashiro Miyuki (Yomi) és Asumi Kana (Yū) bemutatták. A 2012-es sorozat mellesleg a noitaminA programblokk keretében került levetítésre Japánban, ahol olyan korábbi különlegességek szerepeltek, mint a Steins; Gate, Guilty Crown vagy az Usagi Drop.

Ártatlan lelkek a purgatóriumban (BRS mangák)
Black Rock Shooter: Innocent Soul (manga; 2011)
BRS: Innocent Soul (manga; 2011)

Az animék pszichológiai drámáit vitte tovább egy alternatív háttértörténet keretében a 2011-es Black Rock Shooter: Innocent Soul. Aki többre vágyott volna a nem e világi fantasy world kegyetlen mesevilágából, annak a manga tökéletes kárpótlást nyújt. A Suzuki Sanami nevével jelzett képregény egy Hazama nevű világban játszódik, ahol Black Rock Shooter a Menny és a Pokol közé rekedt lelkekkel csatározik. Az előző életükhöz megszállottan ragaszkodó szellemek saját illúziókat teremtenek, ahol kényük-kedvük szerint ölik meg újra sorstársaikat, vagy játsszák vissza haláluk pillanatát, töménytelen önmarcangolás közepette. A horrorba hajló seinenben a BRS fanok tombolhatnak, mivel hősnőnket a legkülönfélébb szerelésekben lehet csodálni! A csattanó, hogy Rock-chan valójában egy kitörölt emlékezetű lélek, akit Hazama vezetősége állít be szuperhadseregébe, hogy a több milliós lélekvesztőben rendet teremtsen. Egy nap azonban Rock-chan fokozatosan kezdi visszanyerni egykori személyiségét: újra képes az együttérzésre, a szomorúságra, a szeretetre. Önkeresését és az általa felszabadított lelkek drámáját szarkasztikus humorú társa, a kígyó alakú Ron teszi vidámmá, valamint a folyton nyáladzó, lélekzabáló (de még mindig szexi) Dead Master. A grafika felettébb tetszetős, az extra színes oldalak pedig visszaidézik az OVA szépségét. A BRS másik, 100%-ig vígjátékra játszó szelete a Black Rock-chan című chibi szereplőkkel ellátott négypaneles, rövid epizódokból álló manga szösszenet, ahol a chibi Rock-chan hol az éhséggel, hol az unalommal küzd, és poénból verik szét egymást Dead Masterrel, miközben a tv-sorozatból ismert többi karakter is tovább boldogítja vidám pásztoróráikat.

Lelki sérülések extrém kivetülése

Az anime sztorik, amelyeket a BRS franchise szült, kezdeti vidámságukkal, a lányok közötti örök barátság ártatlanságát vesézik ki, amik egy kardcsapás sebességével fordulnak át a karakterek tudatalattijában megbúvó „szörnyek” csatájává. Érzelmek csapnak itt össze, elfojtott harag, düh, féltékenység tör a felszínre, miközben egyre mélyebb sebeket ejtenek a szereplők egymás szívén. E keserves érzelmek dúlását szimbolizálják a hétköznapinak tűnő, iskolába járó és családjukkal élő figurák alternatív énjei, akik a fájdalomból és szenvedésből építkezve tesznek szert természetfeletti erőkre, egy olyan elvarázsolt világban, ahol a szeretet rég elveszett, csak szenvedés maradt hátra.

Linkek: ANN (anime);  BRS: Innocent Soul (My Anime List); YouTube PV (Supercell – Black Rock Shooter videoklip); AnimeAddicts (OVA); AniDB.net (eng); Black Rock-chan (manga); Black Rock Shooter: Innocent Soul (manga); Wikipedia (eng)

Black Rock Shooter OVA – Pillanatkép / Screenshots [nggallery id=267]
Black Rock Shooter TV – Pillanatkép / Screenshots [nggallery id=268]
(Visited 188 times, 1 visits today)

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .