A Prison School és a Heavy Object után, a J.C.Staff egy ízig-vérig slice-of-life animével startolt el 2016 tavaszán. Ráadásul a Flying Witch olyan volt, mintha Harry Potter ügyetlen női reinkarnációja csöppent volna bele a japán vidéki hétköznapokba, bagoly helyett pedig hű familiárisa egy aggkorú cica lett, míg környezetében a nyugati boszi kellékek és egy jó kis Chihirós fantazmagória elevenedett meg. Ilyen volt tömören a 12 részes Flying Witch című anime. Cuki, kicsit lassú, de szórakoztató a maga módján.
Üdv egy nyugati boszorkányos slice-of-life-ban
Mindig meglepődöm azon, hogy mennyi mindenből tudnak a japánok slice-of-life animét, avagy „nem történik az égadta világon semmi extra, csak ÉLNEK a karakterek a maguk hétköznapi valójukban” színezetű sorozatot csinálni. Ráadásul mostanában elözönlöttek minket a japán countryside bájait és dialektusait bemutató művek lsd. Barakamon, Omoide no Marnie és Non Non Biyori Repeat. A Flying Witch jól követi az említett animék stílusát, annyi különbséggel, hogy most egy boszorkány mindennapjait mutatja be.
Hősnőnk, a 15 éves Kowata Makoto (Shinoda Minami), egy rossz irányérzékkel megáldott leányzó, aki éppen az előtt áll, hogy teljes értékű boszorkánnyá avanzsáljon. Szülei a nagy megmérettetés előtt elküldik rokonokhoz, hogy felkészüljön. Így költözik Aomoriba, a másodunokatestvérének családjához, ahol a lelkes kislány, Kuramoto Chinatsu (Suzuki Eri), a faarcú bátyó, Kuramoto Kei (Sugawara Shinsuke) és a szerelemre ácsingózó Ishiwatari Nao (Mikami Shiori) fogadják. A szűk családi (és baráti) hétköznapokat egy-egy sikító mandragóragyökér megtalálása, cuki állatkákkal való kommunikálás, kísértetházban megbújó kis kávézó, vagy furcsa bájitalok keverése zavarja meg.
Az animebeli varázslatok egyébként nem is igen látványosak – ha történik is valami, ügyesen úgy vágják a jelenetet, hogy egyik pillanatban csak felbukkan a varázslat eredménye. Ám szerencsére a misztikum nem hiányzik teljesen a gyógynövénytermesztésről és a gyógynövényes ételek, italok kotyvasztásáról szóló sztoriban. Olyan nem evilági lények, mint az éjszakát és tavaszt hozó lények, teljesen Chihiro Szellemországban feelinget árasztva sétálnak be a képbe. A vidéki jelenetek hangulatát gyönyörű tájképek és a számítógépes animáció meglepően jó alkalmazása teszik káprázatossá – például elképesztően élethűek azok a közeli felvételek, amik katicákról, vagy konkrét növényekről készültek.
Ajánló: belekezdeni, avagy nem kezdeni?
Ahhoz képest, hogy egy mindössze 4 kötetes shōnen mangát adaptál az anime, kihoztak belőle mindent, amit lehet. Azonban ez a sorozat egyértelműen nem lesz mindenki kedvence. Túlzottan lassú, klisés bizonyos pontokon – Makoto nővérének kebles feltűnése csak hab a tipikusság eper tortáján -, ráadásul a történet is inkább egy helyben toporog, nem tart sehová, inkább csak vidám pillanatfelvételeket láthatunk egy boszi vidéki hétköznapjairól.
Biztos lesz olyan, akit megfog a sorozat aranyossága, engem le tudott kötni, de azért a 12 rész néhány epizódja tényleg altató hatással volt rám. Ha megmosolyogtató, velejéig pozitív animére vágysz, amiben a látványosság kimerül a táj szépségében és egy-egy misztikus lény kreatív megjelenítésében, akkor a Flying Witch a Te animéd lehet. A „feeling good” meg volt benne. De! Csinálhatták volna jobban is. Értékelés: 6/10.
Szép kritika és írás, mint mindig! 🙂
Nekem sajnos kimaradt, mert én idióta Terra Formars-t néztem, pedig ahogyan olvastam, jobban jártam volna ezzel. Na majd nyár folyamán bepótolom!
Hehe köszi :). Hát jó kikapcsoló anime az tuti. A boku no hero akademiat is legyűrtem a hétvégén. Nem volt rossz, sőt, de többre számítottam, főleg mert mindenki nagyon dicsérte. Ellenben a re zero fantasys, újraéledős sorozat teljesen levett a lábamról! Arról is írnék, ha lenne időm. 🙂
Bevallom, én nálam a Boku No Pico Academia olyan, mint Ricz-nek az Attack On Titan.
Semmi eredetiség nincs benne, látszik, hogy mindössze a One-Punch Man és a Marvel által trendivé tett szuperhős témát akarta csak meglovagolni a mangaka, ami japánban mindig is nagy kedvenc volt. De közben semmi olyan nincs benne, ami akár egy kicsikét is eredetivé tenni a mangát vagy animét, egyszerű tucat shonen cucc. De eközben minden olyan shonen mangát, ami 2014 után jelent meg, az egyből „kopi”-nak kezdték mondani, holott semmivel sem rosszabb vagy jobb, mint például a Bocu No Pico Academia.
A BNHA-ról csak annyit, hogy mint anime adaptáció jól működik, vannak jó poénok, jó akció jelenetek és a zenék azok ütnek, viszont a karakterek sablonosak, a történet nélkülöz minden eredetiséget (főleg a későbbiekben), a mangánál meg kicsapta a biztosítékot, hogy All Might nem halt meg, holott adta volna magát, hogy meghaljon Sensei keze által – főleg, hogy olyan OP-ra csinálta a mangaka, hogy Aizen hozzá képest fodder kismalac. Ennek ellenére az anime kap tőlem egy 7.5/10-et, de kizárólag azért, amiért írtam, mert ha a mangát kéne értékelnem az eddigi megjelent fejezetek alapján, akkor egy 5/10-et kapna mindössze.
Zero Fantasy, na igen, az valóban nagyon jóra sikerült! 😉
Egyetértek! Néztem a sorozatot, és így…őőő egy little one punch man eredettörténete, egy az egyben. All Mighty karaktere bejött, de úgy semmi extrát nem adott nekem ez a sorozat. Néztem, néztem, de ja, tipikus shounen. Nem mozgatott úgy meg. A Shougeki no Somát nézed? Neked az hogy tetszik? Mert nagyon mondják nekem, hogy jó és kezdjek bele, de eddig nem volt rá időm. XD
A Shougeki No Soma-t láttam és nekem is tökre bejött, elsősorban a főzőcske témája miatt! Vicces, jók a karakterek, a zenék is jók, van benne egy minimális eredetiség is, hogy shonen manga létére inkább kuktáskodnak, mintsem bucira verik egymást. Ajánlom, nem fogja megváltani a világot, de messze jobb, mint a legtöbb bunyós shonen cucc. Ha főzni is szeretsz, akkor meg pláne! 😉
Amúgy mostanában az Agatha Christie animét nézem, amit Indavideón találtam.
Na akkor mindenképpen belelesek (bár utálok főzni :D, elég kezdő is vagyok a terepen :D).
Agatha Christie animét??? Muti linket! Teljesen ráfüggtem a csajra mostanában. Imádom!
Oké! Indavideón találtam rá!
http://indavideo.hu/video/Agatha_Christie_no_Meitantei_Poirot_to_Marple_1resz
Amúgy Poirot is benne van, de gondoloma címből sejthető. 😉 2004-es az anime s 39 rész hosszú. Jó szórakozást!
Huhu! Ma belenézek, köszi! :3
Én nagyon örülök, hogy megnéztem kis boszink kalandjait. Nyugtatóan hatott rám a lassúsága, meg a könnyedsége. Jól esett nézni mikor szünetet tartottam munka közben. Az is tetszett, hogy a varázslatok megmaradtak ilyen egyszerű szinten.
Bennem még a Kikit meg a végén a Laputát idézte fel, ami eléggé megvett.
Szumma egyetértek veled, de nálam egy ponttal jobbat kapott. 😉
Azt hiányoltam leginkább, hogy Kei szülei nem kaptak több jelenetet. XD
Aww az apukája haláli volt! Szegényt senki se értette, hogy mit mond :D. Ezt nagyon bírtam. Az anyuka fura volt, hogy mindent olyan lazán elfogadott. 🙂 Boszorkány akar lenni a kislányom? Hajrá! Egy kalappal! 😀 De biztos lett volna még valami extra bennük. Én a róka lányt néztem volna még. Annyira cuki volt rókaként! A másik, ami érdekelt volna még, az a szellem kávézó. Az hihetetlenül tetszett. Egyébként sztem is okés, hogy nem voltak nagy varázslatok. Az nekem se hiányzott.
Jaaa igen, Apuka tájszólása kemény volt, Makoto semmit nem értett, mintha más nyelven beszélt volna, örülök, hogy ezt beletették.:D Anyuka meg gondolom úgy volt Chinatsu boszorkánykodásával, hogy „sebaj, boszisat játszik a lányom, majd elmúlik/kinövi”
A róka lánnyal kapcsolatban én leginkább azt vártam, hogy visszaváltozzon szegény, dehát nem lett vele semmi. 🙁
Szellemkávézó dettó, nagyon hangulatos volt az egész. A „mit mond a róka” részen jót mosolyogtam.