Európa menő. Legalábbis innen a kényelmes fotelünkből így gondoljuk, hogy ezt gondolják rólunk a japánok. Miért? Mert sok-sok anime és manga veszi elő és emeli a coolság oltárára kultúránk megkövült elemeit a kereszténységtől egészen a történelemig, pedig sokszor a „poros múzeumként” emlegetik kotinensünket odakint. Mi az igazság? Nem tudom, de az biztos, hogy még egy animével bővült a lista, ami Európába, azon belül is a pikáns Itáliába csöppenti sci-fivel megbolondított családi drámáját, a Galilei Donnát.
Kisebb (kinek nagyobb) csalódás a Galilei Donna
Olaszországról az ínycsiklandozó étkekkel csábító konyhakultúrája mellett, a képzőművészete juthat még eszünkbe, vagy történelemórákról tuti rémlik a csillagászattal kapcsolatos csodálatos elméinek csatája. Közülük pedig sokat emlegetik Galileo Galileit, a heliocentrikus világkép megalkotóját. A Galilei Donna című anime kapcsán is rögvest szemet szúrhat, hogy bizony eme tudós neve ott fityeg az anime címében.
Japánban úgy tűnik, hogy az utóbbi években egy megnevezhetetlen fétis indult útjára, aminek súlyos tünetei a történelmi nagyágyúk leszármazottjairól mesélni. Ott van az agyonrágott Oda Nobunaga esete (jelenleg két anime is fut róla, a Nobunagun, a Nobunaga the Fool, vagy a közelmúltból az Oda Nobuna no Yabō), de vívott modern napjainkban csatát Sherlock Holmes (Hidan no Aria), Jeanne d’Aarc (Kamikaze Kaitō Jeanne) vagy éppen Artúr király (Fate/stay night). De maradjunk a Galilei Donnánál. Hogy találkozhatott a középkori Galilei a világot meghódító és ártatlan mangalányokkal?
A történetben adott három lány, ők a Ferrari testvérek (nemcsak sportkocsi márka, tényleg van ilyen olasz vezetéknév, megnéztem, ami „blacksmith”-et, azaz kovácsot jelent), kiknek viszonya nem éppen felhőtlen. A szüleik válnak, ők pedig egymással nem igen kontaktálnak. Hozuki (Hidaka Rina), a legfiatalabb, mindig magányosan bóklászik és alkot, Hazuki (Shindō Kei), a legidősebb, jogászként akar az igazságért harcolni, a nemtörődöm és unott fejű Kazuki (Ookubo Rumi), a középső, pedig viszonzatlan szerelmén búslakodik. Ám egy nap, a három nővért hightech hadi kütyük veszik üldözőbe, majd a rendőrségen kötnek ki. Így váratlanul a figyelem középpontjába kerülnek, mindenki őket akarja, de nem a testükért – sajnálattal közlöm, hogy ebben nincs ecchi, még egy bugyi villantás erejéig se.
Viccet félretéve. A lányok 2061-et író világában súlyos energiaválság dúl, eközben egy kizsákmányoló szervezet nemzetközileg keresett bűnözőkké nyilvánítja főhőseinket. Hogy miért? Mert állítólag, náluk van Galilei hagyatéka, amivel az energiahiány egy csapással orvosolható volna. Mielőtt a lányok a börtön falai közé kerülnének emiatt, a legfiatalabb csemete, a kis loli Hozuki egyszemélyes hadseregként menekíti ki testvéreit a japán ponty (koi) formájú repülőhajójával, majd közösen indulnak egy hajmeresztő útra, hogy a nagy ős, Galilei rejtvényeit követve elveszett ereklyék fosztogatóit játsszanak. A céljuk hát megtalálni azt a bizonyos Galilei hagyatékot, amiért nemcsak gyilkosok, de számkivetett űrkalózok is harcba szálnak.
Sci-fi, kaland, családi dráma, romantika, történelem… – túl sok minden egy animében
A Galilei Donna ott vérzett el, ami sok sorstársának is feladja a leckét: 11 epizódos terjedelmében túl sok mindent akarnak elmondani. Az első epizódok az olaszos csengésű nevekkel, a sci-fi környezettel és az alternatív, 1900-as évek eleji öltözködési stílussal teremtenek egy új steampunkos Metropolis (2001) feelinget, amit végül a logikai bukfencekkel sajnos megöltek.
Hol reális az, hogy miután pisztollyal kivégeznek egy rakat beteget a szemed láttára, te 5 perc múlva boldogan csevegsz a virtuális haladdal? (Ennél a pontnál nagyon hiányzott Ikari Shinji andalító angstje, azaz az eget rengető melankolikus kiborulása.) És nem, ez nem morbid önirónia a sorozat részéről, mert komolyan akarja venni magát, mindig. Arról nem is beszélve, hogy ezek után még van időutazás, felmerül egy furcsa vérfertőzés gyanúja is, és loli hősnőnk csak repked fenn az égen, álmodozik, mint egy „hétköznapi” tinilány. Hát ezzel nehezen tudok azonosulni, bármilyen édes is. Galilei pedig nem ad mélyebb mélységet a sztorinak. Ő volt, alkotott, kódokat hagyott hátra még Japánban is, majd megváltotta a világot. Ennyi.
Mindezt a korábban hentai (Kite) és egyéb B-kategóriás animékről (Kite: Liberator, Mezzo és a Mezzo Forte) ismert Umetsu Yasuomi írta és rendezte, ami már garancia lehet arra, hogy egy menőnek tűnő, de nem egy erős sorozatot kapunk. A nagy áttörés nem jött el eddig a rendezőnek, inkább hírhedten ismert munkáiról, kiemelten a szextől és erőszaktól tocsogó Kite-járól, amiből Hollywood készül live-action adaptációt kreálni Samuel L. Jackson főszereplésével. (2014-ben sem pihent a rendező, januárban a Wizard Barristers: Benmashi Cecillel folytatja középszerű művei sorát.)
Ráadásként, a Galilei Donna a noitaminA címkéjével van ellátva. Itt már sok siker várományos animét akartak ránk sózni. Voltak közöttük művészien elborultak (The Tatami Galaxy), igazán drámaiak (Natsuyuki Rendezvous), jó sci-fik (Psycho-Pass) és nagy port kavaró próbálkozások is (Guilty Crown). 2013 őszén a programsáv a Galieli Donnával bővítette műsorát.
Azért ne hallgass rám kritika nélkül, adhatsz neki egy esélyt
A fentiek ellenére voltak erényei is a sorozatnak, amik ugyan a 11. rész végére elhalványultak, de tagadhatatlanul nyomot hagytak bennem: 1) Gyönyörűen kidolgozott az animáció, amitől újragondoltam a korábbi, 2013-as animék felhozatalának színvonalát. 2) Rettentően cuki a mechagyáros loli hősnő. Ha szereted ezt a magába zárkózó, de a végletekig optimista karaktertípust, neked is bejöhet. 3) Fantasztikus volt egy kalóz és egy ügyvédjelölt se veled, se nélküled ízű pikáns szerelme, ami tiltott románcával andalította el női szívemet. 4) Dallamos és szépen animált opening és ending van az animében, amit nem untam meg még 11 rész után sem. 5) Izgalmasak a felnőtt animéket idéző háborús jelenetek, a nagy bummok és a kivégzések, olyan igazi apokaliptikus környezettel, amikre kiéhezetten vártam már több éve.
Végezetül az animét egy 6/10-es pontozással zártam le. Neked ajánlom-e? Végül is, miért ne. Főleg, ha kevés hasonló animét láttál eddig. Ha hightech fan vagy, ha bírod a különleges mechákat, a robbanásokat, a fizika törvényeit átíró megvalósításokat, a cuki lányokat, akik lélekben valódi terminátorok, és ha nem riadsz vissza pár lehetetlen fordulat miatt, akkor tégy vele egy próbát és írd meg a véleményedet nekem. Ja, és mindenekfelett, ha loli fan vagy, így imádod a cuki és ártatlan lányokat nagy fegyverekkel – akkor, itt kaphatsz kedvedre valót, de azért ne várj tőle egy Gunslinger Girl színvonalat (csak ez jutott eszembe, azok közül, amik tetszettek).
Screenshots / Pillanatkép [nggallery id=339]
ADATOK
- Japán cím: ガリレイドンナ
- Angol cím: Galilei Donna
- Eredeti alkotó: Umetsu Yasuomi
- Rendező: Umetsu Yasuomi
- Zene: Hamaguchi Shiroh
- Karakterdizájn: Adachi Shingo
- TV-sugárzás: 2013. október 10.
- Stúdió: A-1 Pictures
- Műfaj: sci-fi, mecha, akció, dráma, rejtély
- Linkek: ANN (en), MAL (en), Wikipedia (en), Hivatalos weboldal (jp), AniDB (en)
Jé, fel se tűnt, hogy írtál erről is, bár ez a február számlájára írható. Ezt a sorozatot andalítóan lágy katasztrófaként tudnám jellemezni. Az összes emlékezetes momentuma azért emlékezetes, mert rossz. 😀 Pontosítok, a kórházas lövöldözős jelenet kivételével, de ott is szigorúan a monológos lövöldözésre gondolok, minden, ami azután jött… hát igazán más tészta. Általában pályázhatna az évad legrosszabbja címre, pechjére ezen évadban volt a Coppelion, ami részemről elorozta előle ezt a megtiszteltetést. Egy dolgot biztos nem lehet elvitatni tőle: nagy pofont adott a notaminA szentként kezelt kultuszának. 😀
hehe 😀 szívemből szóltál! Bár a Coppeliont előbbre teszem nála XD, a Coppelion legalább meghatott (most fejeztem be kb 3 napja). A Donnán végig fogtam a fejem, hogy miéért? 😀