Wataru Yoshizumi: Cappuccino (2008)
Wataru Yoshizumi egyik kedvenc manga rajzolóm a shoujo műfaján belül. Az alkotó nő olyan művei tartanak számot ismertségre hazánkban is, mint a romantikus Marmalade Boy (1992), a varázslatos Ultra Maniac (2002), és a filmes színészek/rendezők életét bemutató Handsome na Kanojo (1988). E három művét azért is említem kiemelten, mert ezek kerültek anime adaptálásra (az sem mellékes, hogy szabadidőmben sokat olvastam tőle).
A Marmalade Boy egy 76 részes anime sorozatot ért meg 1994-1995 között, sőt, egy összefoglaló mozifilm is készült hozzá. Az Ultra Maniac 2003-ban futott 26 részes sorozatként, míg a Handsome na Kanojo egy rövid ízelítő OVA-ra futotta.
A művésznő képregényrajzolói pályafutását 1984-ben kezdte, a „Radical Romance” című, rövid történettel, mely a Ribon Original-ban jelent meg. Szerencsére azóta is kitartóan alkot, és munkáinak rajongóit újabb és újabb szívhez szóló történetekkel kápráztatja el a Ribon és a Chorus magazinok lapjain. A mangaka olyan más ismert shoujo alkotókkal tart szoros kapcsolatot, mint Naoko Takeuchi (a Sailor Moon megalkotója), Yazawa Ai (a Nana, Paradise Kiss mangakája). Egyik frissebb alkotása a Cappuccino című 7 kötetes manga sorozata, mely 2008-ban indult.
A Cappuccino különlegessége abban rejlik, hogy kimondottan a josei kategóriába tartozik (fiatal nők, azaz kb. a 18-30 közöttiek a célközönség), a mangaka korábbi munkáival ellentétben, melyek többsége iskolai szerelmeket, tizenévesek problémáit vonultatta fel. így ezeknek elsősorban a fiatal leányzók voltak a célcsoportjai.
E művében egy 24 éves lány, Ari és barátja, Souske kapcsolatát mutatja be. A két fiatal egyetemista éveik óta alkotnak egy párt, de a sok munka miatt nem tudnak találkozni egymással. Ezért szüleik beleegyezése nélkül összeköltöznek. Házasságról még egyenlőre nincs szó közöttük, csak több időt szeretnének együtt tölteni, és kipróbálni az együttélés gondjait, gyönyöreit. Az idillikusan kezdődő közös korszakukat, azonban egy váratlan, fájdalmas félrelépés mérgezi meg, melyben mindketten komoly és mély sebeket szereznek.
Wataru Yoshizumi hihetetlen, hogy milyen érzékletesen tudja megjeleníteni a karakterek mély érzelmeit, és történet szövési tehetségének hála egy felejthetetlen dráma bontakozik ki a szemünk előtt. Bár csupán 7 köteten át élvezhetjük zsenialitását, mégis az érzelmek finom árnyalatai, egy szerelmi kapcsolat buktatói bontakoznak ki. A két főhőst mind lelkileg és jellemileg is hétköznapi karakterekből gyúrja, és megfogalmazza, hogy mennyire törékeny az a boldogság, amit közösen építettek fel. Egy apró hazugság, egy meg nem beszélt konfliktushelyzet az elhidegüléshez, ígéretek megszegéséhez vezet. És főhőseink nem akarnak e fájdalmak hálójából kiszakadni, féltik azt a biztonságot, megszokott, rutinos állapotot melyet hosszú idő óta őriznek. Mégis a képbe lép az a bizonyos harmadik fél, aki az egykori harmóniát felborítja.
Hétköznapi történet, hétköznapi szereplőkkel, mely szerelmeinkről, párkapcsolatainkról fest egy képet. Wataru Yoshizumi könnyed, és szépséges karkatereivel fogalmazza meg felénk az üzenetet: Szeretni bátran kell, de ha már kihűlt a kezdeti lobogó láng, és nincs mód kapcsulatunk megmentésére, lépjünk tovább, mert nemcsak a mi, hanem társunk szívén is sebeket ejtünk. És ami a legfontososabb, bármilyen probléma adódik, le kell ülni, és megbeszélni, mert egy kapcsolat nemcsak az egyik fél erőfeszítésein múlik, hanem két emberen, kik szeretiük egymást, és megosztják mindenüket a másikkal.
Linkek:
- MangaFox: Cappuccino (angol fordításban olvasható végig)
- Wikipédia: Wataru Yoshizumi (eng)
- Baka-Updates: Wataru Yoshizumi (eng),
- MANGAzin: a mangakáról és néhány művének magyar fordítása (hun)
- OnemManga.com (eng)
- ANN (eng)
