Astarotte no Omocha! / Astarotte’s Toy (TV-sorozat; 12 epizód; 2011)
Édes Succubus a pubertás elején, suck off férfi háremmel és tehén keblű – akarom mondani tejű szolgálólánnyal, na meg egy rakat csinibabával körítve. Az Astarotte’s Toy ártatlannak tűnő tizenéveseivel vezet be minket a gyönyörök kertjébe, bár inkább jókat kacagunk a félresiklott beavatás poénokon, na meg az egy szál legényen, aki e paradicsomi kényelemben kénytelen szolgálni.
Férfi hárembe jelentkező kerestetik, hercegnő kielégítésre!
Első reakcióm az animére: rettentően kawaii! Utána ez az érzés megmaradt, de lassan csalódni kezdtem a történet adta csavarokban. A túl sok fanservice, főleg kislányokra irányulva nekem már sok volt, a leszármazási és szexpartneri viszonyok kavalkádjáról nem is beszélve. Ugyan már csak 2 epizód van hátra zárásig (most már mindenképpen végig nézem), azért csalódással mentem le 12 részével ezt az egyébként grafikailag nagyon is tetszetős darabot a merevlemezemre. Férfiak figyelem, ez nektek lett szánva, kiváltképpen a PedoBear díjra törő hím egyedeknek, akik szeretik ha kislányok bugyi nélkül szaladgálnak, és mindenre piszkos fantáziával reagálnak. Már a cím se semmi: Astarotte játéka. Na de végül a kislány játszik a szende fiúval, vagy éppen fordítva?
Astarotte Ygvar (Rie Kugimiya) hercegnő a démonok lakta fantázia világ, Alfheimr jövendő uralkodója. Mivel succubus a szentem, avagy olyan démon fajta, akinek férfiakkal kell szexuális kapcsolatba lépnie ereje fokozása érdekében, ha eléri a megfelelő életkört. Így megindul az alig 10 éves, ártatlan leányzónak a hárem vadászat. Csakhogy Astarotte gyűlöli a férfiakat, hallani sem akar egy háremről. Ám lelkes alattvalója és tanítómestere Judit-szan (Hitomi Nabatame) nem hagyja annyiban a dolgot. A birodalom ékétől, a Világok Fájától kér segítséget, és egy férfi embert varázsol át országukba. Ő Naoya Touhara (Rina Satou), a 22 éves suhanc (kinéz vagy 16-nak), aki éppen állást keres. Judit kapva kap az alkalmon, és felfogadja a lányosan szép fiút Astarotte szolgájának, no meg háremének első tagjának. A lelkes fiatalember azonban nem egyedül érkezik. A démonok világába követi huncut kislánya Asuha (Yukari Tamura) is, aki nem hagyja parlagon heverni a perverz vicceket és a cuki egymásra találásokat. Szerelemre felkészülni, mert indul a játék Astarotte makacs szívének meghódításáért!
Egy kis cincálgatás spoiler szívecskékkel
Az első rész tetszett a legjobban! Idősebb srác, kawaii kislány, ő lesz a „védelmezője”, aztán egymásba szeretnek. Ez még az én romantikára vágyó lelkemnek is feküdt kéjesen. Kicsit Gosickes felállás volt egészen addig, míg a nagy titkok ki nem derültek. Asuhát kezdetben Naoya húgának hitte az ember, hát nem. Kiderült 12 évesen megrontották a fiút, és a kislány lett az eredménye. (Kíváncsi lettem volna az aktusra.) Itt már kezdett kicsit lankadni az érdeklődésem. A kaput végül az tette be, hogy kiderült Astarotte édesanyjáról, a szexmániás királynőről (Mercelída – Yuko Minaguchi), hogy ő Asuha anyja, és Honeyzi Naoyát (akit mindenki Naoya-donónak hív). Na most ez egy abszurd helyzet. Naoya+királynő=Asuha. Asuha tehát Astarotte féltestvére, de Naoyát Astarottéval akarják összeboronálni, és ahogy eddig haladt a sztori, ez sikerült is. Ennél a pontbál ábrándultam ki belőle egy csöppet. (Pedofil valaki?) Kicsit olyan, mintha a saját mostohalány jelöltjével kavarna, na aztán meg jött a merevedési gondokkal küszködő 10. epizód, ami kiütött.
(A rape the maid jelenet vitte a pálmát egyébként nálam, mikor mindenki Elfie (Yui Horie) – szobalány – tőgyeire cuppant rá az esti fürdőzés után, mert ugye a friss tej a pancsi után megserkenti a női mell növekedését.) + Másik fájó pontom mikor a Mercelída királynő libidója még a szolgálólányaira is beindult. Yuri nem volt actionben, de majdnem összejött neki. Vicces jelenet volt még, mikor feltűnt egy Astarotte udvarló, egy kéjenc kis barna fiúcska. A srác próbálkozásai a lánykérésre nagyon férfiasak voltak.
A kawaii karakter dizájn, és a néha tényleg aranyosan elcsattanó poénok, no meg a heart beating jelenetek mentették meg a szériát attól, hogy dobjam. Néhány szituáció a szexuális tartalom, utalás miatt már annyira abszurd volt, főleg hogy kislányokról van szó, hogy az én biztosítékom néha kicsapta. Bár volt hogy nagy kacajban törtem ki a pucér popsik sikeres eltakarásánál, a klisés fürödjünk együtt és nézzük meg melyikünk keble a nagyobb jeleneteknél, and so on. Nem akarom senki kedvét elvenni tőle, egyébként szórakoztató darab, de nem egy nagy durranás. Nálam végül közepes pályán landolt, bár kíváncsi vagyok milyen nagy dráma lesz az utolsó két részben. Arról nem is beszélve, hogy idén augusztusban jön hozzá egy OVA különkiadás (Astarotte no Omocha! (OAV)), gondolom még több fanservicszel. Nem mondom, a felállás viszonylag egyedi, de a történet során ellőttek pár tipikus hárem klisét, amit nem kellett volna.
Alkotók és a szokásos értelem szerzők lajstroma
A sorozat Yui Haga 2007-ben indult azonos című seinen mangáját adaptálja (azért kicsit furcsán néznék arra az öltönyös üzletemberre, aki olvassa – aucs fejbe vágott egy japán szellem). Az eredeti manga még mindig fut, bár a Wikipedián kívül szinte sehol sincs róla információ morzsa, úgyhogy elégedjünk meg annyival, hogy egyenlőre 5 kötetig jutott el a ASCII Media Works kiadónál, eredetileg pedig a Dengeki Maoh magazinban hasított kislányos ecchijével. Az bájos animét a Diomedea stúdió (Nogizaka Haruka no Himitsu: Purezza (TV), Squid Girl (TV), Shinryaku!? Ika Musume (TV)) hozta el nekünk, Fumitoshi Oizaki rendezésében. Korábbi munkái közé tartozik meglepő módon a Romeo × Juliet (TV) című romantikus-fantasy, ami azért sokkal eltaláltabb volt ennél a szériánál. Az epizódokat Deko Akao koordinálja (munkái: Asura Cryin’ (TV) – ez az anime nem jött be, úgyhogy nem csodálom, hogy kicsit gyengén szerepel nálam ez a széria is, de az Arakawa under the Bridge (TV) és a Natsu no Arashi! (TV) miatt kicsit értetlen vagyok, mert ez a két sorozat a kedvencem, és ezeken is ő dolgozott), míg a rettentően édes karakter dizájn Mai Otsuka (munkái: Hanamaru Kindergarten (TV), Shakugan no Shana (TV) – nem csoda a cuki színvonal, a Shana is jól nézett ki) készíti. Az aranyos, kicsit gyerekes zene a Twinpower műve.
Az animáció szép, kicsit haloványabb kontrasztok, színes, cukormázas világ jellemzi. A fantasy világ igazán meseszerű, a kis démon karakterek is, még vámpírt is kapunk egyet, bár nem olyant mint Dracula, sokkal szőkébb és csinosabb lesz a mi példányunk. A zenék aranyosak, az opening animáció nagyon jópofa, imádom mikor Asuha és Astarotte zuhan a levegőben és megfogják egymás kezét, meg mikor Naoya karjaiban köt ki szőke démonlányunk, aki erre kis tsundere módra elpirul. A dal ez alatt a „Tenshi no CLOVER” Amitől, az ending is cuki, ez „Manatsu no Photograh” Azusától. Jap, a szinkronszínészek nagyon édesek, és még ilyen tökéletes pasit, mint Naoya én még nem láttam.
Pillanatképek / Screenshots [nggallery id=163]
Anime adatok
- Japán cím: Astarotte no Omocha! / アスタロッテのおもちゃ！
- Angol cím: Astarotte’s Toy / Lotte no Omocha
- Rendezte: Fumitoshi Oizaki
- Epizód rendező: Deko Akao
- Eredeti történet: Yui Haga
- Karakter dizájn: Mai Otsuka
- Zene: Twinpower
- Megjelenés: 2011. tavasz
- Típus: tv-sorozat
- Terjedelem: 12 epizód
- Műfaj: ecchi, hárem, vígjáték, romantikus, seinen, fantasy
- Stúdió: Diomedea
- Hivatkozások: ANN (eng); AniDB.net (eng); My Animelist (eng); AnimeNfo (eng); Wikipedia (eng); MangaFox.com (eng); Baka-Updates Manga (eng); Hivatalos honlap (jp)
