Nazo no Kanojo X / Mysterious Girlfriend X / 謎の彼女Ｘ (TV-sorozat; 2012)

Fullmoon

Nazo no Kanojo X / Mysterious Girlfriend X (TV-sorozat; 2012)

Nazo no Kanojo X (TV-sorozat; 2012)

A japánok a szexualitás terén felettébb szabad szelleműek (ha lehet ilyet mondani) és a különféle testnedvektől csöpögő hentaiok kellően bizonyítják (csápos, szöges, üveges kellékekkel kiegészülve), hogy elég gazdag képzelettel, plusz kultúrtörténetileg is mélyre nyúló erotikus tudással vannak megáldva, ha az intim élvezetekről van szó. A 2012-es tavaszi évadban ennek jegyében indult egy általam csak B Gata H Kei in innocent version szavakkal címkézett széria, ami nem 18-as karikás, de a képzeletünk könnyen elszállhat alatta.

Rácuppantam az édes nektárodra

Erotikus utalások mindig is voltak a merészebb, jelenesetben seinen célközönségnek bedobott manga kötetetekben, hol visszafogottabb, hol arcba csapós domborulatokkal. Ueshiba Riichi mégis valami egészen ártatlanul perverzt tudott összedobni a Nazo no Kanojo X (Mysterious Girlfriend X) című mangájában, amely 2006 óta, eddig 8 köteten át nyújt nem éppen átlagos kalauzt az első szexuális élményhez. Az extrém helyzet, hogy történetének főszereplői éppen a serdülőkorba lépés pillanatában álló gyerkőcök. A szex, mint olyan még felfedezésre váró terep a számukra, az első kézfogás, csók, és természetesen az első szerelem tölti ki e tinik életét. Mi történik azonban akkor, ha ez a majdnem első szerelem egy olyan lány iránt lobban fel, aki bizarr, az óra kellős közepén képes hanyatt vágni magát, miközben nevetőgörcsöktől rángatózik, igazi antiszoc, a szünetekben pedig csak aludni képes? Ő Mikoto Urabe (Yoshitani Ayako), a lány, aki képes egy kiló nyálat az asztalra csorgatni édes szunyókálása közben, és akinek különös elképzelései vannak a kortársakkal való kapcsolatteremtés mibenlétéről. Tsubaki Akira (Irino Miyu) pedig az a fiú, aki teljesen átlagos, de valami megmagyarázhatatlan vonzerő arra készteti, hogy Urabe padra csorgatott nyálát megkóstolja. A tiltott, egyúttal izgalmas tapasztalat azonban furcsa események láncsorozatát indítja el: Akira rögvest lebetegszik az eset után, majd Urabe közli vele, hogy nyálutánpótlás nélkül elvonási tünetektől fog szenvedni, hiszen a fiú beleszeretett. Ezzel kezdődik furcsa párocskánk még furcsább együttlétének története, ami immár animében is ontja a romantikus pillanatokat a számomra ismeretlenségbe burkolózó Hoods Entertainment jóvoltából. (2009-ben alakult a stúdió, úgyhogy még kisgyermek a többi nagyágyúhoz képest.)

Manga és anime, valamint a szereplők

A mangával már háromszor próbálkoztam, és végül a harmadik alkalommal nyert meg magának (ez az anime első részének megtekintése után történt). Igazából egy átlagos sztorinak indult az egész, de pár, helyenként természetfelettinek is titulált (szerintem csak szimplán extrém) elem is befigyel a történetben, ami miatt érdekes lehet. Ami legelőször elriasztott a mangasorozattól, az a grafikája. Első látásra nem tetszett. Túl egyszerű, néhol torz, túl gyerekes (nőként, csak jobban élvezem a bishiket), az enyhén ecchi, majd szerelmi háromszög színezetű kellékek pedig tovább erősítették a mainstream, egyúttal retrós feelinget bennem. De, ahogy haladunk előre, és eljutunk a meztelenül állok előtted, míg te bekötött szemmel ízlelgetheted a nyálamat orrvérzések közepette jelenetig, bevillan valami különös kíváncsiság, hogy ez az elvontan egyedi lány és fiú, hogy fog végül egymással boldogulni? A rejtett képzettársítások kereszttüzében csorgó nyálacska eleve lehetőséget ad a perverted gondolatok burjánzásának, plusz, az anime határozottan tetszetősebb a manga változathoz képest, már ami a látványvilágot illeti. Mellesleg nemcsak Akira és Urabe színesítik románcukkal a cselekményt:

Urabe és Akira: az új lány a suliban, kicsit fura, de van benne valami.
Urabe és Akira: az új lány a suliban, kicsit fura, de van benne valami.

Kezdetnek ott van Tsubaki Yōko (Fukuen Misato), Akira szemfüles nővére és egyben pótmamája (mivel édesanyjuk korán meghalt, így az édesapjukkal élnek együtt). Egy pici leányzó, Oka Ayuko (Hirohashi Ryō) lesz a nyálas Urabe egyetlen barátnője (egyben szexuális zaklatója – tapizás, enyelgés, van itt minden). Kiderül ugyanis, hogy Urabe nyál eszenciája nála is hatásos, plusz, Ayukót egyfajta versenyszellem is űzi a barátságba, mivel titokban jár az osztálytársukkal, Ueno Kōheivel (Kaji Yūki) – no para, a yuri szellő ellenére full hetero a lány. A látszólag szégyenlős Kōhei Akira barátja is egyben, így ők négyen alkotnak egy 2×2-es fogatot a nagy felfedező túrán. A képbe természetesen belibben majd egy viszonzatlan régi szerelem is Akira múltjából, a szépséges, de számító Hayakawa-chan képében, aki nem várt módon bolygatja meg bimbózó szerelmüket. Az animében elvileg 13 részen keresztül fognak szórakoztatni ők, minket, nézőket.

Ínyenc pillanatok – Amiért érdemes nézni/olvasni!

Hétköznapi love story-nak tűnik, de nem az. Urabe nyála igen különleges kommunikáció és érzelmi közvetítőközegként működik. Akik kedvelik a lány, vagy egyenesen szerelmesek belé, azoknak elég egyetlen nyalintás ahhoz, hogy átéljék a lány érzelmi állapotát, érezzék testét, vagy feltűnjön álmaikban. Akira például az első ízlelés után egy varázslatos és összemixelt furcsa város monumentális épületének tetején táncol szíve hölgyével, majd egyre erotikusabb vizekre evez vele álmaiban. Az orrvérzések persze kölcsönös reakciók, hiszen a nyálcsere oda-vissza működik, annak ellenére, hogy Urabe hevesen ellenáll minden közvetlen kontaktusnak ezen kívül (de ha boldog, akkor akár egy hektoliternyi nyálat képes kiöklendezni), valamint a bugyijában rejtegetett olló segítségével aprítja fel környezetét, ha veszélyt észlel. Hogy Akira eme hűvös, de néha ennivalón édes személyiségbe hogy tud belezúgni egyre jobban? A válasz ott van a mangában, és reméljük az anime is kellően visszaadja az eredeti hangulatát. Az adaptáció minőségéről ugyanis Watanabe Ayumu (Space Brothers, Doraemon) gondoskodik rendezőként, Konishi Kenichi (Tokyo Godfathers, Fullmetal Alchemist: The Sacred Star of Milos) pedig a számomra inkább cuki, de még mindig szokatlan karakterdizájnt reprodukálja, míg Hasegawa Tomoki (NANA, Sayonara, Zetsubou-Sensei, Genshiken) a zenéket komponálja. A manga pedig a Kodansha kiadó Afternoon magazinjában tarol még, egyelőre rejtély, hogy meddig. Vigyázat, indul a nyálcsorgatás!

Pillanatképet / Screenshots [nggallery id=263]
Anime adatok
(Visited 207 times, 1 visits today)