Pearl S. Buck: A boldogság ára (könyv; 1931 – újított magyar kiadás 2010)
Milyen lehet a legmélyebb szegénységből a leggazdagabb körökbe bekerülni? Hogyan éli mindezt meg egy olyan földműves, akinek lételeme a föld, a napi munka, de az időjárás szeszélyei egyik pillanatról a másikra szenvedő éhínséggel sújthatják? Milyen volt a régi Kínában egy paraszt család élete? Pearl S. Buck (1892-1973) a Kínában felnőtt amerikai írónő, aki hamarabb tanult meg kínaiul beszélni, mint angolul, és konfucionista mesterétől pedig az ősi kínai szokásokat, hagyományokat szívta magába, A boldogság ára című regényével mesél mindezekről.
Rubinköves kapanyél
Vang Lung fiatal földműves, aki parányi földjén él szerényen egyetlen rokonával, édesapjával. A fiatal férfi házasulandó korba lép, és a helyi földesúr egyik szolgálólányát kéri feleségül. Mivel vidéken, a saját földjén él, így mind a városi emberek, a gazdagok megvetik alantas élete miatt, hiszen koszos, büdös, és kétkezi munkával keresi kenyerét. Ám ezek ellenére boldog, és elégedett életével, hiszen a föld az, amely étellel, biztonsággal látja el, reggeltől estig csak őt gondozza, felesége, Oh-Lan pedig dolgos, odaadó társa, aki ráadásul három fiút szül a számára, ami nagy dicsőség abban az időben. De ezt a kellemes harmóniát a természeti csapások, áradások, éhínség, esztelen háborúk teszik tönkre. De e vészterhes időkben hatalmas kincsre lel a család, amely örökre megváltoztatja életüket. Megvetettekből köztiszteletben állók lesznek, Szegényből Gazdagok. Ám a jólét nem jár együtt a boldogsággal. A család, ugyanúgy mint a korábban irigyelt földesurak, a pusztulás felé sodródik, ahol a féktelen kapzsiság, vágy és léhaság uralkodik el.
Pearl S. Buck e 1931-es regényét a Tercium Kiadó adta ki újra 2010-ben magyar nyelven. Az írónő könyveit imádom, olyan szép költői, békés, nyugodt nyelv jellemzi, a leírásaival pedig magunk előtt látjuk az ősi kínai tájat. Karakter ábrázolásai pedig hihetetlenül emberiek, Vang Lung nézőpontjából követhetjük végig az eseményeket, amelyből az tűnik ki, hogy nincs tökéletes ember: a szegény mindig féltékeny, és többre vágyik, a gazdag mindig elégedetlen, és elzüllik. És amellett, hogy ezeket az örök érvényű dogmákat kidolgozza, a kínai szokásokat, életmódot is feltárja, a kínai társadalom legfontosabb alapkövével a középpontban: a Családdal. Méltó folytatása ez a könyv a Nők pagodájának és Liang asszony három lányának.
Linkek: Wikipédia (az írónő életrajza); Alexandra (könyv); Libri (könyv)
