Yoshiko Yamaguchi élete és karrierje
1920. február 12-én látta meg a napvilágot Kínában (Mandzsúriában), Yoshiko Yamaguchi néven. Japán szülők gyermekeként, két kultúra között őrlődve nőtt fel a szépséges fiatal lány. Ő volt az első japán származású színész-énekesnő, aki ázsia leghíresebb csillaga lett, olyan japán szakemberek által készített propaganda filmekben szerepelt, mint a Kínai éjszakák. A Mandzsúriai Mozgókép Szövetség filmjeiben debütáló színésznőnek különös küldetése volt: Ázsia népei közötti kulturális ellentéteket áthidalni.
Kínában japán származását eltitkolva, Ri Kouran (Li Xianglan) néven vált sztárrá. A második világháború után visszatért hazájába, Japánba, és Yoshiko Yamaguchi néven építette karrierjét, majd pár évvel később Hollywood-ban is bizonyított, immár Shirley Yamaguchi néven: több musical és filmszerepet kapott. Színészi karrierjétől 1958-ban búcsúzott el, azóta Japánban él Yoshiko Outaka néven. Először riporterként dolgozott visszavonulása után, közvetítéseket vezetett pl.: Palesztinából, és a vietnami háborúból, illetve elismert japán tv-műsorok háziasszonyaként tűnt fel. 1974-től 18 éven át a Japán parlament felső házában volt képviselő, emellett az Ázsiai Nők Alapítványának alelnöke is.
Yoshiko Yamaguchi életére Ian Buruma, A kínai szerető című könyve alapján figyeltem fel. Ő egy holland-angol író, akit napjaink legelismertebb Ázsia-szakértőjeként tartanak számon. A kínai szeretőben elevenedik meg fikciók közepette a fordulatos életúttal bíró színésznő sorsa. Bár a könyv elsősorban a fantázia szüleménye, mégis hiteles történelmi háttérrel bír, és a főszereplő hölgy életének legismertebb fordulópontjait hűen ragadja meg. Ugyan e műre nem tekinthetünk életrajzi regényként, inkább önéletrajzi jellegű, de szórakoztató romantikus mű ez, melyet ha egyszer elkezdünk olvasni, akkor nem lehet letenni, annyira magával ragadó. Ha hitelesebb forrásra vágyunk, akkor érdemes Yamaguchi kisasszony saját maga által írt művét, a Ri Koran, Watashi no Hansei (Half My Life as Ri Koran)-t elolvasni.
n
Egy pacsirta hangú fiatal lány a japán propaganda filmek sztárjává válik
Yoshiko Yamaguchi tehát 1920-ban született Funshun-ban, Mandzsúriában. Szülei: Yamaguchi Fumio (山口 文雄) és Yamaguchi Ai (山口 アイ). Az édesapja, Fumio, a Mandzsúriai Vasúttársaságnál dolgozott, és sok tehetős kínai ismerőse volt. Emiatt is, Yoshiko már egész pici korától kezdve, nemcsak japánul, hanem kínaiul is tanult, még pedig mandarinul.
(Egy kis történelmi háttér: 1904. és 1905. között Japán és Oroszország háborút folytatott fontosabb ázsiai területekér. E háborúból Japán került ki győztesen, és ekkor szerzett különös érdekeltségeket Mandzsúriában. Ebben az időben foglalta el pl.: Dél-Koreát. 1912-ben meghalt Meidzsi császár. Ekkortájt teljesedett ki Japánban az impriealista és kapitalista gazdaság, így vált Ázsia gazdasági, katonai nagyhatalmává. 1926-ban Hirohito császár lépett trónra, és ezzel vette kezdetét a Showa-korszak, egészen a császár haláláig, 1989-ig. Az 1929-es gazdasái világválság Japánt is érzékenyen érintette, ezért agresszív külpolitikával tört előre: 1931-ben elfoglalta a Kínához tartozó Mandzsúriát. Yoshiko karrierje ebben az időben kezdett kibontakozni.)
Yoshiko fiatalkorában tuberkulózist kapott, és hogy egészségét helyre hozzák, zenetanár kezdett el vele foglalkozni, mégpedig egy itáliai szoprán énekesnő, aki egy fehérorosz arisztokrata felesége volt. Később a beijing-i egyetemen kapott magas színvonalú képzést, és kiváló szoprán énekesnő lett.
Énekesként, és színésznőként 1938-ban debütált a Mandzsúriai Mozgókép Szövetségnél, mégpedig a Honeymoon Express (蜜月快車) című filmmel. Kínában Li Xianglan-ként, míg Japánban Ri Kouran-ként tüntették fel a stáb listán. Kezdetektől fogva próbálták a stúdió munkatársai eltitkolni japán származását, és mint kínai lányt állították be a nagy közönség előtt. A propagandajellegű filmjeikkel az volt a céljuk, hogy a kínaiakkal megszeretessék a japánokat, illetve, hogy elfogadják a Japánok „segítségét” Kína felszabadításához. A japán nemzeti eszmék terjesztéseként, Yoshiko-nak, olyan szerepeket kellett játszania, mint pl.: egy kínai szegény lány, aki beleszeret egy japán katonába, ezzel szimbolizálva a két nép közötti együttműködést.
Leghíresebb filmje, a Kínai éjszakák (China Nights / 支那の夜) más néven as Shanghai Nights (上海の夜), mely nagy felháborodást keltett Kína szerte. Az egyik jelenetben ugyanis japán szerelme arcul üti, majd a lány a férfi karjaiba omlik. Ez az „erőszakos mozzanat” a japánoknál a törődés, és az elfojtott érzelmek palástolásaként egy megható jelenetet takart, míg Kínában a megalázás jelképét látták benne. A film leghíresebb slágerét, a „Suzhou Serenade” (蘇州夜曲)-t, betiltották Kínában. A betiltott dal:
Pár évvel később, Sanghajban mérges kínai riporterek kereszttüzében kért bocsánatot a színésznő, és tapasztalatlanságára hivatkozva kérte a kínai közönség elnézését. A kínai médiának nem árulták el japán származását egészen a Sino-Japán háborúig, amikor is a japán sajtó hozta nyilvánosságra ezt az információt, egyik japánbeli fellépése idején.
1942-ben Yoshiko szerepelt Leaving a good name for posterity (萬世流芳) című filmben, melyet Sanghajban forgattak, az Ópuim háború 100. évfordulója alkalmából. A film teljesen Nagy-Britannia ellenes hangvételű, és japán-kínai filmstúdiók/színészek közreműködésével készült. E film után vált Yoshiko nemzetközi sztárrá, mind Kínában, Japánban, Koreában milliók énekelték a dzsesszes-popos hangvételű dalait. Sanghaji pályafutása alatt került be ázsia 7 csillaga közé, melyben csak a legrangosabb színész-énekesnőknek volt helye, és a hét csillag közül mind a mai napig ő az egyedüli japán. (A többiek mind kínai nemzetiségűek.)
n
Élete a második világháború útán: meghurcolás és elszakadás Kínától
A második világháború után (1939-1945), a kínai kormány letartóztatta hazaárulásért, és a japánoknak való kémkedés gyanújával. A bíróság halálra ítélte, de végül az összes vád alól felmentették, mert bebizonyította, hogy nem kínai nemzetiségű, így nem is volt értelme ez ellene felhozott vádaknak. Így 1946-ban hazautazott Japánba, ahol Yoshiko Yamaguchi néven folytatta színészi karrierjét. Az 1950-es években pedig Hollywoodot hódította meg, ahol a Broadway-en is játszott a Shangri-la című musicalben, és számtalan amerikai, illetve hong-kongi filmben szerepelt. Sajnos a Hong-Kongban forgatott filmjeinek kópiái elégtek egy tűzvészben, így ezek nem tudtak betörni a köztudatba. Ekkori világhírű slágerei, a mandarin nyelven előadott: „Three Years” (三年), „Plum Blossom” (梅花), „Childhood Times” (小時後), „Only You” (只有你), and „Heart Song” (心曲 – a cover of „Eternally”).
n
Egy színészi karrier vége: riporter, közéleti személyiség Japánban
1969-ben a The Three O’Clock You (Sanji no anata) című japán tv-műsorban kapott állást, ahol riporterkedett Palesztinában, és a Vietnami háborúban. Készített interjút pl.: Jaszer Arafattal és egy ismert palesztin terroristanővel. Színészi karrierje végétől használta a Yoshiko Outake nevet.
Ezután bontakozott ki politikai karrierje, melyet a fentiekben már részleteztem. Yoshiko-szant a sok kínai mind a mai napi japán kémnek és árulónak tartja. Már több mint 20 éve nem is tért vissza Kínába éppen emiatt. Mindenesetre nagyon izgalmas és fordulatos élete volt, arról nem is beszélve, hogy gyönyörűen énekelt. Éppen ezért, életéről több feldolgozás is született: A Fuji televízió Sayonara Ri Kouren címmel egy tv-filmet forgatott Yasuko Sawaguchi főszereplésével 1989-ben, ezt követte 2006-ban két részes tv-film, melyben Aya Uteo játssza a címszerepet. A TV Tokyo 2007 februárjában adta le a filmet műsorsávjában.
Felhasznált források: Wikipédia: Yoshiko Outake (életrajz, filmjei); YouTube (dalok, film részletek); Miyazaki Blogja (leírás Ian Buruma Kínai szerető című könyvéről); Ri Kouran (a 2006-os életrajzi film hivatalos honlapja); A Japán Birodalom 1937-1945 (Japán történelme); A császárság restaurációjától (1868) és a kapitalizmus kialakulásától napjainkig (Japán történelme); Li Xianglan élete (történelmi személyek).
Videó részlet Aya Uteo, mint Ri Kouran a 2006-os japán tv-filmben:
