Remeg a föld. Kétségbeesett sikolyok cikáznak a szakadó esőben. A távolból fülsüketítő üvöltés hasít az éjszakába, amitől szilánkokra törnek a környező épületek ablaküvegei. A föld már annyira remeg, hogy nem tudsz többé egyenesen állni. Rettegéstől bénultan próbálsz valamiben megkapaszkodni, de jobbra-balra dülöngélsz továbbra is. A lépéseket kísérő hatalmas dübörgés olyan, mintha éppen a föld készülne kettérepedni alattad. Majd hirtelen csend támad. Hátborzongatóan baljós csend. Kapkodva szeded a levegőt, reszketve emeled fel a tekinteted.
És akkor meglátod. Ott áll előtted, és éppen téged néz. Méreteiben King-Kongot is lepipálja, pikkelyes bőréről az őshüllők jutnak eszedbe, akikről még biológia órán hallottál félálomban, miközben a szád sarkában lecsorgó nyál foltot hagyott a jegyzetfüzeteden. Olyan, mint egy gyík. Mint egy sárkány. Ki éppen hidegvérrel szemléli a zsákmányát. És akkor, ott, abban a pillanatban tudod. Tudod, hogy a természet most éppen rohadt dühös mindazért a kárért, amit eddig okoztál neki. És megtorlásképpen rád küldte Godzillát, hogy megbüntessen minden egyes ellene elkövetett bűnödért.
Az atomból született popkulturális ikon
A japán popkultúra és egészében véve az egész filmipar legmeghatározóbb alakjáról kevesen gondolnák, hogy pontosan 1954-ben látott napvilágot. Konkrétan, még a Guinness-rekordok könyvébe is bekerült, mint a legtöbb filmet termelő franchise.
Godzilla ugyanis a Toho gondozásában 32 filmes feldolgozást kapott az elmúlt 64 év alatt – élőszereplőset és animációsat egyaránt. Ám honnan jött az ötlete? Mi késztette arra Tanaka Tomoyuki (1910-1997) producert, hogy megalkossa rémálmaink szörnyét, és ezzel együtt minden idők legmeghatározóbb franchise-ját?
Röviden: a II. világháború végén, 1945. augusztus 6-án és 9-én a Hiroshimára és Nagasakira dobott atombomba emléke. Godzilla, a japánok atommal szembeni félelmeinek megtestesítője, egy prehisztorikus tengeri szörny, akit maga a radioaktív sugárzás hívott életre. Ám volt egy még aktuálisabb oka a szörny létrejöttének. 1954-ben egy Daigo Fukuryū Maru nevű japán halászhajó nagy szerencsétlenségére belefutott egy amerikai hidrogénbomba kísérletbe és 23 fős legénysége súlyos radioaktív sugárzást kapott. A sugárzás para újult erővel söpört végig Japánon, amit tetőzött az amerikai kormány mismásoló tagadása, plusz, a halászhajóval visszahozott élelem sugár fertőzöttsége miatti aggodalom. Godzilla így nemcsak egy II. világháborús traumából született jelkép, hanem a hidegháborús korszak állandóan felettünk lebegő kísértete.
Ezután elég morbid csavar, hogy Hollywood nem elég, hogy megcsinálta a maga Godzilla film remake-jeit, majd 1998-ban elindította a saját gyártású filmjeit – az első filmben Matthew Broderick játszott egy sugárzás hatásait elemző tudóst, aki Lippai Laci alias Son Goku hangján mentette meg Amerikát. A film bukás volt az USA-ban – pedig sokunk gyerekkorát meghatározta – de 2014-ben újra elővették, és immár Watabane Kennel (Egy gésa emlékiratai, Eredet) és a Bosszúállók Skarlát boszorkányával, Elizabeth Olsennel próbálták újra eladható produktummá formálni Nyugaton. És úgy néz ki, hogy ez sikerült is, mert 2019-ben jön a film folytatása, sőt, az amerikaiak terveznek egy Godzilla vs. Kong filmet is 2020-ra.
Nem csoda hát ezek után, hogy Guillermo del Torótól kezdve (aki a Tűzgyűrűben hozza vissza Godzilla emlékét) Spielbergig (idei Ready Player One című filmjében Mechagodzillát dobja be csaliként) minden jelentősebb hollywoodi szakira hatással volt Godzilla. Sőt! Hollywoodon túl Észak- és Dél-Korea, Dánia és az Egyesült Királyság is megalkotta a maga Godzilla-szerű filmes szörnyikonjait!
A filmipar letöbbet használt karaktere. Pipa. De mi a helyzet az animékkel?
Godzilla alapvetően az élőszereplős tokusatsu – avagy speciális effekteket használó – japán filmes műfajban hódított mindig is, azon belül is a kaiju nevű zsánerben. Azonban a Netflix jóvoltából 2017-ben eljött a franchise első animés adaptációja, ami kapásból egy mozifilm trilógia első felvonásaként debütált! A film-sorozatot egy ahhoz méltó stúdió, a Polygon Pictures kapta meg. A Blame!, az Ajin és a Sidonia no Kishi című animékkel már bizonyították, hogy nemcsak egy sajátos animációs stílust képviselnek – ami nem mellesleg baromi jól áll a sci-fi történeteknek-; hanem egyúttal egy olyan technikával dolgoznak, amit folyamatosan képesek fejleszteni! Konkrétan, még a Blame!-et (2017) is túlszárnyalta látványvilág terén az első film, a Gojira: Kaijū Wakusei (angolul Godzilla: Planet of the Monsters-ként hivatkoznak rá).
Gyönyörű színek, futurisztikus környezet az űrben, látványos akció és Godzilla pusztító „atom lehelete” mindent megsemmisítő formában kelt életre. Extra elemként még a szereplők érzelmeit is a szokottnál is jobban sikerült átadni – bár ebben jelentős szerepe volt a zseniális szinkronszínész felhozatalnak is. A film forgatókönyvét és rendezését is tekintve teljesen korrekt alkotás lett, nem véletlenül, hiszen Urobuchi Gen írja a történetét. Korábban a Fate/Zero, Mahō Shōjo Madoka Magica és a Psycho-Pass című animékkel már nem egyszer bizonyította hozzáértését. Úgyhogy profik kezében indult útjára az anime, és láthatóan nem is spóroltak a kivitelezésén. De vajon történetében tudott újat adni a korábbi filmekhez képest?
Godzilla, te barát vagy, vagy ellenség?
A franchise érdekessége, hogy amint a hidegháborús fenyegetettség kezdett alábbhagyni, a japánok is távolodtak Godzilla mindent elpusztító gonosz hüllő image-dzsétől, és inkább Japán és a Föld védelmezőjeként ábrázolták, különösen a gyerekeknek szánt produkciókban. Nos, az animében a természetes egyensúly harcosaként jelenik meg, aki büntetésképpen jött a nyakunkra, és olyan ügyesen sikerült lezúznia mindent és mindenkit, hogy az emberek kénytelenek voltak elhagyni a Földet. (Ez újszerű fordulat az eddig kijött filmek történetében!) Egy űrhajón indul hát útnak az emberiség, és több mint 20 éven át kutat egy másik élhető bolygó után az univerzumban, sikertelenül. Az élelem és vízhiány lassú halálra ítélné őket, így egyetlen esélyük a túlélésre, ha visszatérnek a Földre. Csak egy valamivel nem számolnak: míg a világűrben 20 év telt el, addig a Földön 20 ezer. Így új, addig nem ismert fajok fejlődtek ki a bolygón, a növényzet konkrétan emberre nézve halálos. Egyetlen egy ember mer vállalkozni arra a feladatra, hogy visszahódítsa a Földet a rajta élő szörnyektől. Ő Sakaki Haruo (Miyano Mamoru) kapitány, aki az eltelt húsz évet a szörny gyenge pontjainak megszállott tanulmányozásával töltötte. Sakaki karizmatikus vezetésével, alig 600 emberrel száll alá a bolygóra, hogy az emberiség legnagyobb csatáját vívja meg.
Ha kíváncsi vagy a küzdelem végkimenetelére, mindenképpen merülj bele az új Gozdilla filmtrilógia történetébe! Garantált szórakozás vár rád!
Anime adatok
Cím: Gojira: Kaijū Wakusei
Év: 2017
Forgatókönyv: Urobuchi Gen
Rendezte: Shizuno Kōbun, Seshita Hiroyuki
Stúdió: Polygon Pictures
Hossza: 88 perc
Hú, ez az „anime trilógia” nagyon vakvágányra futott. Az első filmről már írtam is, a másodikról és a harmadikról is hamarosan fogok, de egyet megsúgok: a második volt a legjobb, de még az sem több 3.5/10-nél. A harmadik résznek meg sikerült alulmúlnia az elsőt is.