Bret Easton Ellis: Nullánál is kevesebb (amerikai regény, 1985)
Buli, haverok, prostitúció, homo/biszexualitás, kokain, és milliomos egyetemisták. Röviden így lehetne összefoglalni a viszonylag fiatal, de igen népszerű Breat Easton Ellis (1964-) első regényét, a Nullánál is kevesebb-et. Az író, 20 évesen írta meg ezt az elő művét, mellyel egy új mozgalmat indított el az amerikai írók körében. Az úgynevezett X-generáció első futára ő, aki rideg kegyetlenséggel, ténylegesen ír a gazdag, milliomos családok csemetéinek kiüresedettségéről, az érzelem mentességéről, a céltalan szexuális kapcsolatok, a drog, a kábítószer, az alkohol rabságában élő, „tucat fiatalokról”, aki egyre csak lejebb süllyednek azon a bizonyos lejtőn.
Bret Easton Ellis a posztmodern irodalmi irányzat jeles képviselője, olyan írók voltak rá hatással, mint pl.: Hemmingway, F. Scott Fitzgerald, Don DeLillo, Stephen King, James Joyce, Gustave Flaubert, Balzac. Világszerte legismertebb műve az Amerikai pszichó, melyből, mint megannyi művéből, 2000-ben készült hollywoodi film adaptáció. A Nullánál kevesebb-et 1987-ben vitték filmvászonra Marek Kanievska rendezésében.
A regényben impressziókat, benyomásokat, és a főszereplő szemszögéből olvashatunk külön-külön is helytálló jeleneteket. A szabadosság, erkölcsösség, és e életunt fiatalokban megbúvó szörnyű erőszak kendőzetlenül kerül a felszínre, akár egy 12 éves lány megerőszakolásáról, akár egy fiatal fiú szexuális szolgáltatásokra való kényszerítéséről van szó.
A szereplők teljesen érzéketlenek egymás iránt: az anorexiás barátot kinvetik, a heroin túladagolásban meghalt fiút látványosságként nézegetik, bárkivel lefekszenek, nemtől és kortól függetlenül. Erős társadalom kritika ez, melyek a filmiparban dolgozó és egyéb gyümölcsöző vállalkozásokból meggazdagodó felnőttek gyermekeinek sötét titkait fürkészi. Egy olyan réteget láthatunk, ahol a szülők karrierjüket építik, vagy éppen új szerelmükkel bájolognak, tudomást sem véve gyermekeikről. Szülői kötelességükről lemondva, problémás gyermekeiket inkább szakemberekre bízzák, ezzel is tovább csökkentve minden személyes, érzelmi kapcsolat lehetőségét, és egyúttal megtagadni az esélyt egy fiataltól, aki képes lenne a szeretetre, a normális életre, ha más helyen, más családba született volna. Kemény, sajnos igaz, és letehetetlen olvasmány.
Magyarországon megjelent további művei: A vonzás szabályai / The Rules of Attraction (1987); Amerikai psycho / American Psycho (1991); Az informátorok / The Informers (1994); Glamoráma / Glamorama (1998); Holdpark / Lunar Park (2005)
