Otomo Katsuhiro: Akira / アキラ (1988; anime mozifilm)
Nehéz egy olyan klasszikus animéről írni, ami gyökeresen megváltoztatta a japán animációs filmek, és képregények nyugati, elsősorban amerikai megítélését. A nálunk is vetített Akira anime mozifilmt Otomo Katsuhiro (1954-) rendezésében készült azonos című mangájából adaptálták. A megrázó, kérdések sorát felvonultató, korához képest hihetetlenül kidolgozott, új animációs megoldások miatt rengeteg rajongót tudhat magának mind a mai napig. A film után szándékozom a 2000 oldalas mangát is elolvasni, mert több ajánló szerint is sokkal összetettebb képet ad a történetről, és Otomo Katsuhiro igazi üzente ott jön át igazán. De egyenlőre maradok az anime filmnél, amit két órán át szinte tátott szájjal bámulva néztem végig.
A japán cyperpunk egyik alapműve
Ha a cyberpunkra gondolok, akkor rögtön Shirow Masamune (1961- ) mecha robotjai, a virtuális lét, kiborgok, és a szexi Kusanagi Motoko jut eszembe a Ghost in the Shell-ből. E mű, a modern képregény kiadásaitól kezdve, a két mozifilmig és tv-sorozatokig teljesen meghatározta a műfaj iránti szeretetem, és nyitottságom. Az biztos, hogy több, hozzáértőbb cyberpunk rajongóhoz képest kisebb rálátással bírok az irányzatra, révén hogy inkább animében látott kedvencekből áll a műfajjal való randevúim sora, mint az Applesseed, Armitage III, Texhnolyze, stb. Animés evulócióm egyik sajátos szakaszában egy újabb állomáshoz értem, mivel kezdetben csak magical-girl sorozatok (Sailor Moon, Wedding Peach), aztán romantikus drámák (Ayashi no Ceres)-slice of life sztorik érdekeltek, közben pedig bejött a sci-fi is, és a cyberpunk is.
Mivel minél jobban szeretném megismerni az anime-manga gyökereit is, így per pillanatban a szakdolgozatom szempontjából is érdekes az Akirát, mint korszakalkotó művet megnézni. Kutatásaim során például több érdekes dologgal találkoztam az 1988-as animével kapcsolatban, például hogy ez volt szinte az első Amerikában nagy sikert aratott anime mozifilm, ami fellendítette a japán képregény kiadást, de mivel a japán képregények fekete-fehérek, az amerikaiak pedig ebben az időben színesben nyomtattak, így rengeteg gondot és munkát jelentett az Akira rajzait kiszínezni. A képregény Japánban pedig 1982-1990 között jelent meg hat kötetben a Kodansha kiadó Young Magazinjában, a témája miatt pedig seinen célközönségnek szólt. De egyenlőre maradok az animénél. Vajon milyen történettel és milyen filmes, újító eszközökkel tudta magához vonzani a rajongók nagyközönségét Amerikában és az egész világon?
Szupererőre ébredt zabolátlan fiatalok
A történet 2019-ben játszódik Neo Tokióban, amit egy 30 évvel korábbi nagy robbanás szinte a semmivé tett egyenlővé. A futurisztikus világban motoros bandák vívják napi harcukat az újjáépült városban, míg korrupt politikusok uralmát akarják megdönteni terrorista szervezetek. A mindennapos lázongások, utcai összecsapások közben megismerjük az egyik fiatal motoros banda két tagját, az árva Kanedát és az általa védelmezett Tetsuót. A pszichológiailag érzékeny Tetsuo egyik banda összecsapásuk során egy furcsa gyermekkel találkozik, aki fiatal hangja, kis mérete ellenére akár egy összeaszott kis öregember menekül éppen a hadsereg elől. Tetsuo a kis fura emberke miatt megsérül, majd egy titkos katonai kórházba kerül, ahol rájön hogy különleges képességekre tett szert. A fejében szűnni nem akaró fájdalom mellett, képes lesz tárgyakat mozgatni, rombolni. Ahogy ereje egyre nő, egyre kevésbé tudja azt kontrollálni, de mindeközben új hatalmának birtokában teljesen megszállottan kezdi kiélvezni a pusztítás, gyilkolás minden pillanatát. (Elfen Lied effektek ezerrel, akik újkori hasonlatokat keresnek).
Eközben legjobb barátja, Kaneda Tetsuo kutatására indul, de helyette egy terrorista szervezetbe botlik (a kicsit szoknyabolond fiú egy terrorista lány, Kei után futva keveredik közéjük), akik egy bizonyos Akira nevezetű különleges erőt akarnak ellopni a kormány egyik rejtett bázisáról. És ehhez a kulcs egy újabb kísérleti alany felbukkanása, mégpedig Tetsuóé. Ugyanis egy bizonyos természetfeletti erő mindenkiben ott lakozik, de kell valami plusz faktor, ami egy pusztítófegyverré alakítja át őket. A történet elején megismert kis öreg-gyermek is egy ilyen fegyvernek „készült”, és Tetsuo a vele való találkozásnak köszönhetően tett szert furcsa erejére, ami a titokzatos Akira nevezetű erőhöz vonzza. Ahogy Tetsuo egyre irányíthatatlanabb lesz, nemcsak emberi mivoltát veszti el, de saját barátaival is végez. Kanedának pedig egyetlen választása marad: minden áron megölni Tetsuót, mielőtt egy óriási katasztrófa történne, és Neo Tokió újra pusztulás elé nézne.
Társadalmi háttér
Az eddig Akiráról született írásokhoz képest talán egy csöpp újdonságot tudok hozzáadni a mű kultuszához, természetesen ezt is egy külföldön ismert anime-manga kutatónak, Jean-Marie Bouissounak köszönhetően, aki a manga kulturális világtermékké válását elemezve foglalkozott egyik cikkében, amelyet a Korunk című kolozsvári folyóirat lapjain fordított le Rigán Lóránd (2011/ februári szám – angol nyelvű verzió pedig itt található). Ez alapján az írás alapján ráláthatunk arra, hogy mi volt, és ma mi a manga ipar mozgatórugója, illetve fő mondanivalója.
Az Akira egyik tökéletes példája annak, ahogy a manga Japánon túli evolúciója az olcsó szórakoztató műfaj kedvelői helyett egy a kifinomultabb ízlésvilágra vágyókat is megtalálta, akik az adott korszak általános kiábrándultsági hangulatát tudták újra felfedezni a japán képregények lapjain. Az Akira franciaországi sikerét annak köszönheti, hogy a magasztos eszmék, a diáklázadások kora, utópiák (még ha értek is el eredményeket) lejárt lemezek, a borús hangulatokra vágyok számára pedig egy olyan poszt-apokaliptikus világképet teremt az Akira, ahol a szereplők kicsinyes érdekeikhez ragaszkodva tengődnek a világvége felé közeledve, az újjáépítés és a remény halvány lehetősége pedig már a múlté. Ezt Jean-Marie Bouissou az Otomo-nemzedékként megjelölt mangakák sajátos történeteinek jellemzőjeként emlegeti. (Később még a Neon Genesis Evangelion is ide sorolható, bár ott a nagy gazdasági fellendülés okozta tömeges elmagányosodás jelenik meg – a folyton munkába feledkező japán szülők magukra hagyják gyerekeiket, ami lelki torzulásokhoz, devianciákhoz vezet, ez Shinji és apja különös kapcsolatának allegóriája.)
A második világháború után, a mai modern manga alapjait megteremtő Tezuka Osamu (kamisama of manga), tágabb értelemben Osamu-nemzedék a világháborút átélték, így a béke, a remény, az antimilitarizmus, és háború ellenesség gondolatára fűzték fel képregényeik fő mondanivalóját, ezzel szemben az Otomo-nemzedék már nem sok mindent tapasztalt meg a vesztes háborúból, szüleik sem meséltek róla, őket már az 1986-as kudarcba fulladt japán diáklázadások érintették meg jobban. (A vietnami háború és a egyetemi oktatás megreformálása mellett tüntettek a diákok). E kiábrándult fiatalság nyomán, az új mangaka nemzedék egyre sötétebb mondanivalójú történeteket alkotott, ahol az egyén jelenik meg az őt bekebelező káoszban, társadalmi összetartásnak pedig semmi esélye sincs, mert minden próbálkozás a jobb jövőért – reménytelen. Ma ez a trend már kihaló félben van, főleg a mainstream mangák miatt, amelyekben ugyan megint az egyén áll a középpontban, de ő már saját erejéből sikereket ér el, a vesztésre álló helyzetekből mindig győztesen keveredik ki, amelyben a barátai, a felnőttek is segítséget nyújtanak neki (pl.: Bleach, Naruto). A folyamatos kihívásoknak, boldog lezárásoknak a virágkorát éljük, persze a médium annyira szerteágazó, és több irányzata van, hogy teljesen nem lehet a mangák világát skatulyákba osztani ma már, hiszen ott vannak a pszichológiai, túlérő túrák, amiben hullanak az emberek, és megkérdőjeleződik az emberi jóság léte, mint a Jigoku Shoujo (Pokoli lány), Gantz, Battle Royale című művekben, vagy az emberi tudás, a logika (Death Note / Halál lista) és a technika (Ghost in the Shell / Páncélba zárt szellem) felülkerekedik emberi mivoltunkon .
Az anime lehengerlő ereje
Ilyen megrázóan, és hátborzongatóan rám még nem hatott anime. Az erőszakos, véres jelenetek, az élénk vörös színek a düh, a fájdalom, a vég, a kilátástalanság a megsemmisülés igéjét hordozták végig. Az élénk vörös szín, mint a vér, a főhősök ruhájában is visszaköszön, ami teljesen magával ragadja a figyelmet. Az események pedig fergeteges forgószél erejével pörögnek. Harcok követnek harcokat, látványos, a legapróbb részletekig kidolgozott háttérrel, és a legjobb mozgás effektekkel, amiket ma már átlagosnak vélünk, de a maga idejében teljesen újnak számított a sokkal lassabb ütemű, kevésbé nyers animékhez képest. A nézőpontoknál feltűnt például hogy gyakran él a rendező a szereplők szemszögéből felvett jelenetekkel, mikor például Kaneda motorán száguldozik, akkor olyan mintha a néző irányítaná a járgányt, így teljesen azonosulni tudunk a főszereplővel. A grafika így lenyűgöző, a cselekmény egyszerűen egy metró, vagy a shinkanszen sebességével száguldozik előre a tökéletes végítéletbe, míg a zene pedig hatalmasat üt a hangulat fokozása érdekében. A különleges effektekkel, dobokkal, suttogó hangokkal fűszerezett betétek igazán hátborzongatóak. Tény, nem fiataloknak szánt mű ez (e sokszor használt szöveggel élve), inkább az manga-anime szubkultúra iránt mélyebben érdeklődőknek, a cyberpunk, Masamune Shirow animéin nevelkedetteknek ajánlott. A véres, erőszakos jelenetek miatt 16-os karikát erősen elbír. Ínyencségekre vadászóknak tökéletes választás, főleg hogy HD felbontásban Blu-rayen (1888×1016 pixelben) is megjelent, és kiváló élményt nyújt. (Széles vásznú tévén óriási volt látni, a városképek pedig a korához képest gyönyörűen vannak rajzolva.)
Pillanatképek / Screenshots [nggallery id=149]
Anime adatok
- Japán cím: アキラ
- Angol cím: Akira
- Eredeti történet: Otomo Katsuhiro
- Rendezte: Otomo Katsuhiro
- Forgatókönyv: Izô Hashimoto, Katsuhiro Otomo
- Eredeti karakter dizájn: Otomo Katsuhiro
- Zene: Geinou Yamashirogumi (és még sokan mások)
- Megjelenés éve: 1988
- Típus: mozifilm
- Terjedelem: 124 perc
- Műfaj: sci-fi, cyberpunk, dráma, akció, pszichlogóiai, horror, thriller
- Stúdió: Akira Comittee, Tokyo Movie Shinsha (és még renteget más stúdió)
- Hivatkozások: ANN (eng); AniDB.net (eng); My Animelist (eng); Anime-planet (eng); Wikipedia (eng); Imdb (eng); Baka-Updates Manga (eng); Allcinema (jp); AnimeNfo (eng); AnimeAddicts (hu); Aoi Anime (hu); Port.hu (hun); Akira Blog (eng)
