Hosoda Mamoru sikerfilmeket kreáló pályafutásának (The Girl Who Leapt Through Time, Summer wars) újabb gyöngyszeme jelent meg a napokban (pontosan február 20-án) Japánban DVD és BD formátumban. Magyarországon a szerencsések már az Anilogue fesztivál keretében, tavaly novemberben megcsodálhatták a Farkasgyermekek címen bemutatott alkotását. Hosodát pedig e munkája nyomán nem véletlenül tartják sokan a Ghibli és Miyazaki Hayao teremtette zsáner képviselőjének: a nagy előd kreálta szívet melengető hangulat gyönyörűen köszön vissza a Farkasgyermekekben, amiben a családi összetartás mellett a természetszeretet is újraéled egy szomorkás dráma keretében.
A szabadság és szeretet útján
Hosoda Mamoru csipetnyi fantasztikummal és aranyos humorral megfűszerezett története nem éppen hétköznapi mederben indul, ráadásul 13 év eseményeit meséli el egy furcsa szerelem nyomán. Történetünk főhősnője ugyanis a 19 éves egyetemista, Hana, aki tündérmeseszerű románcba gabalyodik egy farkasemberrel. Miután összeházasodnak, szerelmük gyümölcseként születik két gyermekük, Yuki (havas napon született, így nevének jelentése hó), és Ame (esős napon született, így nevének jelentése eső). Hana férje azonban váratlanul meghal, így Hana, hogy biztonságban nevelhesse fel farkascsemetéit, egy vidéki városba költözik. A vidéki élet azonban nem várt kihívások és küzdelmek elé állítja az egyedülálló anyát, akinek az anyagi gondok mellett gyermekei farkas énje is rengeteg fejtörést okoz, ráadásul elhunyt kedveséhez fűződő emlékei kötik gúzsba érzelmeit. A fájdalmas és szívszorító pillanatokat felvonultató történet egyszerre mutatja be egy nő helytállását anyaként és apaként, a halál feldolgozását és a serdülő kicsik identitáskeresését. Mindezt pedig Hana lánya, Yuki elbeszélése mentén élhetjük át.
Díjak és kitüntetések
Hosoda több díjat is nyert a Farkasgyermekekkel Japánban, például az év animációs filmje lett a 67. Mainichi Filmdíjátadón, ahol korábban is tarolt ugyanebben a kategóriában, így 2007-ben a The Girl Who Leapt Through Time-mal, 2010-ben a Summer Wars-szal nyert. Emellett a tokiói Nemzetközi Anime Vásáron szintén az év animéjének választották munkáját. Ráadásul a Farkasgyermekek nemzetközileg is sok elismerést bezsebelt, így például megnyerte az Oslói Keleti Filmfesztivál közönségdíját és a Silver Mirrort is. A bájos anime már egy mangát is inspirált, ami a Kadokawa Shoten kiadó Young Ace magazinjában jelent meg az anime címén. A manga Sadamoto Yoshiyuki karakterdizájnja alapján készült, egyébként Hosoda írta mind az eredeti történetét, mind a forgatókönyvét az animének és természetesen ő is rendezte. A Farkasgyermekek további érdekessége, hogy a Madhouse stúdió támogatása mellett Hosoda saját alapítású stúdiójában, a Studio Chizuban készült.
Az anyaság szerepe a feminizmus tükrében és a japán kultúra béklyójában
A Mondo Magazin februári számában egy rövid áttekintésben Hosodát, és eme gyönyörű munkáját egy gender kritikai nézőpontból közelítették meg: „Japánról eddig is tudtuk, hogy máig a tradicionális nemi szerepek rabságában él, és a nők még távolabb állnak az egyenjogúságtól, mint más fejlett országokban. A harcos varázslányok és a tűzrőlpattant diáklányok ábrázolása ellenére a mangák és animék ugyancsak hajlamosak ezt a képet erősíteni, és ez alól Hosoda sem kivétel, sőt.” (Kálovics,2013) Megállapításával egyet értek, de Hosoda művére én nem a tradicionális nemi szerepek, családmodell és a „konfuciánus jó feleség” sztereotípiáit húznám rá első lepedőként. Emellett nőiségem szemszögéből egyetlen olyan, a cikk további részében taglalt „fogcsikorgató momentum”-mal (Kálovics,2013) sem találkoztam, ami mindezekre utalt volna. Inkább egy másik szempontból közelíteném meg eme Hosoda által kreálta családi drámát. Az én szememben Hana nem pusztán egy hátrányos helyzetű keleti nő, aki egyedül kénytelen felnevelni vadóc gyermekeit. Az ő története és küzdelme inkább modern társadalmunk népbetegségére reflektál, így akár a válások miatt létrejött csonkacsaládokra, az egy szülőre kényszerített anya-apa szerep kivitelezhetetlenségére és ennek eredményeként bizonyos fokig sérült gyermekek világrajövetelére. Hana végül ilyen értelemben egyenjogúvá válik, mivel apa híján, neki a férfi szerepét is magára kell öltenie, ami higgadtságában és erős tartásában nyilvánul meg, éppúgy, mint az Egy asszony élete (2007) című kanadai-angol filmdrámában is, ahol mellesleg ugyanúgy tradicionális értelemben vett családanya áll a középpontban, ki gyermekeiért feláldoz mindent. Éppen ezért Hana szerepébe nemcsak egy japán, hanem a világon bármely anya beleélheti magát.
A Hosoda alkotása nemcsak egy régi és a mókuskerékben való robotolásnak köszönhetően egy kiveszőben lévő sztereotípia felelevenítése – minthogy egy nő elsődleges feladata a gyermeknevelés -, hanem inkább egy érzelmes és drámai csengőket megszólaltató figyelmeztetés. Figyelmeztetés arra, hogy ma a család intézménye, és az abban fellelhető szerepek válságba kerültek. A kapitalista társadalom fő célja ugyanis, hogy a boldog családi élet szétzilálásával késztessen bennünket fogyasztásra. Ez elől pedig úgy menekülhetünk csak el, ha kivonulunk belőle. Hosoda pedig igen logikusan és aktuálisan vezeti be Hana életébe is ezt a megoldást a vidékre költözéssel, aminek több szintű jelentése is van. A természet értéke és az azzal való egységben élés a japán kultúrában mélyen gyökerezik, de a „kivonulunk vidékre”-mozgalom nemcsak keleten jellemző az utóbbi évtizedekben, hanem nyugaton is felütötte a fejét. Gondoljuk csak az egyre több ökofalura. A városi életüket feladó és tanyára költöző, majd önellátó gazdálkodásba kezdő famíliákra, akik száma Magyarországon az 1990-es évektől kezdve szaporodik.
Hosoda mindezek mellett zseniálisan szövi egybe az anya és gyermekei személyes drámáját. Hana nem tudja elengedni a szerelmével együtt töltött fájdalmas emlékeket, bármilyen erősnek is mutatja magát (ezért hadakozik Ame szabadságvágya ellen), míg gyermekei összetűzésbe kerülnek egymással, hiszen a serdülőkor ösvényén haladva előre identitásuk válságba kerül. Felmerül ugyanis a kérdés, hogy farkasok ők vagy emberek? Yuki az embereket választja, míg Ame a farkasok útját követi, és ezt az utóbbit a szabadság és öntörvényűség reprezentálásának tartják sokan, míg Yukit úgy látják, mint aki a társadalmi nyomásnak engedve behódol. Részben elfogadom ezt az értelmezést, de mást is látok mögötte. Ame önző vágyainak enged, és önmaga ura lesz, ami felemelő utópia. Ő végleg elvágja magát a társadalomtól, de egyúttal elvágja magát a testvérétől és az édesanyjától is- Ráadásul a veszélyt választja a relatív biztonság helyett, amíg Yukinak ott marad egy közösség, egy tiniszerelem és édesanyja óvó gondoskodása. Az én szememben mindketten, így Ame és Yuki is megtalálta a maga útját, annak ellenére hogy tipikusan a lány karakter lett végül az „otthon maradok és jó leszek figura″, holott kezdetektől fogva ő maga testesítette meg a vadóc lázadást, amíg vele szemben Ame a csöndes elmélkedő volt, aki végül a természet szavát követi. Nemi sztereotípiák ide, vagy oda, mindent összevetve az év legszebb animéje kerekedett belőle és méltán sepert be eddig ennyi kitüntetést.
Hivatkozott cikk: Kálovics Dalma (2013. február). A rendező és a nők. Mondo Magazin 2013/02.pp. 3.
Pillanatképek / Screenshots [nggallery id=322]
Adatok
- Angol cím: The Wolf Children Ame and Yuki
- Japán cím: Ōkami Kodomo no Ame to Yuki
- Magyar cím: Farkasgyermekek
- Rendező: Hosoda Mamoru
- Forgatókönyvíró: Hosoda Mamoru és Okudera Satoko
- Premier: 2012. június
- DVD/BD-megjelenés: 2013. február 25.
- Terjedelem: 117 perc
- Műdaj: családi, dráma
- Nyelv: japán
- Ország: Japán
- Linkek: MAL, AniDB, Anime News Network, Hivatalos honlap
